Részletes keresés

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

Az autoimmun urticaria cyclosporin A-kezelése

IRINYI Beatrix, ZEHER Margit, HUNYADI János, SZEGEDI Andrea

A krónikus urticariának azokban az eseteiben, amikor a részletes kivizsgálás ellenére az etiológia ismeretlen marad, krónikus idiopathiás urticariáról beszélünk. Irodalmi adatok szerint ezeknek az urticariáknak a hátterében 27-50%-ban autoimmun eredet áll.

HUN 2004;3(01)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

Parciális epilepsziákban a gabapentin nem okoz jelentős eltérést az EEG-frekvencia-spektrumban

CLEMENS Béla, BARTA Zoltán

Tíz terápiarezisztens parciális epilepsziás beteg esetében kvantitatív EEG-vizsgálat és frekvenciaelemzés készült carbamazepin-monoterápián, majd a kezeléshez napi 1200 mg gabapentin hozzáadása után a kombinált kezelés negyedik napján. Két perc műtermékmentes, ébrenléti EEG-mintából, 16 elvezetésben, FFT útján abszolút teljesítményeket számoltunk négy frekvenciasávban.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

A 99 MTC-HMPAO spect jelentősége a terápiarezisztens epilepsziás gyermekek kivizsgálásában

NEUWIRTH Magdolna, BORBÉLY Katalin, KOPCSÁNYI Zsuzsanna

Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a HMPAO SPECT milyen információt ad a terápiarezisztens parciális epilepsziás gyermek műtét előtti kivizsgálásában. 31 gyermeknél (1-18 éves) végeztünk ictalis és interictalis SPECT-vizsgálatot. 18 betegnél körülírt, 4-nél több lebenyre, illetve az egész féltekére kiterjedő epileptogen zónát feltételeztünk. A SPECT 18 betegből 15-nél erősítette meg az EEG által jelzett epileptogen zónát, közülük mind a 9-en temporalis epilepsziásak. A kiterjedt epileptogen zónájú esetek közül Rasmussen szindrómában a SPECT már akkor jelezte a nagy kiterjedésű perfúziós zavart, amikor még az MR felvételen nem látszott a jellemző cerebralis hemiatrophia. 3 betegünknél az MR-felvételen nem mutatkozott strukturális elváltozás, az EEG-vel nem sikerült az epilepsziás zóna meghatározása, ellentétben az ictalis SPECT-tel. Tapasztalataink alapján a SPECT értékes adatokat nyújt az optimális műtéti megoldás megválasztásához a gyermekkori terápiarezisztens parciális epilepsziákban.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Tapasztalataink a temporalis epilepsziás betegek műtéti kezelésével - többközpontú vizsgálat

BALOGH Atilla, BORBÉLY Katalin, CZIRJÁK Sándor, HALÁSZ Péter, JUHOS Vera, KENÉZ József, VAJDA János

Az utóbbi években Magyarországon is reneszánszát éli az antiepileptikus terápiára rezisztens epilepsziás betegeink idegsebészeti kezelése. Beszámolónkban ismertetjük temporalis epilepsziás betegek operációja során szerzett tapasztalatainkat. Terápiarezisztens, műtéti kezelésben részesült, temporalis epilepsziában szenvedő 36 beteg pre- és poszt operatív adatait elemezzük. 24 beteg posztoperatív követési ideje két évnél hosszabb. Az utóbbi betegekkel szerzett tapasztalatainkat elsősorban a posztoperatív rohamrecidivák szempontjából elemeztük. A 24 terápiarezisztens temporalis epilepsziás betegből 19 jelenleg rohammentes, 3 betegnél lényeges rohamfrekvencia-csökkenés észlelhető, 2 betegnél redukálódott a rohamok száma. Tapasztalataink alapján az idegsebészeti beavatkozás egyre inkább alternatív megoldást jelent a terápia rezisztens epilepsziás betegek kezelésében. A jelenlegi technikai feltételek biztosítják, hogy egyre pontosabban meghatározható legyen az epileptogén régió, valamint az idegsebészet fejlődésével az operatív beavatkozás is egyre veszélytelenebbé válik. A jövőben kívánatos lenne, hogy temporalis epilepsziás betegeknél a hosszmetszeti követés (ideális esetben 2-3 év) során felállított terápiarezisztencia esetében az idegsebészeti megoldás lehetősége időben felmerüljön.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JÚLIUS 20.

Prolaktin- és kortizolszint-változások parciális epilepsziás rohamok után

KALÓCZKAI Andrea, HALÁSZ Péter

Műtéti kivizsgálás részeként 14 terápiarezisztens parciális epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltunk, és 15 esetben mértük a parciális roham után a pro laktin- és kortizolszintváltozást, a roham utáni 15., 30. és 60. percben. A betegeket a klinikai tünetek, az elektroklinikai paraméterek, CT, az MR, a SPECT és a neuropszichológiai vizsgálatok eredményei alapján két csoportba osztottuk, a temporálislebeny epilepsziások és az extratemporális epilepsziások csoportjába. A mérések split-screen technikával készültek, video-EEG monitorozás közben. A temporálislebeny-epilepsziában szenvedő 11 betegnél minden esetben prolaktinszint-emelkedés volt mérhető a roham utáni 15. vagy 30. percben, míg 4 extratemporalis indulású rohamnál csak 1 ízben tapasztaltunk emelkedést. A kortizolt vizsgálva a 11 temporálislebeny-epilepsziásnál 10 esetben, míg a 4 extratemporális epilepsziásnál 2 esetben mutatkozott emelkedés roham után. Saját eredményeink megegyeznek az irodalomban találtakkal, miszerint a temporális struktúrákból induló, vagy azokra is kiterjedő parciális rohamok után mért prolaktin- és korti- zolszint-növekedés között szoros korreláció áll fenn. A postictalis hormonszint-emelkedés nem egyértelmű velejárója a parciális rohamoknak, ezért nincs egyértelmű differenciáldiagnosztikai jelentősége az epilepsziás és pszeudoepilepsziás rohamok megkülönböztetésében.

