Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2602

Lege Artis Medicinae

2019. JANUÁR 20.

Biológiai ritmusok korfüggő változásai, avagy az időskor kronobiológiája

PUREBL György

A biológiai ritmusok szerepe az egészség fenntartásában és a betegségek megelőzésében sokkal fontosabb, mint azt korábban gondoltuk. A ritmusok változásának az idősödésben is szerepük van, ráadásul a cirkadián ritmus a korral egyre sérülékenyebbé válik és számos mechanizmuson keresztül összefügg fontos, az idősödéssel egyre gyakoribbá váló betegségekkel.

Lege Artis Medicinae

2019. JANUÁR 20.

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

CSATLÓS Dalma, VAJDA Dóra, MOHOS András, GONDA Xénia

A szorongás az egyik leggyakoribb időskori pszichés rendellenesség. Nemcsak a testi betegségek járulnak hozzá a kialakulásához, hanem fordítva is igaz, a szorongás számos szomatikus betegség prognózisát is kedvezőtlenül befolyásolja, így nagymértékben fokozza a morbiditást és a mortalitást.

Klinikum

2019. JANUÁR 08.

Természet receptre

Skót háziorvosok októbertől először a világon receptre írhatnak fel természetet a szív- vagy cukorbetegségben, mentális zavarban, stresszben, illetve egyéb betegségekben szenvedő pácienseiknek.

Hypertonia és Nephrologia

2018. DECEMBER 10.

A táplálkozás szerepe a cardiovascularis betegségek prevenciójában és kezelésében - tények és ellentmondások. 1. rész

VÁLYI Péter

Rovatunkban már foglalkoztunk az ételeink vérnyomáscsökkentő hatásával (Hypertonia és Nephrologia 2016;20[6]:267-8.), az egészséges táplálkozás fontosságával (Hypertonia és Nephrologia 2017;21[3]:128-31.), részletesen ismertettük a PURE tanulmány eredményeit (Hypertonia és Nephrologia 2017;21[5]:224-7.), utalunk a korábbi írásokra is.

Lege Artis Medicinae

2018. DECEMBER 10.

2-es típusú cukorbetegség: milyen szerepe van a családorvosnak a betegség kezelésében?

TORZSA Péter, OLÁH Ilona, HARGITTAY Csenge, KALABAY László

A Magyar Diabetes Társaság 2017-es hazai szakmai irányelvében nagy hangsúlyt kap a cukorbetegek individuális kezelése és szénhidrátanyagcsere-zavarának terápiája a felismeréstől a célértékre törekvő rendezésre.

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

A fej-nyak daganatok modern kezelése

KATONA Csilla, LANDHERR László

A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.

Hypertonia és Nephrologia

2018. DECEMBER 10.

Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés perifériás érbetegségben - Paradigmaváltás a gyakorlatban?

FARKAS Katalin, SZŐKE Vince Bertalan, JÁRAI Zoltán

A perifériás verőérbetegség (PAD) a társuló multilocularis atheroscleroticus betegségek következtében igen nagy mortalitású betegség. Tünetes PAD esetén a jól megválasztott antithromboticus kezelés nemcsak az alsó végtagi vascularis események, hanem a cardiovascularis halálozás, stroke és myocardialis infarctus kompozit végpont előfordulási arányának csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú. Ezen a területen a thrombocytaaggregáció-gátló acetilszalicilátnál jobb eredményt lehetett elérni clopidogrellel, de a két szer kombinációja már nem jár a cardiovascularis major események számának csökkenésével. Az elmúlt évek vizsgálatai alapján számos, egyéb hatóanyagról bizonyosodott be, hogy a PADbetegek csoportjában nem előnyösebb alkalmazásuk a hagyományos thrombocytaaggregáció-gátló szereknél. Terápiás gyakorlatunkban változást jelenthet azonban a Xa-faktor-gátló rivaroxaban kis dózisának és az acetilszalicilátnak a fix kombinációja, amely a monoterápiánál jobb eredményeket tudott felmutatni a kombinált cardiovascularis végpontot illetően, elfogadható vérzéses kockázatnövekedés mellett.

Hypertonia és Nephrologia

2018. DECEMBER 10.

A cannabinoidok lehetséges szerepe az obstruktív alvási apnoe kezelésében

KISS Zoltán, ALFÖLDI Sándor

Az egyik leggyakoribb alvásfüggő légzészavar az obstruktív alvási apnoe, amely számos megbetegedés kockázati tényezője és ezáltal nemcsak az életminőséget és életkilátást rontja jelentősen, hanem komoly mértékben hozzájárul az egészségügyi terhekhez is. Ezért is bír nagy jelentőséggel a betegség megfelelő kezelése. A terápiás lehetőségek között, a kutatások ellenére, a gyógyszeres megközelítés jelenleg még nem hozott áttörő sikert. Azonban nemrégiben reményt keltő vizsgálati eredmények születtek az egyik cannabinoidanalóg hatóanyaggal, a dronabinollal az OSA kezelésében. Közleményünk célja ezeknek a kutatásoknak és eredményeiknek a bemutatása, valamint az ezekből levonható és az OSA-betegség esetleges kezelésére vonatkozó következtetések részletezése.

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

A Parkinson-kór stádiumbeosztása és az előrehaladott stádium kezelésének néhány aktuális problémája

KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László

A Parkinson-kór kezelése eltérő lehet a beteg aktuális állapota, illetve a betegség stádiuma alapján. Az irodalmi adatokat áttekintve többféle szempontrendszer szerint próbálták meghatározni a betegségfázisokat, azonban ezek legtöbbször nem felelnek meg a klinikai gyakorlatnak.