Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2021. SZEPTEMBER 30.

A kiégés vizsgálata egészségügyi dolgozók között

FEJES Éva, MÁK Kornél, POHL Marietta, BANK Gyula, FEHÉR Gergely, TIBOLD Antal

Az elmúlt évtizedek egészségügyi reformjai főként gazdasági szempontokra alapoztak, és az ága­zatban napjainkra jelentős problémához vezetett, hogy a humán erőforrás kérdése háttérbe szorult, amit a ki­égés­szindróma tovább súlyosbít. A kutatás célja az egész­ségügyi dolgozók kiégési jelenségének komplex vizsgálata volt. A strukturált, papír alapú önkitöltős kérdőívekre alapozott keresztmetszeti vizsgálat Komló, Pécs és Kecskemét városában foglalkoztatott dolgozók körében történt. Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck-féle rövidített depresszió-kérdőívet alkalmaztuk, továbbá erőfeszítés-jutalom-egyensúlytalanság kérdőív és Társas Támogatás kérdőív is kitöltésre került. Összességében 473 kérdőív került kiosztásra, és 441 teljesen kitöltött kérdőív érkezett vissza a vizsgálati időszak végéig. A munkavállalók döntő többsége 36–55 év közötti (63,1%). Az átlagos kiégési pont­szám 58,6 (SD = 16,3), melyből 63 fő (14,2%) alacsony, 356 fő közepes (80,7%) és 22 fő (5,1%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során az ellátási típust tekintve az aktív fekvőbeteg-ellátás (OR = 1,018), az élet­kor (OR = 2,514), a családi állapot (OR = 1,148), az ápo­lói munkakör (OR = 1,246), a társas támogatás hiánya (OR = 1,189) és a nem megfelelő javadalmazás (OR = 9,719) bizonyultak a kiégés független rizikó­té­nye­zőinek (p < 0,05 minden esetben). A depresszió súlyos­sága és a kiégés (korrelációs együttható = 0,238), to­vábbá a diszfunkcionális attitűdök és a kiégés (korrelációs együttható = 0,212) között szignifikáns összefüggés igazolódott (p < 0,001 mindkét esetben). Eredményeink alapján az egészségügyi dolgozók (különösen a szakdolgozók) jelentős része köze­pes fokú, 5,1%-a pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (ellátási típus, munkakör, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, család) tényezői, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni.

HUN 2021;74(09-10)

Klinikum

2021. SZEPTEMBER 09.

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

HUN

Ember és környezet

2021. AUGUSZTUS 24.

Térbeli mintázatok jelentősége az együttélésben – fajgazdag növényközösségek esete

Régóta megválaszolatlan kérdés, hogy mik azok a mechanizmusok, amelyek fenntartják a különféle fajgazdag élőhelyek, például esőerdők sokféleségét. Számos együttélési mechanizmus ismert, azonban az alapkérdésre máig nincs kielégítő válasz. A Nature Ecology & Evolution szaklapban 2021 júliusában megjelent tanulmány, a „Consequences of spatial patterns for coexistence in species-rich plant communities” szerzői a térbeli elrendeződés kiemelkedő szerepére hívják fel a figyelmet.

HUN

Nővér

2021. AUGUSZTUS 11.

A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet dolgozói körében

STANKOVIC Mona, JAGODICS-VARGA Leila, BABIK Barna, PETŐ Zoltán, TÖREKI Annamária

A kiégésszindróma vizsgálata dinamikusan fejlődő kutatási terület hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Az egészségügyi dolgozók körében a kiégésszindróma jobb megértése, továbbá elérhető intervenciós program kidolgozása kimagasló fontossággal bír. Célunk felmérni a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet munkatársai kiégését, majd az eredmények ismeretében tovább pontosítani a számukra elérhető prevenciós és intervenciós tréninget. Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégés szindrómát Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Statisztikai elemzés alapján a kiégés magasabb azon vizsgálati személyeknél, akik heti több munkaórát dolgoznak, illetve akik több szomatikus tünetről számolnak be, míg alacsonyabb azon válaszadóknál, akik több jó minőségű társas kapcsolatról és erősebb pszichológiai immunrendszerről számolnak be. Az egészségügyi dolgozók kiégése közvetlen hatással van a munkahelyi jóllétükre és közvetetten a betegellátás minőségére. Protektív-, és rizikófaktorok ismeretében jobb intervenciós és prevenciós módszerek dolgozhatók ki.

HUN

Hírvilág

2021. JÚNIUS 08.

Pszichiátria a világjárvány idején és utána – a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlése

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését „Pszichiátria a világjárvány idején és utána” címmel, virtuális formában tartják 2021. június 9–12. között. A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjére közel 1000 résztvevővel kerül sor, akik közel 200 tudományos előadást, szimpóziumot hallgathatnak és nézhetnek meg.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Epilepsziás betegeknél biztonságosak a Covid-19-vakcinák

PETŐ Nóra, FABÓ Dániel

A SARS-COV-2-pandémia jelentősen befolyásolta az orvos-beteg kapcsolatok minőségét. A pandémia megoldását, és ezen keresztül a hagyományos betegellátási utak helyreállítását a 2021. januárban indult vakcinációs programoktól reméljük. Elsőként a Pfizer-BioNTech cég vakcinája kapott forgalomba hozatali engedélyt. Összesen így hat vakcina érhető el Magyarországon.

HUN 2021;31(05-06)

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

Az intergenerációs stressz szerepe az anorexia nervosa hátterében

TÚRY Ferenc, PÁSZTHY bea

yermek- és ifjúkorban az anorexia nervosa kezelésében a családte­rápia alapvető terápiás módszernek számít. A családban előforduló stressztényezők kö­zött sokszor szembeötlőek a szülői és nagyszülői generációk kapcsolatának a feszültségei. Három esetet ismertetünk, amelyekben az anorexia nervosában szenvedő fiatal beteg családjában jelen lévő többgenerációs feszültségek fontos szerepet játszottak. A családterápia során a családi kapcsolatrendszer stressztényezőinek kezelése, a generációs kapcsolatok fó­kuszba állítása döntőnek bizonyult a terápiás eredmény elérésében. Az anorexia nervosa kezelésében a családterápia során nemcsak a nukleáris család feszültségeinek a felismerése és kezelése fontos, hanem a nagyszülői generációból fakadó, multi­ge­nerá­ciós átvitel során megjelenő kapcso­lati stresszeké is. Ezek kezelése történhet a nagyszülő bevonásával, vagy kizárásával is.

HUN 2021;31(03-04)

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 15.

Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek

„Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására” – mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke.

HUN

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 11.

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

HUN

Hivatásunk

2020. DECEMBER 05.

Hónapok óta a frontvonalban – Hogyan éljük túl?

Kiszámíthatatlanság, félelem, pánik, stressz, fertõzésveszély, átalakult emberi kapcsolatok, kirekesztõdés, extra munkateher – jelenségek, amelyek az egészségügyben dolgozókat különösen érintik a világjárvány idején. Csendben teszik a dolgukat, egyre megfeszítettebben, a gyógyítómunka legnagyobb terhét talán õk viszik a vállukon. Mindezt úgy, hogy egyrészt az elismerésük csekély, másrészt a lelki megpróbáltatásaikkal vajmi keveset foglalkozik bárki is. A kiégés talán a legnagyobb ellenség ezen a pályán, de hogyan küzdhetünk ellene?

HUN 2020;15(04)