Egészségpolitika

Mentális világjárvány küszöbén állunk

2021. ÁPRILIS 11.

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Világszerte válság alakult ki amiatt, hogy a mentális egészség érdekében nem tesznek lépéseket, a helyzetet pedig a koronavírus-járvány tovább rontotta – figyelmeztet Elisha London, a United for Global Mental Health igazgatója. A mentális egészség javításába való beruházás nem csupán helyes döntés lenne, de társadalmi és gazdasági hatásai is jelentősek lennének – írja friss bejegyzésében Elisha London. Mindenki, akinél mentális betegséget diagnosztizáltak, tudja, milyen nehéz és fáradságos visszaszerezni az elveszített képességeket. A koronavírus-járvány ezen a helyzeten továbbrontott: megugrott a depresszióval vagy szorongással küzdő emberek száma, miközben a kezelések intenzitása a korlátozások miatt jelentősen csökkent. A WHO adatai szerint a mentális egészségügyi szolgáltatások a tagállamok 90 százalékában küzdenek zavarokkal.

A feladat nem lebecsülendő: becslések szerint világszerte 284 millió ember szenved szorongástól, 265 millióan pedig depressziótól. A mentális betegségek játsszák a főszerepet abban, hogy a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok. Mindennek ellenére globálisan az egészségügyi kiadások átlagosan mindössze 2 százalékát fordítják a mentális egészség megóvására. A riasztó adatok sora folytatható: a világ munkaerő-állományának 20 százaléka küzdött életében legalább egyszer mentális zavarral. Egy 36 országot vizsgáló tanulmány becslése szerint évente mintegy 12 milliárd produktív munkanapot veszítünk el depresszió és szorongás miatt – és ezzel 925 milliárd dollárt is. Áprilisban 40 ország több mint 1000 szakembere írt nyílt levelet a világ vezetőinek, azt kérve, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos programokat is integrálják a válságból való kilábalási stratégiáiba. Ez a levél volt az alapja az ENSZ főtitkára által a Covid-19-cel és a mentális egészséggel összefüggésben tett ajánlásoknak, amelyeket 95 tagállam biztosított támogatásáról. A tét nem csekély. Ha a javaslatok valósággá válnának, 2030-ig akár 60 millióval kevesebb lenne a szorongás-, depresszió- és epilepsziadiagnózis, globálisan 25 millió évvel nőne az egészségben töltött évek száma és 200 ezer haláleset is elkerülhető lenne.

Hazánkban a helyzet hozta agresszió most kézzel fogható. A családon belüli erőszak, a nyílt utcai konfliktusok, a közlekedésben, a boltokban, vagy az egyre nagyobb számú, látszólag megmagyarázhatatlan öngyilkosság emelkedésében egyértelműen látható. Mert a társadalom olyan, tökéletesen ismeretlen helyzetbe került, amelynek kezelésére nincsenek eszközei. Ez hozta magával a feszültséget, a frusztrációt, amire két reakció van: az agresszió és a regresszió. Így például a személy alkalmasint ellenségképet talál, ahol levezetheti azt a belső feszültségét, amit a teljes bizonytalanság okoz. Sok szempontból egyedülálló a mostani koronavírus-járvány. Nem csak azért, mert egy eddig ismeretlen vírus menetel végig a világon, korábban elképzelhetetlen számban kényszerítve otthonaikba és elkülönítőkbe emberek százmillióit. Nem csak azért, mert még a legodaadóbb orvosi kezelés ellenére is tízezrek halnak meg. Nem csak azért, mert az általa okozott közvetlen és közvetett gazdasági károk mértéke beláthatatlanul és felfoghatatlanul nagy. A mostani helyzet azért más, mert a járvány olyan időszakban érkezett, amikor a világ ideges, nyugtalan és fáradt. A terrorizmus, a klímaválság, a háborúk, a migrációs krízis, a felborult világrend, az ezek nyomában járó politikai-ideológiai változások olyan nagy nyomást helyeznek sokakra, amit nehéz hordozni. Megsokszorozza a problémák észlelt súlyát, hogy talán ez az első alkalom a történelemben, amikor a digitális korszak jóvoltából, olyan közel kerülnek hozzánk a bajok, hogy akár bele is roppanhatunk, anélkül, hogy közvetlenül érintettek lennénk.

