Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 69
Ideggyógyászati Szemle
1967. ÁPRILIS 01.
A limbikus lebeny szerepe az indítéktermelésben
A limbikus structurákat roncsoló középvonalbeli tumor két esetét ismertettük. Mindkét esetben a klinikai képet nagyfokú, már kezdetben is észlelhető indíték-csökkenés jellemezte. Eseteinket a limbikus structuráknak az inditék termelés fenntartásában betöltött szerepére vonatkozó újabb adatként értékeljük.
Ideggyógyászati Szemle
1964. DECEMBER 01.
Intracranialis tumor (meningioma) extracranialis metastasisa
59 éves nőbeteg jobboldali hemiplegia, aphasia, incontinentia urinae et alvi tüneteivel került kórházi kezelésbe. A klinikai tünetek alapján betegségét arterioscleroticus encephalopathianak tartották, lágyulásos gócokkal. Sectio során kiderült, hogy a klinikai tüneteket az agy bal parietalis lebenyében elhelyezkedő és az agyállományt comprimáló, histológiailag meningothelialis meningiomának bizonyult daganat hozta létre. Ez a daganat azonos histológiai structurájú metastasisokat képezett a bal tüdő felső lebenyében. A daganatnak a dura-sinusokba való terjedése helyét nem lehetett megtalálni. A ritka észlelés jelentőségét fokozza az a tény, hogy a legtöbb metastatizáló meningioma esettel szemben, az észlelt esetben előzetes műtéti beavatkozás, amely az áttétképződést az irodalmi adatok szerint megkönnyíti, nem történt.
Ideggyógyászati Szemle
1963. JÚLIUS 01.
Adatok a temporalis lebeny tünettanához Pick-atrophiában
Három Pick-atrophiás eset ismertetése, amelyekben a sorvadás temporopolaris elsődleges zsugorodási központból a T, T, és Tz-ba terjedt. Az atrophia további útjában egyéni különbségek voltak felismerhetők: az 1. esetben csak a frontalis basisra, a 2.-ban ezenkívül az F -re, a 3.-ban pedig, ha kis mértékben is, de az egész frontalis convexitásra reáterjedt. Az első két esetben az atrophia bal, a 3.-ban jobb oldalon volt kifejezettebb. A tünetek a közös pathológiai elváltozásoknak megfelelően részben mindhárom esetben azonosak, részben az egyedi pathológiai elváltozások és az oldalisági túlsúlynak megfelelően esetenként változók. Közös tünetek a kétoldali halántéklebenyi sorvadással összefüggő kezdeti mnesticus zavar és későbbi súlyos dementia, valamint a frontalis basisra való terjedéskor jelentkező személyiségváltozások. Az aphasiás tünetek nemcsak a károsodás oldali túlsúlyával, de a frontalis terjedéstől függően is esetenként módosulnak. Az aphasia a temporalis sorvadás időszakában transcorticalis motoros typusú; ehhez a 2. esetben a frontalis kiegészítő motoros regio károsodásakor echolalia társult. A 3. esetünkben mutatkozó ,,oralis tendentiák” és hypersexualitás a Klüver-Bucy-syndromával hasonlatos és valószínűleg a különösen súlyos kétoldali temporalis sorvadással van összefüggésben.
Ideggyógyászati Szemle
1963. JÚNIUS 01.
Adatok a temporalis lebeny tünettanához Pick-atrophiában
A tüneti localisatio kapcsolatok tárgyalásához célszerű a betegség lefolyását szakaszokra osztani. Az első két stadiumban feltételezhető, hogy a folyamat a temporalis lebenyekre localisált (temp. pólus, amygdala, T, -T3), a harmadikban átlépi a lebenyhatárt.
Ideggyógyászati Szemle
1962. AUGUSZTUS 01.
A parietalis lebeny hatása a genitalis evolutiora
A testnek, mint egységes egésznek a fejlődését, növekedését több tényező befolyásolja, irányítja : az idegrendszer orthologiás működése, a belsősecretiós mirigyek — a hypophysis, a thyreoidea, a mellékvese és a sexualmirigyek — normális aktivitása. A fejlődés coordinálásában a hypothalamus is vezető szerepet tölt be. Az ép idegrendszeri működés és a glandularis evolutiós befolyás természetesen általános és a testfejlődésre való hatásában symmetricus. Somaticus asymmetria, az egységes egész fejlődésének rendellenessége neurogen eredetű : vagy a központi idegrendszer genuin abnormalitásának, vagy valamilyen pathologiai folyamat által megzavart hibás működésnek a követkézmenye.
