Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1968. DECEMBER 01.

A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

A szerzők a GOT enzym activitását mérték egyrészt különböző eredetű izom sorvadásban (myogen és neurogen atrophia) szenvedő betegek serumában, valamint különféle neurologiai megbetegedésekben szenvedő egyének serumában. Tapasztalataik szerint myogen megbetegedésekben — ha egyéb parenchyma széteséssel járó megbetegedés fennállása kizárható - a GOT activitásának mérése jól felhasználható a folyamat myogen jellegének alátámasztására.

HUN 1968;21(12)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Agytörzsi arterio-venosus érgomolyagból eredő, öt alkalommal ismétlődő subarachnoidealis vérzés

FORNÁDI Ferenc, SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 45 éves nőbetegüket ismertetik, aki 15 év alatt 5 alkalommal állott klinikai kezelés alatt ismételten fellépő subarachnoidealis vérzések miatt. Az eset klinikai érdekességét az egyes vérzések közt eltelt időkben a beteg jó általános állapota, relatíve jól megtartott személyisége adja meg. A vérzés a mesencephalon felső harmadában elhelyezkedő arterio-venosus aneurysmából származott. Feltehetően ez az éranomalia az ismétlődő vérzések mellett szerepet játszhatott – a haemodinamikai viszonyok megváltoztatása révén - az igen kifejezett cerebralis atrophia és a feltűnően súlyos arteriosclerotikus jellegű érelváltozások kialakításában is.

HUN 1967;20(01)

Ideggyógyászati Szemle

1966. NOVEMBER 01.

Körülírt cervicalis spondylarthrosis okozta isolalt thenar atrophia

KLEIN Magda

Szerző áttekinti a körülírt osteochondrosis által okozott isolalt thenar atrophia irodalmát, majd három saját jellemző esetét ismerteti. Felhívja a figyelmet a kórkép ismeretének diagnostikai, differential-diagnostikai és therapiás jelentőségére. Foglalkozik a kórkép kialakulásának feltételezhető localis facilitáló tényezőivel.

HUN 1966;19(11)

Ideggyógyászati Szemle

1965. NOVEMBER 01.

Megfigyelések a mittenes alvás klinikai diagnosztikai értelmezésére vonatkozóan

HALÁSZ Péter, NAGY A. Tibor, ZSADÁNYI Ottó, KAJTOR Ferenc

Száz mittenes betegünk elemzése alapján úgy látszik, hogy a mittenes alvás recidiv psychés decompensatiók és magatartászavar formájában megnyilvánuló, organicus cerebralis károsodás talaján kialakult személyiségzavarra utal. A mittenes alvás nem egyes klinikai kórképekhez tartozó rendellenesség, ha nem a következő tényezők együttes jelenlétében fordul elő : 1. személyiségzavar időszakos neuroticus, esetleg psychoticus decompensatiók kal, illetőleg magatartászavarral. 2. pathologiás vegetativ jelenségek. 3. diffus cerebralis károsodás (kamratágulat vagy/és corticalis atrophia). 4. koroptimum : 15-34 év.

HUN 1965;18(11)

Ideggyógyászati Szemle

1964. MÁRCIUS 01.

Myopathia glycogenica ikertestvérpárnál

DR LEHOCZKY Tibor, DR HALASY Margit, DR HARMOS György, DR SIMONYI György

Két 29 éves fiatalembernél, akik ikertestvérek, 1—2 éve fokozatosan rosszabbodó, majd stagnáló nagyfokú izomfáradékonyság jelentkezett minden rhytmusos izommunka végzésénél. Mindkét fiatalember jól fejlett, izmos, izom-atrophia, hypertrophia nincs.

HUN 1964;17(03)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚLIUS 01.

