Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 921

Lege Artis Medicinae

2006. SZEPTEMBER 15.

A változókor után lévő nők kezeléséről

LAKATOS Péter, TAKÁCS István

A LAM 2006. májusi számában Takács István és Lakatos Péter tollából megjelent, A változókor utáni nők ösztrogénreceptorra ható kezelésének komplex hatása című közlemény kapcsán felmerült észrevételeim: A WHI tanulmányban vizsgált populáció válogatás nélküli volt az életkor és a menopauzás panaszok tekintetében is.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Val-PREST (Valsartan for Prevention of Restenosis)

MATOS Lajos

Kezelés: Angiotenzin-I-receptor-blokkoló valsartan, napi 80 mg adagban per os. Kísérő kezelés: Napi 100 mg acetilszalicilsav és 3×250 mg ticlopidin négy héten keresztül. Az előbbieken kívül a vizsgálati csoport tagjainak 86%-a, a placebót szedők 83%-a szedett folyamatosan béta-receptorblokkolót.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Cardiovascularis prevenció az angiotenzinkonvertáló enzim gátlásával az új tanulmányok tükrében

PAPP Előd, TÓTH Kálmán

Az angiotenzinkonvertáz-gátlók régóta alapvető gyógyszerei a szívelégtelenség kezelésének. Az ischaemiás szívbetegség prevenciós kezelésében azonban csak az elmúlt néhány évben igazolták mortalitáscsökkentő hatásukat.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

A változókor utáni nők ösztrogénreceptorra ható kezelésének komplex hatása

TAKÁCS István, LAKATOS Péter

A menopauzát követő hormonhiányban számos betegség gyakorisága növekszik ugrásszerűen. Logikusnak tűnt a hiányzó hormonok pótlása ezek megelőzésében, kezelésében. A hormonterápia azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Az angiotenzinkonvertáz-gátlók hatása a balkamra-hypertrophiára

KELTAI Mátyás

A szerző ismerteti a balkamra-hypertrophia kialakulásával kapcsolatos újabb klinikai adatokat, felhívja a figyelmet arra, amit több tanulmány is igazolt, hogy a balkamra-hypertrophia növeli a betegek halálozási és cardiovascularis kockázatát.

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

A statinok szerepe a hypertoniás betegek kezelésében

VÁLYI Péter

A hypertonia és a hypercholesterinaemia a cardiovascularis betegségeknek két igen fontos kockázati tényezője. A statinok a hypercholesterinaemia kezelésében a leggyakrabban alkalmazott szerek, emellett azonban hypertoniában szenvedőkön a vérnyomáscsökkentő kezelés eredményességét is befolyásolják.

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Az angiotenzinreceptor-blokkoló telmisartan kardiometabolikus hatásai

WINKLER Gábor

A telmisartan az angiotenzinreceptor-gátló típusú vérnyomáscsökkentők hatékony képviselője. A csoport más képviselőivel egyezően cardio-, vaso- és renoprotectiv tulajdonságú, emellett e származékok egyedüli képviselőjeként a peroxiszómaproliferátor- aktivátor- (PPAR-) γ-t is serkenti.

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

Az intravénás immunglobulin alkalmazása autoimmun neuromuscularis betegségekben

MOLNÁR Mária Judit

Az autoimmun neuromuscularis betegségekben az intravénás immunglobulin egymással összhangban álló komplex hatások révén befolyásolja az immunrendszert. Ezek a következők: 1. az Fc-receptorok expressziójának és funkciójának módosítása, 2. a komplement- és a citokinhálózat aktiválódásának befolyásolása, 3. antiidiotipikus antitestek neutralizálása, 4. a T- és B-sejt-aktiválódás, -differenciálódás és -effektorfunkció módosítása. Kontrollcsoportos

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

Az asthma bronchiale kezelése

BÖSZÖRMÉNYI Nagy György

Az asthma bronchiale nem gyógyítható, de hatásosan kezelhető betegség. Az inhalációs kortikoszteroidok, majd az elhúzódó hatástartamú β2- receptor-agonista aeroszolok megváltoztatták a betegség klinikai képét: a krónikus légzési panaszok jelentősen enyhültek.

1.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.