Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Köhögési syncope

AVRAMOV Katalin, MAYER Péter, KISS Éva, PAPRIKA Dóra, ZÖLLEI Éva, VÉCSEI László, RUDAS László

A szituációs syncopék egyik ritkán diagnosztizált formája a köhögési syncope. A kórkép irodalmi adatok szerint elsősorban krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő középkorú, illetve idős, túlsúlyos férfiaknál fordul elő. A szerzők közleményükben négy syncopés beteg bemutatásával demonstrálják a köhögési syncope mechanizmusát.

HUN 2002;12(03)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(05)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Az endoszkópos ventriculostomia jelentősége a hydrocephalus kezelésében

VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VADON Gábor

1994. november l. és 1998. október 31. között 110 endoszkópos Ill. kamrai ventriculostomiát végeztünk. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan kijelölhessük a beavatkozás valódi értékét a különböző típusú hydrocephalusok kezelésében.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A koponya-CT-vizsgálatok jelentősége a fejfájás járóbeteg-rendelés munkájában retrospektív tanulmány

BOZSIK György, JELENCSIK Ilona, KOVÁCS Katalin, SÁROSI Ilona

A koponya-CT- és MR-vizsgálatok diagnosztikai jelentősége az izolált fejfájásokban vitatott. Irodalmi adatok szerint negatív neurológiai status mellett a migrénes fejfájások 0,4%-ában, a nem típusos fejfájások 2,4%-ában található kóros koponya-CT vagy MR-eltérés.

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

[Elokvens agyterületek cavernosus angiomáinak műtéti kezelése MR- vagy CT-vezérelt "kulcslyuk-craniotomia" segítségével]

KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VON JAKO C., BALÁS István

[Gyógyszeres kezeléssel rosszul befolyásolható epilepsziában szenvedő négy olyan betegünk modern ideg sebészeti kezeléséről számolunk be, akiknél a rohamokat elokvens vagy elokvens-közeli agyterületen subcorticalisan elhelyezkedő cavernosus angioma okozta. Közülük kettőnél a malformatiót csak MR-rel lehetett kimutatni. MR- (3 eset) vagy CT- 11 eset) vezérelt stereotaxiás ,,kulcslyuk-craniotomia" és mikrosebészeti resectio segítségével, morbiditás nélkül, radikálisan eltávolítottuk a domináns féltekei gyrus centralis anteriorban (2 eset), a domináns gyrus temporalis superiorban vagy a a domináns gyrus supramarginalisban lévő cavernosus angiomát. A. posztoperatív kórházi tartózkodás 3–5 nap volt, és mind a 4 betegnél teljes rohammentességet értünk el. Megfigyelésünk szerint a cavernosus angiomát legjobban kimutató képalkotó eljárással vezérelt sterotaxiás kulcslyuk-craniotomia" és a malformatio valamint a köröttes „glia-sánd" radikális mikrosebészeti resectiója eredményes kezelési eljárás. A sebészi indikációk a következők lehetnek: gyógyszeres kezeléssel nem szüntethető epilepsziás rosszullétek, intracerebralis vérzés és/vagy progresszív neurológiai tünetek.]

ENG 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ARTERIOVENÁS ÉRTORZKÉPZŐDMÉNYEINEK INTRAOPERATÍV HEMODINAMIKAI VIZSGÁLATA LÉZER DOPPLERREL

BARZÓ Pál, BARI Ferenc, VÖRÖS Erika, BODOSI Mihály, ROTYIS Mária

A szerzők négy agyi, két gerincvelői arteriovenosus értorzképződmény műtéte alatt végeztek véráramlásméréseket lézer Doppler-készülékkel. A készülék azáltal, hogy képes a szöveti véráramlás non invazív, folyamatos mérésére, lehetőséget teremt a mikrocirkulációs változások nyomonkövetésére a műtét ideje alatt.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Arteriovenosus érmalformatio és occlusiv érbetegség együttes előfordulása

BODOSI Mihály, KUNCZ Ádám, DÓCZI Tamás, BARZÓ Pál, VÖRÖS Erika

Öt beteg anyagát ismertetik, akiknél intracranialis occlusiv agyi érbetegséget és azonos érterületben elhelyezkedő arteriovenosus angiomát mutattak ki. Két esetben az arteria cerebri media, két esetben az arteria carotis interna és egy esetben az arteria cerebri posterior elzáródását igazolták azonos oldali frontalis (3 eset), parietalis (1 eset) és temporalis (1 eset) érmalformatio mellett. Az angioma eltávolítását 4 esetben egyidejű exra-intracranialis anastomosissal kötötték egybe.

HUN 1993;46(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Gyermekkori spontán intracerebralis haematomák

VELKEY Imre, DOBAI József, GYARMATI János

A szerzők két gyermekkori spontán intracerebralis haematoma esetét ismertetik. A súlyos tünetekkel járó vérzés eredetét egyik esetben sem sikerült igazolni. A gyermekkori spontán intracerabralis haematomák hátterében egyéb, vérzést okozó tényezők kizárása esetén arteriovenosus malformatio tételezhető fel akkor is, ha ezt angiográfiás vizsgálattal nem lehet kimutatni. Az ilyen ,,occult” arteriovenosus malformatiók kezelésében, amennyiben a vérömleny nem térszűkítő és liquorpasszázs zavaró jellegű, lehetséges a konzervatív álláspont.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Arteriovenosus microshunt varicositas szövettani vizsgálatok a microshunt kimutatására

MAGYAR Éva, BIHARI Imre

Szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a microvarixok kialakulásában a praecapillaris A-V shunt-ök fontos szerepet játszanak. 18 vizsgált esetükből 16-ban sikerült kimutatni az A-V shunt-öt szövettani vizsgálattal. Foglalkoznak a microvaricositas és az A-V shunt patomorfológiájával és ismertetik a szövettani kimutathatóság módját.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata

PÓCSIK Anna, KISS Éva

A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat. Negyvenhat betegnek az alkaron, 2 betegnek a felkaron volt Cimino fistulája. 2 betegnek agraftja a felkaron volt. Minden betegen vizsgálták az arteriát, az anastomosist, a shunt venát és a punctiók helyét. A szerzők 11 jól működő anastomosist, 29 tágulatot, 8 szűkületet, 2 elzáródást, 1 fertőzést, 5 esetben haematomát, 1 esetben tág collateralis érhálózatot észleltek. A szerzők megbízható mód szernek tartják a color Doppler-technikát az anastomosisok funkciójának megítélésére, a morfológiai elváltozások, a szűkületek, a tágulatok és a shuntok környezetében kialakult elváltozások tisztázására. A color Doppler-vizsgálat non-invasiv diagnosztikai alternatíva az angiographiával szemben, amely komolyabb megterhelést jelent a betegek számára.

HUN 1991;1(14)