Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 53
Lege Artis Medicinae
2011. MÁRCIUS 20.
A PerIndopril kombináCiója indApamiddal: a vérnyomáScSökkentő hatás vizsgálata a mindennapi Orvosi gyakorlatban - A PICASSO vizsgálat
A nemzetközi és hazai (JNC-7, ESH/ESC2007 és 2009, MHT 2009) irányelvek javasolják, hogy a hypertoniás betegek vérnyomását 140/90 Hgmm érték alá, illetve nagy/igen nagy cardiovascularis kockázat (például diabetes mellitus, krónikus vesebetegség) esetén 130/80 Hgmm alá kell csökkenteni.
Magyar Radiológia
2005. JÚNIUS 10.
Thromboticus szövődmények megelőzése vascularis intervenciós radiológiai beavatkozásokban
Vascularis radiológiai beavatkozások során - a beavatkozás természeténél fogva - érfal- vagy intimasérülés, idegen test jelenléte stb. miatt előfordulhatnak thromboticus szövődmények. Kezdetben a szalicilsavkezelés volt a megelőzés eszköze a perifériás erek területén, amelyet hosszú utókezelésként a tartós alvadásgátlás váltott fel.
Lege Artis Medicinae
2000. OKTÓBER 01.
A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség molekuláris mechanizmusai
A tanulmány a szívizom-hypertrophia és a következményes szívelégtelenség kialakulásának legfontosabb molekuláris mechanizmusait foglalja össze. A folyamatok ismerete számos esetben lehetőséget nyújt farmakoterápiás beavatkozásokra is. Elsőként a három alegységből álló G-proteineket és az ezekhez kapcsolt intracelluláris szabályozó rendszereket ismertetik, különös tekintettel a transzgenikus állatmodellekben megismert folyamatokra. E területen a szívizom-hypertrophia befolyásolására olyan klinikailag hatékony szerek vannak, mint az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-antagonisták, valamint az a- és B-adrenerg-receptor-bénítók. A patomechanizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a mitogén aktiválta proteinkinázok, amelyek a hypertrophiás kaszkád későbbi szakaszában szerepelnek. Figyelemre méltó vizsgálatok folynak a lipidoldékony statinok (a Ras-farnezilálás indirekt gátlószerei) esetleges terápiás alkalmazhatóságával kapcsolatban. A szívizom-hypertrophia és a szívelégtelenség létrejöttében alapvető az intracelluláris kalcium homeosztázis megváltozása. A cikk harmadik részében a kalcium- és kalmodulinfüggő protein foszfatáznak, a calcineurinnak a szerepét vizsgálják ebben a folyamatsorban. A cyclosporin A vagy a tacrolimus (calcineurininhibitorok) adása nem javasolható a szívizom-hypertrophia minden formájában, de egyes esetekben mégis hatásosnak bizonyulhat. A szívelégtelenség végállapotában az egyik legsúlyosabb, ma még megoldatlan problémát a repolarizációs zavarok okozta kamrai ritmuszavarok kialakulása jelenti. Ennek egyes mechanizmusait is bemutatják, kiemelve a nátrium-kalcium csere transzporter gátlását mint a jövőbeli ígéretes terápiás lehetőségek egyikét.
Ideggyógyászati Szemle
1988. OKTÓBER 01.
[Everiden Spofa Farmakokinetikai tulajdonságai és terápiás hatásai]
[Az EVERIDEN Spofa (EVD, nátrium-valproát) 300 mg-os tablettákban kiszerelt készítményt farmakokinetikája és biológiai hozzáférhetősége, valamint terápiás hatásai alapján vizsgálták mono- és politerápiában epilepsziás rohamokban szenvedő betegeknél.]
Ideggyógyászati Szemle
1988. OKTÓBER 01.
A pitvari natriuretikus hormon (ANP) szerepe a vér-agy-gát nátriumtranszportjának szabályozásában
A szerzők a pitvari natriuretikus hormon (ANP) szerepét vizsgálták a vér-agy-gát nátrium permeabilitásának a szabályozásában a „brain uptake index” (intracaroticus kettős radioaktív izotóppal jelzett bolus injectio, BUI) módosított módszerével.
Ideggyógyászati Szemle
1988. SZEPTEMBER 01.
Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális atriális nátriuretikus faktor (ANF)” jelentősége
Szintetikus patkány atriális nátriuretikus faktor (a prekurzor 101—126 fragmentumának) adása megakadályozta a hipoozmoláris folyadékterheléssel kiváltható agyoedema létrejöttét, és az idegszövet össznátrium tartalmának szignifikáns csökkenéséhez vezetett. Az agyszövet összkálium tartalma változatlan maradt. A szintetikus patkány ANF intraventrikuláris adása élettani feltételek között nem hozott létre változást az agy víz-, kálium- és nátriumtartalmában. Az intraventrikulárisan adott ANF esetleges elsődleges perifériás (szisztémás) hatása — az ebből következő másodlagos agyi ion- és víztartalom-változásokkal — kizárható volt, mivel a centrálisán bejuttatott hormon a szérum ozmolalitást, nátrium és kálium koncentrációt nem befolyásolta. Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a centrálisán termelődő ANF az agyi víz- és elektrolithomeostasis szabályozásában résztvesz. Az idegszövet nátriumtartalmának szignifikáns csökkenése az agyi volumen reguláció elsődlegességét bizonyítja, hiszen hipoozmoláris feltételek között az idegszövet azonnal „ozmotikusán aktív elemeket” (főként extraeelluláris nátrium ionokat) veszít. Ezek az eredmények további adatokat szolgáltatnak ahhoz a feltételezéshez, hogy az agyi ion- és térfogat-homeostasist centrális neuroendokrin rendszer szabályozza. A későbbiekben az ANF szerepet játszhat az agyoedema kezelésében.
