Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Bevezetés

FENYVESI Tamás

LAM-nak ezt a szupplementumát egy igen aktuális kérdés hozta életre. Az antithromboticus terápia a cardiovascularis betegek kezelésének előterébe került. A tartós antikoaguláns kezelés elsősorban kumarinszármazékok alkalmazását, a thrombocytaaggregáció-gátlás az acetilszalicilsav kiterjedt felhasználását jelenti. A kérdés aktualitása két oldalról közelíthető meg. Először: a fejlett világban az ischaemiás szívbetegség és a cerebrovascularis betegségek incidenciája ijesztően nagy.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ellenanyagtermelő sejtek hálózata és az autoimmunitás, az "immunológiai homunculus"

UHER Ferenc

Frank M. Burnet klónszelekciós elmélete szerint a saját struktúrákkal reagáló immunsejtek elpusztulnak és/vagy gátlás alá kerülnek, biztosítva a saját struktúrákkal szembeni toleranciát. Az egészséges immunrendszerben azonban mindig találhatók sejtek, sőt ún. „természetes" autoantitestek, amelyek saját struktúrákat ismernek fel. Az 1970-es években Niels K. Jerne feltételez te, hogy az ellenanyagmolekulák variábilis (V) régiói egyrészt a molekula antigén-felismerő helyét alkotják, másrészt azonban maguk is antigének ugyanazon szervezetben, azaz egy mással kölcsönhatásba léphetnek. A hálózat elmélet tehát az egész immunrendszert egyetlen, a V-régiók konnektivitásán alapuló - a szolubilis antitesteket és immunkompetens sejteket egyaránt magában foglaló - autonóm rend szernek tekinti. Antonio Coutinho a kettős, centrális és perifériás immunrendszer fogalmának bevezetésével próbálta meg feloldani a két elmélet közti ellentmondásokat. Szerinte a centrális rendszert egy szorosan kapcsolt hálózatba tartozó, autoreaktív lymfocyták alkotják. A perifériás, külső antigénekkel szembeni védelmet biztosító rendszer viszont állandóan megújuló, a klónszelekció törvényszerűségei szerint működő sejtekből áll. Végül Irun R. Cohen szerint a centrális rendszert alkotó hálózat nem más, mint egy homunculus, amely a szervezet korlátozott számú, domináns saját struktúrájának leképzését tartalmazza.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

Tripszinaktivitás-gátlás liquorban

DR. SZILÁGYI Katalin

Statisztikailag szignifikáns korreláció áll fenn a liquor tripszingátló(PI)-koncentrációja és a liquor fehérjetartalma között. A liquor Pl-koncentrációja bizonyos „extraneurális” megbetegedésekben szignifikánsan emelkedett, de epilepsziában és agyi atrophiákban normális. A liquor- és a szérum-PI-koncentrációk közötti, statisztikailag szignifikáns korreláció, valamint a két testnedvben talált azonos Pl/összfehérje arány arra utal, hogy a liquor-PI általában a szérumból ered.

HUN 1978;31(09)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

Átmeneti electroencephalographias jelenségek a generalisalt tüske-hullám minta és az úgynevezett grand mal típusú ictalis generalisalt repetitiv görcskisülés között

HALÁSZ Péter, VELOK Gyula, HIDASI József, BOCZÁN Gábor

Választ keresve a petit mal és grand mal mechanismus különbözőségének pathophysiologiai okaira négy beteget ismertettünk, akiknél a generalisalt tüske hullám mechanismus és a generalisalt repetitiv görcskisülés szövődtek egymással; két 3 c/s tüske-hullám mechanismust mutató esetben egy ictuson belül, ill. roham grand mal-lá való átalakulása kapcsán, két tüskehullám variáns esetben pedig ugyanazon beteg két különböző típusú rohama során. Megfigyeléseinkből a következő megállapítások szűrhetők le. 1. Átmeneti EEG jelenségek mutathatók ki a tüske-hullámmal járó petit mal és repetitiv gyors kisüléssel járó grand mal rohamok ictalis electrographias jelenségei között. 2. Megerősíthetjük Gastaut megfigyeléseit, miszerint egyes tüske-hullám variánst mutató epilepsiás encephalopathiákban alvásban gyakran figyelhetők meg repetitiv gyors kisüléssel járó tonusos rohamok enyhe motoros, jelentős vegetativ tünetekkel. 3. Az alvás - mind a természetes, mind az Evipán altatás – és a benzo diazepin készítmények is elősegítik az átmeneti jelenségek megjelenését. Electrographias megfigyeléseink, a tüske hullám mechanismus és a grand mal típusú repetitiv gyors kisülés neuronalis mechanismusának eddig felderített tényei (Pollen 1964, Matsumoto és Ajmone Marsan 1964) és a ritmikus EEG jelenségekben döntőnek kimutatott (Eccles 1965) interneuronalis recurrens collateralis gátlás alapján megkíséreljük a grand mal és petit mal mechanismus egységes szemléletét, ill. az electrographias és klinikai különbségek magyarázatát.

