Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 671
Ideggyógyászati Szemle
2023. JÚLIUS 30.
[A Covid-19 posztakut következményei fiatal felnőtteknél: mentális fáradtság és csökkent kognitív rugalmasság]
[A Covid-19 posztakut következményei (PASC) megnevezés a Covid-19-fertőzést követő tartós tünetek előfordulását írja le. A neurológiai és pszichiátriai PASC-tünetek közé tartozhat a fáradtság, az erőkifejtés utáni rossz közérzet, a kognitív panaszok, a szenzomotoros tünetek, a fejfájás, az álmatlanság. Minden résztvevővel elvégeztük a Kognitív/Mentális Fáradtság Skálát (MFS) és a Kognitív Rugalmassági Leltárt (CFI).]
Hypertonia és Nephrologia
2023. FEBRUÁR 28.
Poszttranszplantációs hypertonia rizikófaktora és hatása az allograft funkciójára
Bevezetés: A vesetranszplantációt követő halálozások csaknem 40%-a valamilyen cardiovascularis betegség miatt történik, amelynek egyik főbb rizikófaktora a transzplantáció utáni magas vérnyomás (PTHT), ami gyakran nem kerül felismerésre és kezelésre. Beteg és módszerek: Kutatásunk során a PTHT előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit vizsgáltuk, valamint a PTHT hatását az allograft működésére. Eredmények: Vizsgálatunkban a PTHT előfordulásának gyakorisága 42% volt. A rizikófaktorokat vizsgálva BMI, életkor, nemek arányában szignifikáns különbséget nem találtunk. A PTHT szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a ciklosporint szedők körében (p=0,021), mint a takrolimuszt szedőknél. A vese funkcióját vizsgálva a szérumkreatinin- (p=0,024), urea- (p=0,005) és eGFR- (p=0,036) értékek szignifikánsan különböztek a PTHT és a normális vérnyomású betegek között. Megbeszélés: A transzplantáció után újonnan kialakult hypertonia allograftra gyakorolt hatása már korán megmutatkozik a vesefunkcionális értékek romlásában. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a vérnyomás rendszeres ellenőrzését, szükség esetén a vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JANUÁR 30.
A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban
A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fogyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a mozgásszervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak köszönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JANUÁR 30.
A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően
Interdiszciplináris kutatások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb válnak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JANUÁR 30.
A transzplantáció előtti és utáni elektroencefalográfiás vizsgálatok értékelése haematopoeticus őssejttranszplantált betegeknél
A haematopoeticus őssejttranszplantáció (HSCT) számos rosszindulatú és nem rosszindulatú betegség egyik leghatékonyabb kezelési módszere. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy korai stádiumban kimutassuk az elektroencefalográfiás (EEG-) anomáliákat az allogén és autológ HSCTn átesett betegeknél, akiknél potenciálisan életveszélyes, nem konvulzív görcsrohamok kezelésére lehet szükség.
Hivatásunk
2022. DECEMBER 12.
Harmincezer éves amputálás
Nemcsak a gyógyítás történetével foglalkozó orvosok, hanem az ásatásokkal, az ott fellelt régi tárgyakat, eset- leg írásos bizonyítékokat gyűjtõ régészek is azt feltételezték, hogy az elsõ sebészeti beavatkozások a koráb- ban vándorló, törzsi életmódot folytató emberek utolsó jégkorszak utáni letelepedésével lehetnek egykorúak, vagyis maximum 10-15 ezer évesek.
Ideggyógyászati Szemle
2022. NOVEMBER 30.
Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése
A nyelvi folyamatok részét képezi az olvasás is. Mivel a nyelvi folyamatok működése szoros interakció révén valósul meg, a nyelvi folyamat károsodása hatással van az olvasásra is. A stroke utáni rehabilitáció hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi terápia megtervezésekor érdemes hangsúlyt fektetni az afáziához társuló olvasászavar vizsgálatára is. Kutatásunk célja az afáziához társuló olvasászavar jellegzetességeinek feltárása a személyre szabott nyelvi terápia kialakítása érdekében.
Idegtudományok
2022. NOVEMBER 13.
Othello-szindróma Parkinson-kórban
A Parkinson-kórban gyakori pszichózis részeként téveszmék is előfordulhatnak, ennek egy fajtája a beteg és családja életminőségét egyaránt jelentős mértékben rontó, Othello-szindrómaként is ismert féltékenységi téveszme. A nem ritka szindróma felismerése és hajlamosító tényezőinek ismerete fontos a klinikai gyakorlatban.
PharmaPraxis
2022. OKTÓBER 24.
A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében
A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.
Ideggyógyászati Szemle
1956. OKTÓBER 01.
Az idegi folyamatok dinamikája a mozgásfunkció helyreállásának időszakában
A műtét előtti időszakban frontális és frontoparietalis localizációjú agydaganatos betegeink egyik csoportjában a tumor körüli zóna idegelemeinek fokozott ingerlékenységi állapota és az ingerlési folyamat pathológiás pangása állott fenn. A betegek egy másik csoportjában ugyanezen időszakban az alapvető idegfolyamatoknak a gátlás irányában történő eltolódása volt észlelhető. A korai műtét utáni időszakban betegeink mindkét csoportjánál a gátlási folyamatok túlsúlya és az ingerlési folyamatok gyengesége volt jellemző. A mozgásfunkció helyreállásának megfelelően a „motoros kéreg“ a gátlási túlsúly alól fokozatosan felszabadult. Az agykéreg funkcionális állapota így normalizálódott. Egyes betegeknél ismét előtérbe került a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapota. Gyakran ez az állapot klinikailag epilepsiás rohamok megjelenésében is megnyilvánult. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy klinikailag közepes fokú bénulás esetében a „motoros kéreg“ funkcionális állapota különböző lehet, attól függően, hogy az ingerlési vagy a gátlási állapot van-e túlsúlyban. Eredményeink arra is utalnak, hogy egyes epilepsiás betegeknél a feltételes mozgásreakciók vizsgálata a klinikai tünetek vagy EEG hiányában is kimutathatja a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapotát. Ilyen irányban azonban további vizsgálatok szükségesek.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából
2024 OKT 10.
4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
2024 OKT 09.