Ideggyógyászati Szemle
1988. JANUÁR 01.
Intraventricularis izo-ozmolaris glicerin hatása az agyszövet víz- és iontartalmára
Izo-ozmoláris (0,35 mol dm-3) glicerin 120 percig tartó kamrai infúziója 11 mosm dm~3-rel növelte meg a szérum ozmolaritást és hipernatrémáit hozott létre. A hemispheriumok víztartalma 0,9%-kal csökkent, s ez szignifikánsan eltért a kontroll értékektől (P<0,05). Az ugyanolyan feltételek mellet végzett d-glukoz (0,3 mól dm-3) vagy nátrium klorid (0,15 mól dm-3) adás nem hozott létre szignifikáns változást a szérum és agyszövet ion- és víz- tartalmában. A szerzők azt feltételezik, hogy a glicerin olyan kisebb adagokban is előnyösen befolyásolja a koponyaűri nyomás- és térfogat emelkedéseket, amelyek egyébként nem hoznak létre jelentős (20—25 mosm dm~3) ozmotikus különbséget a vér- és idegszövet között. Közvetett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a glicerin, amellett, hogy elsődleges ozmotikus dehidráló szerként is hathat, az agyi ion- és térfogat szabályozásért felelős centrális neurohumorális rendszert is valószínűleg befolyásolja. Feltehetően a centrális és perifériás vasopressin elválasztás gátlása révén (amelyet a glicerin a liquor nátrium tartalmának redukálása útján hoz létre) is csökkenti az agyszövet víztartalmát.
Ideggyógyászati Szemle
1987. JANUÁR 01.
Lithium transzport utak idegsejt membránban II. Nátrium-kálium pumpa mediált lithium felvétel
A közlemény az affektív zavarok kezelésében és profilaxisában hatékonyan használt lithium ion agyi idegsejtek membránján keresztül történ6 transzportját tanulmányozza. Idegsejt tenyészetekben az extracelluláris kálium koncentráció csökkentése emeli a sejtek lithium felvételét, amely növekedést a nátrium-kálium pumpa specifikus gátlószere, az ouabain, kivédi. Az ouabain alacsony extracelluláris nátrium koncentráció mellett csökkenti a sejtekbe történő lithium beáramlást, míg az idegsejtek lithium leadását értékelhető módon nem befolyásolja. Az adatok szerint a nátrium-kálium pumpa fiziológiás körülmények között nem játszik számottevő szerepet az idegsejtek lithium transzportjában; kísérletes vagy megváltozott ion-miliő mellett viszont igen, amely az élőben fenntartó lithium kezelés alatt esetlegesen egyéb okból előforduló hipokalémiás állapotokban a lithium szint fokozottabb ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.
Ideggyógyászati Szemle
1985. FEBRUÁR 01.
Lithium transzport utak idegsejt membránban I. Nátrium-lithium ellentranszport
A szerzők az affektív pszichózisok prevenciójában és terápiájában eredménnyel használt lithium ion membrántranszportját vizsgálták cerebrális szövetből készített idegsejt tenyészetekben. Az extracelluláris nátrium koncentráció csökkentése emelte a sejtek lithium felvételi sebességét, valamint redukálta a lithium leadás mértékét. Ugyanakkor az idegsejtek nátrium felvételét az extracelluláris lithium koncentráció emelése csökkentette, az intracelluláris lithium jelenléte pedig növelte. A sejtek lithium felvételének külső lithium koncentráció-függésében kimutatható volt egy telítődő komponens. Az egyensúlyi sejt/médium lithium megoszlás mintegy 30 perc alatt kialakult és napokig nem változott idegsejt kulturákban. Az egyensúlyi intra:extracelluláris lithium koncentrációhányados 1-dél kisebb értéket adott. A kísérleti eredmények arra utalnak, hogy a vörösvérsejtekhez hasonlóan agyi idegsejtek membránjában is működik egy formálisan nátrium-lithium csere ellentranszport rendszer, amelynek in vivo körülmények között, fenntartó lithium kezelés alatt is jelentősége lehet a lithium terápiás hatásának mechanizmusában, valamint a cerebrális lithium homeosztázis és detoxifikációs folyamat szabályozásában.
Ideggyógyászati Szemle
1978. SZEPTEMBER 01.
A nátrium, kálium és lithium iontranszport vizsgálata vörösvérsejteken psychosis maniaco-depressivában
A szerző több mint 150 psychosis maniaco-depressivában szenvedő beteg és egészséges kontrollegyén vörösvérsejtjein K+, Na+ és Li+-transzportvizsgálatokat végzett és meghatározta a transzport-ATPáz aktivitását. A PMD egyes pszichotikus fázisaiban, a nozológiai alcsoportokat is figyelembe véve, megállapítható a vvs. aktív K+- és Na+-transzportjának, valamint a transzport-ATPáz aktivitásának szignifikáns csökkenése. Lithium-kezelés során ezek az értékek emelkednek mind a pszichotikus, mind a kontrollcsoportban. Az emelkedés mértéke az unipoláris depressziós csoportban a legalacsonyabb. Az in vivo észlelhető vvs./plazma lithium-hányados értékét a lehetséges transzportutak közül elsősorban a Na+-dependens Li+-transzport mechanizmus határozza meg. Mindezek alapján in vitro klinikai laboratóriumi tesztként javasolja a ws. Na+-dependens Li+-transzport meghatározását, amely a profilaktikus Lf-kezelés során a vvs./plazma Li+-hányados előrejelzésére alkalmazható és egyéb klinikai adatokkal egybevetve a terápiás prognózis megítélésében felhasználható.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.