„Utoljára 102 évvel ezelőtt a spanyolnátha teremtett ilyen helyzetet, rögtön az első világháborút követően, több áldozatot követelt, mint maga a háború. Most úgy találta meg ez a vírus a társadalmat, hogy egyáltalán nem volt erre felkészülve. Ma is rengeteg a találgatás, semmit sem tudunk valójában az eredetéről, de megmutatta, hogy az emberiség mennyire sebezhető és védtelen. Minden olyan dolog, ami megmagyarázhatatlan és bizonytalanságot szül, abból egy közös ellenségkép adhat kivezetést. Megpróbál mindenki „arcot” adni a pandémiának, ki úri huncutságnak tekinti, ki a kormányzati diktatúra igazolásának, mindenesetre vergődünk a bizonytalanságban, egy éve már csak azt érzékeljük, hogy egyre halnak meg az emberek, ráhatásunk pedig, legalábbis eddig nem igen volt” – fogalmaz Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke, aki szerint óhatatlan, hogy egy ilyen helyzet társadalmi pszichózist okozzon, amelyet nagyban erősít, hogy a média át van politizálva, nincs egy higgadt hang, pedig ott lenne a kulcs. „A közösségi média egyszerre áldás és átok ilyen helyzetben. Jó, mert gyorsan és hatékonyan eljuthatnak hozzánk a lényeges információk, melyek életmentőnek bizonyulhatnak. Átok, mert sok hamis hír, egyszerű tudatlanságból vagy éppen tudatos gonoszságból eltorzított információ is megtalál bennünket, ami meggyengíti a járvány elleni egyéni és közösségi védekezésünk erejét. A mostani járvány azért különleges, mert az emberek pszichés immunrendszere az elhúzódó és megoldatlan világméretű feszültségek, valamint a közösségi média ezeket felerősítő hatására kritikus mértékben meggyengült. Azért nálunk is voltak csoportok, akikre ez a fajta belső feszültség kivetült, kezdetben az idősek, most pedig az oltáshoz való hozzáférés keltett sokakban már-már gyűlöletet, ha csak a közlekedést nézzük, a büntetőfékezés szinte rutin, mert képtelenek fékezni az indulatokat. De, ami drámai, az például a gyerekekkel szembeni erőszak, vagy hogy már nem egy olyan öngyilkossággal találkozunk, aminek hátterében semmilyen megmagyarázható, például egzisztenciális ok nem volt. Természetesen a rossz lelki állapotnak vannak teljesen indokolt okai, hiszen a bezártság, a munkahelyek elvesztése, az állandó egészségügyi fenyegetettség, legyen az maga a vírus, vagy az, hogy nem juthatunk a megszokottak szerint egészségügyi ellátáshoz, a személyes kapcsolatok elapadása kellő oka ennek. Az azonban már most egyértelmű, ha valamilyen hathatós lépés nem történik, ennek a helyzetnek beláthatatlan következményei lesznek” – figyelmeztet Radó Iván. Az elnök szerint a gyász, a rettegés, a burnout, az agyonhajszoltság, a tehetetlenség érzése, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás nehézségei, a bezártság, a különleges szabályok, mind az egészséges embereknél, mind a betegségre hajlamosaknál, vagy a már betegeknél kiválthat mentális problémákat. Erre fel kell készülni, ami nem túl bonyolult, hiszen ezt a munkát végezheti pszichológus, rezidens, végzős orvostanhallgató, pszichiáter, mentálhigiénés szakember. A szervezés azonban nem várhat. Hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében, ezúttal lelkiállapotunk megóvása érdekében.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.