Adatok a temporalis lebeny tünettanához Pick-atrophiában

BALAJTHY Béla

Három Pick-atrophiás eset ismertetése, amelyekben a sorvadás temporopolaris elsődleges zsugorodási központból a T, T, és Tz-ba terjedt. Az atrophia további útjában egyéni különbségek voltak felismerhetők: az 1. esetben csak a frontalis basisra, a 2.-ban ezenkívül az F -re, a 3.-ban pedig, ha kis mértékben is, de az egész frontalis convexitásra reáterjedt. Az első két esetben az atrophia bal, a 3.-ban jobb oldalon volt kifejezettebb. A tünetek a közös pathológiai elváltozásoknak megfelelően részben mindhárom esetben azonosak, részben az egyedi pathológiai elváltozások és az oldalisági túlsúlynak megfelelően esetenként változók. Közös tünetek a kétoldali halántéklebenyi sorvadással összefüggő kezdeti mnesticus zavar és későbbi súlyos dementia, valamint a frontalis basisra való terjedéskor jelentkező személyiségváltozások. Az aphasiás tünetek nemcsak a károsodás oldali túlsúlyával, de a frontalis terjedéstől függően is esetenként módosulnak. Az aphasia a temporalis sorvadás időszakában transcorticalis motoros typusú; ehhez a 2. esetben a frontalis kiegészítő motoros regio károsodásakor echolalia társult. A 3. esetünkben mutatkozó ,,oralis tendentiák” és hypersexualitás a Klüver-Bucy-syndromával hasonlatos és valószínűleg a különösen súlyos kétoldali temporalis sorvadással van összefüggésben.

HUN 1963;16(07)

Ideggyógyászati Szemle

1960. DECEMBER 01.

Vizsgáltok paroxysmalis myoplegiában. III. Az izomrendszer maradandó elváltozásai. A metabolikus myopathia kialakulása.

BEKÉNY György

Szerző áttekinti az irodalom azon paroxysmalis bénulás eseteit, amelyekben irreversibilis izomrendszeri elváltozásokat mutattak ki. Ismerteti a Hasznos és Solti-val együtt közölt két hypokalaemiás és két hyperkalaemiás esetének idevágó adatait. A paroxysmalis bénulás esetek jelentős részében tartós paresis és atrophia alakul ki. Az izomelváltozás szinte rendszeres kialakulását az izombiopsiás leletek igazolják. Az izombiopsia jelentős kórszövettani elváltozásokat mutatott, három olyan esetünkben, ahol állandó paresis és atrophia nem volt jelen. A maradandó izombénulás ugyanazokban az izmokban fejlődik ki, amelyek a rohamban a leginkább érintettek. A pelvifemoralis eloszlást gyengeség és a hypervoluminosus lábikrák nagymértékben emlékeztetnek a dystrophia muse, progr. pseudohypertrophiás formájára. Ez az oka annak, hogy az irodalomban gyakran számoltak be a két kórkép társulásáról. Szerző ezen esetek kritikai elemzése után arra az álláspontra jut, hogy egyetlen olyan eset sem ismeretes, ahol paroxysmalis bénulás es dystrophia muse, progr. egy betegen együttesen jelen lett volna. E kérdésben a döntő bizonyítékot a kórszövettani elváltozás különbözőségé szolgáltatja. A paroxysmalis bénulás izompathológiai elváltozásának lényege a vacuolás degeneratio. A hypokalaemiás és hyperkalaemiás esetek histopathológiai képe azonos. A paroxysmalis bénulás maradandó izomelvaltozásai a rohamok kapcsán lezajló ion-eltolódások és kolloidkémiai változások következményei. A paroxysmalis osmotikus változások kezdetben reversibilis vacuolaképződést eredményeznek. Később irreversibilis degeneratio indul meg az izomrost fellazult, vacuolás centrumában. A periodikusan ismétlődő kalium (és natrium ?) anyagforgalmi zavarral kapcsolatos metabolikus myopathiáról van tehát itt szó. Az izomelváltozások most vázolt pathogenesisét és pathomechanizmusát valószínűsítik a kaliumhiányos étrend és a különböző glukocorticoidok adásával előidézhető myopathiák is.

HUN 1960;13(12)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Echolalia aphasia keretében

SIMONYI Gusztáv

Anatómiailag igazolt Pick-atrophia esetében a spontán beszéd leépülése mellett hosszú időn keresztül sensoros aphasia és echolalia állott fenn. Az echolalia idegen nyelvű, a beteg előtt érthetetlen mondatokra is kiterjedt. A betegek környezetéhez való viszonyában felismerhetők a kategoriális magatartás maradványai. Az echolalia keletkezésében lényeges, hogy ilyen esetekben mind a homlok,- mind a halántéklebeny károsodása megtalálható. Kóros körülmények között echolalia keletkezik, ha egyrészt a beszédintenció csökken, másrészt a szómegértés romlik. Az echolalia kényszerszerűsége és egyéb frontalis kényszerjelenségek (pl. kényszerfogás) közötti analógia valószínűnek látszik.

HUN 1951;4(01)