Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 33
Ideggyógyászati Szemle
1991. MÁJUS 01.
A negatív tünetekkel járó schizophreniák gyógyszeres terápiája
A negatív tünetek befolyásolására számos pszichofarmakológiai kísérlet történt. A dopaminerg transzmissziót befolyásoló konvencionális neuroleptikumok a negatív tüneteket nem vagy kedvezőtlenül befolyásolják. A szelektív dopamin D-2 receptorblokkolók, így egyes szubsztituált benzamidok, alacsony dózistartományban hatékonyan csökkentik a negatív tüneteket, hasonlóan a Ca ++-csatorna és D-2 receptorblokkoló hatású szerekhez (difenil-butil-piperidinek).
Ideggyógyászati Szemle
1989. JÚNIUS 01.
A neuroleptikus kezelés prediktív tényezőinek vizsgálata akut schizophren kórképekben
A klórpromazin felfedezése óta eltelt több mint 35 esztendőben bebizonyosodott, hogy a neuroleptikumok visszaszorítják a schizophrenia produktív tüneteit és alkalmazásuk általánosan elfogadottá vált a kórkép kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
1988. FEBRUÁR 01.
Adatok az antiparkinsonos profilaxis mellett
A szerzők 33 betegnek adták napi 3X4,5 mg haloperidolt, 28 napon át. 10 beteg nem kapott mellé semmit (Ha csoport), 10 beteg napi 3X5 mg procyclidint (Ha+Prc csoport), 13 beteg pedig napi 3X25 mg promethazint (Ha+Prm csoport) kapott. A Ha csoportból 7 beteg, a Ha+Prc csoportból egy beteg sem, a Ha+Prm csoportból pedig 3 beteg esett ki, korai extrapyramidalis tünetek fellépte miatt. Eredményeik szerint a magas potenciálú neuroleptikumok alkalmazása esetén az antiparkinsonos profilaxis javasolt.
Ideggyógyászati Szemle
1986. AUGUSZTUS 01.
Néhány neuroleptikum in vitro dopamin receptorkötődésének és klinikai hatáserősségének összehasonlítása
A szerzők megvizsgálták 9, 5 különböző kémiai csoportba tartozó neuroleptikum és a struktúranalóg promethazin (Pipolphen) dopamin receptor affinitását spiroperidol leszorító képességük alapján. A kapott in vitro értékeket a gyógyszerek chlorpromezin aequvalens dózisával vetették össze. A clozapinc(Leponex) kivételével szoros korrelációt találtak a két mutató között. Az adatokcmegerősítik azt az elméletet, mely szerint a neuroleptikumok antipsychotikuschatásmódja mögött dopamin-recéptor blokkoló hatásuk áll.
Ideggyógyászati Szemle
1986. ÁPRILIS 01.
[A neuroleptikumok optimális adagolása a kézírás extrapiramidális finommotoros készségeinek elektronikus mérése segítségével (NSI-HAASE)]
[Az 1950-es évek elején a Bonni Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatási megbízása arra késztetett, hogy a bonni Egyetemi Neurológiai Klinika akkori asszisztens orvosaként még a neuroleptikumok bevezetése előtt vizsgáljam a Parkinson-kóros betegek hajtása és motoros funkciója közötti kapcsolatot. Ez egy különös véletlen volt, amely egy életre elkötelezett, mint hamarosan kiderült.]
Ideggyógyászati Szemle
1983. SZEPTEMBER 01.
A börférgesség-téboly neuroleptikus kezelése
A szerző a kórházi és az ambuláns gyakorlatban 27 típusos bőrférgességtéboly szindromában szenvedő beteget kezelt neurolepticumokkal, elsősorban pimozid-dal. Eredményei igazolják, hogy a neuroleptikumok gyors és hatásos gyógyszerei a bőrférgesség-téboly szindromájának, szindromaspecifikus hatásprofillal. A szerző elemzi kezelési tapasztalatainak elvi és gyakorlati konzekvenciáit.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére
A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1982. JÚNIUS 01.
A neuroleptikumok helye a heveny alkoholos kórképek ellátásában
A szerző egy nagy potenciálú neuroleptikummal, a brómperidollal kísérelte meg 10 predelirium és 1 alkohol-hallucinózis kezelését. Eredményei alapján a predelirium vegetatív faktor a még nagy dózisú neuroleptikus kezelés esetén is szükségessé teszi a klórmetiazol (vagy benzodiazepin) kezelést, míg a pszichózis faktor a neuroleptikus kezelés indikációját jelenti. A neuroleptikumok helyét a predelirium (és a delirium tremens) kombinált kezelésében látja, alkoholhallucinózisban monoterápiaként is szóba jön. További vizsgálatokat igényel az a megfigyelés, mely szerint a klórmetiazol és a brómperidol között szinergiás hatás észlelhető.
Ideggyógyászati Szemle
1981. MÁJUS 01.
Tardiv dyskinesis prevalencia vizsgálat depó neuroleptikus kezelés esetén
A szerzők 88 depó neuroleptikus kezelésben részesülő schizophren férfi beteg vizsgálata során 7 betegnél, (7,95%) észleltek tardív dyskinesiát. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a depó készítmények nem fokozzák a tardív dyskinesia kialakulásának kockázatát, arra hajlamos egyéneknél azonban gyors átmenettel a legsúlyosabb mozgászavar alakulhat ki. A tardív dyskinesia kialakulását esetleg segíthetik a depó injekciók mellett alkalmazott hagyományos neuroleptikumok is. Hangsúlyozzák a betegek folyamatos ellenőrzésének szükségességét, a korai extrapyramidális jelek, és az enyhe dyskinesisek észlelésének gyakorlati jelentőségét. Ezek jelentkezése esetén joggal merülhet fel a gyógyszerelés megváltoztatásának szükségessége is.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚNIUS 01.
[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]
[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.