HUN 1996;49(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

[Az új reverzíbilis és szelektív MAO-A-inhibitorok perspektívája]

VOLZ H P, GLEITER C H, MÖLLER H J

[Az eddig használt, klasszikusnak nevezhető MAO bénítókat ismert mellékhatásaik miatt csak nagy óvatossággal lehetett adagolni. A MAO A-t reverzíbilisen és szelektíven bénító vegyületek megjelenése a mellékhatások számát és intenzitását is csökkentette. Az első vegyületek a brofaromin és a moclovemide - ez utóbbit már 5 éve regisztrálták Európában. A közlemény áttekinti mindkét vegyület alapvető farmakológiai tulajdonságait és beszámol a fontosabb klinikai kipróbálásokról. Hatékonyságuk major depresszióban már igazolódott. Terápiarezisztens depressziók tekintetében a brofaromin látszik jobb választásnak. Biztató kipróbálások folynak mindkét vegyülettel szociális fóbiában, valamint pánikbetegségben szenvedő betegeken.]

ENG 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Ingerkontrollált éberségiszint-változtatással létrehozott rohamgátlás parciális epilepsziás betegeknél

SZUPERA Zoltán, RUDISCH Tibor, BONCZ István

Az ingerkontrollált éberségiszint-változtatás mint önkontroll módszer, epilepsziás betegeknél megfelelő feltételek esetén akaratlagos rohamgátlásra alkalmas kezelési eljárás. A szerzők kidolgozták ennek az önkontroll technikának egy olyan változatát, amikor parciális epilepsziás betegeknél hipnózis alatt az imaginált aurához társítottak komplex szenzoros ingert és éberségiszint-változást azzal a céllal, hogy később a beteg az aura jelentkezése esetén, ezzel a társított éberségiszint-változással saját maga kíséreljen meg akaratlagos rohamgátlást. A szerzők két, gyógyszeres kezelésre kevésbé jól reagáló parciális epilepsziás beteg esetét ismertetik, akik elsajátították ennek az önkontroll módszernek az alkalmazását. Az egyik beteg ily módon 1 év alatt 73 esetben hajtott végre akaratlagos rohamgátlást, és így a korábbi évi 115-ről 77-re csökkent a rohamgyakoriság. A másik betegnél a módszer elsajátítása és alkalmazása az aurák számát is jelentősen csökkentette. Így a korábbi 8 hónap során lezajlott 38 rosszulléttel szemben az auraszám 7-re csökkent, ebből 6 alkalommal sikeresen leállította a rosszullétet, mely így csak 1 alkalommal fejlődött ki. A szerzők véleménye az, hogy parciális epilepsziás betegek egy részénél az általuk kidolgozott technikával elsajátítható önkontroll módszerrel akaratlagos rohamgátlás érhető el, mely a terápiarezisztens betegeknél egy új kezelési lehetőséget jelenthet.

HUN 1994;47(09-10)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

A Newcastle disease vírus fázis II vizsgálata rosszindulatú daganatos betegekben

CSARÁRY László, ECKHARDT Sándor, CZEGLÉDY Ferenc, BUKOSZA István, FENYVESI Csaba

A Newcastle disease vírus (NDV) vakcina kedvező hatása daganatos betegekben régóta ismert. A vizsgálatok célja az inhalációval bevitt vakcina hatékonyságának és biztonságának megállapítása volt. Harminchárom terápiarezisztens, rosszindulatú daganatban szenvedő beteg kapott NDV MTH-68 vakcinakezelést. Az eredményeket 26 placebóval kezelt beteg adataival vetették össze. A betegek terminális állapotban voltak konvencionális kezelés után, de az esetleges citosztatikus kezelést a kúra előtt 3 hónappal abbahagyták. Az értékelés a tumor és a metasztázis méretének változásán, a betegek teljesítőképességének („performance" statusuknak) és szubjektív paramétereinek változásán alapult. A placebóval kezelt csoport állapota a féléves megfigyelési idő alatt romlott, ugyanakkor a vakcinával kezelt csoport nagyobb részében a daganat, illetve a metasztázis(ok) növekedése megállt, vagy regressziót mutatott. A javulást mutató esetek előfordulása az NDV-vel kezelt csoportban szignifikánsan magasabb volt, mint a placebo csoportban. A szubjektív tünetek javulása szignifikánsan gyakoribb volt az NDV-vel kezelt csoportban. A „performance" status nem szignifikánsan javult az NDV-vel kezelt csoportban, és szignifikánsan romlott a placebo csoportban. A betegek kisebb részében múló láz vagy hőemelkedés volt az egyetlen mellékhatás, amely azonban a kezelés megszakítását nem tette szükségessé. A kezelés ígéretesnek látszik és további vizsgálatokat indokol.

HUN 1994;4(07)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

Kiegészítés az NIH Consensus Statement Congress megállapításaihoz az epilepszia műtéti kezelésével kapcsolatban

DR. ANTAL János

Ha 0,4%-osnak tekintjük a parciális epilepsziák gyakoriságát, és ezeknek kb. 45%-a nehezen kontrollált, valamint, hogy ezen terápiarezisztens betegek 12,5-25%-a műthető, akkor ma Magyarországon akár 2200-4500 beteget lehetne, kellene megműteni epilepszia miatt.

HUN 1991;44(09)