HUN 1968;21(07)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

[A narkolepszia jelenlegi patofiziológiai kérdései]

PASSOUANT P.

[A narcolepsia (n.) physiopathologiája követte az alvás mechanismusára vonatkozó magyarázatokat : neurosis (Gelineau 1880), kérgi gátlás (Lhermitte és Tournay 1927, Wilson 1928), agytörzsi functio zavar (Lhermitte 1938), mely a formatio reticularisba localisalható. Új lehetőséget ad a kutatásban az alvás egy periódusának a szemmozgással történő társulásának felismerése (Aserinsky és Kleitman 1953). A n. nappali rohama és éjszakai elalvása leggyakrabban ocularis mozgással jár együtt. Ezzel szemben csupán néhány klinikailag narcolpesiásnak minősített egyénnél kezdődik az éjszakai alvás lassú periódussal. 20 narcolepsiás beteg polygraphiás és telemetriás vizsgálata történt, folyamatosan: éjjel nappal.]

ENG 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Alpha-blockolási idő, reactiós idő, reflex-idő és kérgi elektromos tevékenység összefüggései

DR. FENYŐ Egon, DR. HASZNOS Tivadar

Vizsgálataink célja olyan működések mennyiségi vizsgálata volt, amelyek az idegrendszer jól meghatározott területeihez kötöttek és spontán, vagy gyógyszeres hatásra bekövetkező változásaik ezeknek a rendszereknek működésváltozását jelzik. A fényingerre bekövetkező alpha-gátlás pályája ma már jól ismert. A reflex-idő változásai a gerincvelői, a nyúltvelői motorium és a reticularis rendszer ingerületi állapotát jelzik.

HUN 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre, PÁSZTOR Emil, ÁDÁM György

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁJUS 01.

A Wahnstimmung strukturális elemzése

IRÁNYI Jenőné

Eseteinkben a Wahnstimmungnak a strukturális szemlélet tükrében való psychopathológiai elemzését adtuk. Az állapotképben a viszonyulási struktúra regressiós tünetei állanak előtérben. A differenciáló gátlás hiánya folytán bekövetkező érzelmi polarisatiós zavar eredményezi a teljes tanácstalanságot, várakozó bizonytalanságot, a psychés történéseket általánosan színező ambivalenciát. A tünetekhez a psychés energia csökkenése kiváltotta jelenségek, valamint a megismerési és alkalmazkodási struktúrák regressiós jelenségei csatlakoznak. Olyan esetekben, amikor a strukturális regressiós tüneteket energetikai elégtelenség kiséri, az állapot megreked a révületet alkotó kóros egyensúlybomlás stádiumában. Új pathológiás egyensúlyi állapotra való törekvés nyilvánul meg a személyiségnek a kóros tünetekkel szembeni correctiós törekvésében. Ilyen esetekben az új dynamicus stereotypeket másodlagos pathológiás megismerési struktúrák formájában, pozitív vagy negatív irányú téveseszmeképzésben látjuk kialakulni.

HUN 1959;12(05)

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁJUS 03.

Az idegrendszer szerepe a gyógyszerek és mérgek hatásában

OBÁL Ferenc

Az alfa-dinitrophenol hőemelő hatására kiépített feltételes reflexek tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a reflex kialakulása bizonytalanabb, mint az előző szerek esetében, a reflex eredménye ebben az esetben is fordított és a szer biológiai hatásával nem egyezik meg. A szer hőemelő hatása nagy ingadozásokat mutat és erre jellemző, hogy a társítások folyamán a hatás csökken. A kialakult feltételes reflexekre a gátlások törvényei érvényeseknek bizonyultak és a kioltási gátlással összegzett külső gátlás a feltételes reflex hőcsökkentő hatását ismét tetemes hőemelkedésbe fordította vissza.

HUN 1954;7(02)

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁRCIUS 11.

Kísérleti adatok a tetanus-gátló reflex mechanizmusához

KIBÉDI Tibor, DIRNER Zoltán

1. Különböző tetanusgátló beavatkozásaink: A végtagok max. flexiója, extensiója, törzshajlítás és a mellkas kisfokú összenyomása alkalmával mindig egy vagy több izomcsoport megnyúlik. Az izom, illetve az in megnyúlása a proprioceptiv receptorok adequat ingere. Proprioceptiv ingerek váltják ki a tetanusgátló reflexet. 2. A tetanusgátlás csak annyi ideig érvényesül, ameddig az izmot megnyujtva tartjuk. 3. A gátlás ideje alatt az állat célszerű reflexmozgásra képes. 4. A tetanusgátló reflex - megfelelő behatásra - gerincvelő átmetszett állaton az átvágás alatt is kifejlődik. 5. A Cardiazol által okozott clonusos görcsöket az izom, illetve inmegnyujtáson alapuló behatásokkal mérsékelni nem lehet. 6. Ha valamelyik háti segmentum magasságában vágtunk át a gerincvelőt és utána strychninnel mérgezzük az állatot, akkor az átmetszés allatt gyengébben és később fejlődik ki a pharmakon ismert hatása.

HUN 1954;7(01)