Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1968. NOVEMBER 01.

A beszámítási képességet befolyásoló psychopathiás reactiók

MAGYAR István

Összefoglalva az elmondottakat az alábbiakban szeretném a psychopathia kérdésben kialakult elképzeléseimet ismertetni. 1. A kóros személyiség-structura nem betegség és így önmagában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja. 2. A kóros személyiség-structura megkönnyítheti egy adott cselekmény létrejöttét, de ennek enyhítő körülményként való értékelése bírói feladat. Ritka esetben válik szükségessé, hogy az elmeszakértő erre felhívja a figyelmet, sőt különösen a visszaeső bűnözők eseteiben a börtönt mint „kényszer gyógykezelést” kell tudomásul vennie és helyeselnie. 3. A beszámítási képesség érintettsége a manifest psychopathiás állapotoknál, vagyis a pathologiás szintet elért psychés decompensalódás esetén kerül előtérbe, illetve olyankor, amikor a kóros személyiség-structura talaján psychotikus reactio jelentkezik. Ezekben az esetekben a legdöntőbb kérdés annak megállapítása, hogy milyen kapcsolatban áll a kialakult kóros állapot a bűn cselekménnyel; Nyírő meghatározásával élve a betegség bűnözött, vagy a tudatos én. 4. Nem beszéltem külön a katonai igazságszolgáltatás és a kóros személyiség structura vonatkozásairól, csupán megemlítem, hogy itt a kérdést az elmondottakon kívül speciális katonai problémák bonyolítják, többek között a katonai alkalmasság kérdése, a speciális katonai bűncselekmények jelentkezése. Gyakoribb a korlátozottság, vagy a beszámítási képesség kizártsága ha a bűnt elkövető alkalmatlan volt, vagy alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra. Más a megítélés specialis katonai bűncselekmény esetében és megváltozik az értékelésben a katonai környezet alakító hatása is. E kérdésekről csupán a teljesség kedvéért tettem említést, miután önmagában kimerítené egy referátum lehetőségeit, másrészt speciális, szűkebb rétegeket érintő probléma. Témám címe a beszámítási képességet érintő psychopathiás reactiók ismertetését ígérte és látszólag nem ezt adtam. Úgy vélem azonban, hogy a kóros személyiség-structura – mely ma is vitatott kérdése mind a psychiatriának, mind az igazságügyi elmekórtannak és mely általában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja - e vonatkozású negatív értékelése nélkül a kérdés nem tárgyalható. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kóros személyiség-structura talaján kialakult pathologiás állapotok elmeszakértői megítélése az esetek nagy többségében kisebb problémát jelent, mint magának a kóros személyiség structurának, a psychopathiának adaequat értelmezése, ill. a beszámítási képesség épségére való kihatásának helyes megítélése.

HUN 1968;21(11)

Ideggyógyászati Szemle

1968. OKTÓBER 01.

A kóros részegség elmeorvosi vonatkozásai

ANGYAL Lajos, HALÁSZ Sándor, HUSZÁR Ilona, KARDOS György, MARTON György, MÁRIA Béla, PIRÓTH Endre, POLLNER György, SZILÁRD János, SZOBOR Albert, VARGHA Miklós

Az Igazságügyi Orvosok Társasága Elmeorvosi Sectiójának 1967. november 25-én tartott ülésén elhangzott referátumok és hozzászólások.

HUN 1968;21(10)

Ideggyógyászati Szemle

1964. NOVEMBER 01.

REFERÁTUMOK

Wilder Penfield úttörő munkája óta a nehezen befolyásolható temporalis lebenyi epilepsiák sebészi gyógyításának lehetősége az érdeklődés előterében áll. A szerzők 100 operált beteget követtek a műtét után 2—10 évig terjedő időszakon át.

HUN 1964;17(11)

Ideggyógyászati Szemle

1964. AUGUSZTUS 01.

REFERÁTUMOK

Jól ismert, hogy a nucleus ventralis laterális thalami (továbbiakban VL) projectiókat kap, a nucleus dentatusból és proicial a motoros corticalis areákhoz. Ezen összeköttetéseket tekintve e thalamusmag fontos motoros functiót tölt be.

HUN 1964;17(08)

Ideggyógyászati Szemle

1964. JÚLIUS 01.

REFERÁTUMOK

A „collagen-betegségek” felfogását Klemperer és társainak tulajdonítják, akik először foglalták össze az ismert entitásokat: systemás lupus erythematosus, rheumás láz, diffus scleroderma, polyarteritis nodosa; ideszámítva még: a rheumatoid arthritist, dermatomyositist, a Buerger-betegséget és a serumbetegséget is.

HUN 1964;17(07)

Ideggyógyászati Szemle

1958. FEBRUÁR 01.

Kísérlet a schizophreniák új klinikai beosztására agypathologiailag értékelhető tünetek alapján

ANGYAL Lajos

M. Bleuler „Forschungen und Begriffswandlungen in der Schizophrenie-Lehre" c.-ü. 1951-ben megjelent referatumában említi, hogy ma már a különböző psychiatriai iskolák nézetei, iránya és nomenklaturája a sch. kérdésében annyira önállóvá vált, hogy gyakran komoly tekintélyek sem értik meg egymást.

HUN 1958;11(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1953. NOVEMBER 20.

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós, KOVÁCS Béla

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

HUN 1953;6(04)