Ideggyógyászati Szemle
1960. AUGUSZTUS 01.
Adatok a hypothalamopathia klinikumához
Szerző vázolja a hypothalamus-kutatás nehézségeit és jelentőségét az agy működéselvének megismerésében; utal a magyar irodalom értékes eredményeire. Vázlatosan érinti a hypothalamus functionalis-anatómiai kapcsolatait és tárgyalja az energetikai integratioban jelentős szerepét. — A hypothalamus functiokat 4 csoportba sorolja: endokrin regulatio, — vegetatív regulatio, — energetikai szabályozás, — psychés organisatio ; ez utóbbi megnyilvánul az affectivitásban, tudat kialakításában, különböző activaló systemák neuron-activitásában, a személyiség formálásában. E functiokban az activitas bipolaritása és rhythmicitása alapelveként ismerhető fel. — Tárgyalja a hypothalamopathiak aetiologiáját. — Saját anyaga különböző aetiologiajú 50 beteg ; a legjellemzőbb tüneteket ismerteti, a testsúlyváltozást, elhízást, polydipsiat táblázatokon illusztrálja. Traumas Cushing-kóros beteget, psychotraumára kialakult súlyos hypothalamicus diabetes insipidust és gyermekkori posttraumas insipidus-episodot közöl ; újabb Penfield-epilepsias betegét ismerteti. A psychés-energetikai zavarok tárgyalásakor hypothalamus-eredetű poriomaniat mutat be, mellyel kapcsolatban az organicus psychopathia kialakulásának pathomechanismusát elemzi. — Az irodalomban alig szereplő tünetre, az inreflexek renyhe voltára hívja fel a figyelmet : feltehető, hogy a hypothalamus az izomtónus szabályozásában is résztvesz. — Ismerteti a serológiai, röntgen, EEG és pneumoenkephalographias laboratóriumi vizsgálatokat ; különös fontosságot tulajdonít a III. kamra tágasságának. — Beszámol a hypothalamicus emlékezészavarokkal kapcsolatos kutatásáról ; hasonló irodalmi közlést nem talált. Megállapítja, hogy hypothalamopathiában a megjegyző emlékezés súlyos zavara obligat jelenség (88%) életkortól, aetiologiatól független, az identificaló paramnesia is gyakori. E jelenséget a hypothalamus-temporalis lebeny functioegység psychoorganicus syndromájának tekinti; a hypothalamus izgalmi jelensége az identificaló paramnesia, sérülésének tünete a „hypothalamicus hypomnesia”.
Ideggyógyászati Szemle
1959. ÁPRILIS 01.
Adatok a nagyagyi félteke, illetve lebeny sclerosisához
Megállapíthatjuk, hogy a félteke atrophiák és lobaris sclerosisok lényegét alkotó kiterjedt kéregkárosodás irodalmi és saját esetek tanulsága szerint anoxiás-vasalis zavar következménye, amely különös előszeretettel, viszonylag nagyobb pialis arterialis törzsek vagy arterialis határzónák átáramlási zavara következtében jön létre. Ez az esetek többségében görcsökkel jár, de görcsökhöz még valami egyéb, a görcsöknél pathogenetikailag talán jelentősebb tényező kell járuljon ; légzészavarok, stagnatios anoxia, láz, hypoglycaemia, immunbiológiai folyamatok.
Ideggyógyászati Szemle
1958. JÚNIUS 01.
Látók és vakok alexiája
Critchley 1953-ban a parietalis lebenyekről írt munkája symbolikus gondolkodásról szóló fejezetének végén felveti az elméleti lehetőségét annak, hogy vakon született, vagy megvakult emberek a tapintással megszerzett olvasás- tudásukat elveszthetik agyi laesiók következtében. A várható defectus a domináns félteke fali lebenyében lenne.
Ideggyógyászati Szemle
1954. MÁRCIUS 11.
Adatok a gyrus cinguli, ill. a medialis agyfelszin sérülésének tünettanához
A bal oldali félteke medialis felszínének klinikai tünettanát elemeztük egy, a bal gyrus cingulit és a homloki és fali lebeny medialis felszínének határos részét elpusztító astrocytoma kapcsán. Az epilepsiás rohamok egy részét euphoria, mint aura vezette be. Ez a medialis agyfelszín belszervi projectiós kapcsolatai alapján értelmezhető, amit anatomiai és kísérleti adatok is támogatnak. Az epilepsiás rohamoknak a kézben való kezdete, ill. csupán ott való jelentkezése - a praecentralis kérgi képviselet karközpontjából eredő rostok anatomiailag igazolt megkíméltsége mellett - a Penfield által leírt kiegészítő mozgató area izgalmára vezethető vissza éppen úgy, mint az egy alkalommal észlelt beszédgátlás. A személyi tudat zavarai (Kleist) nem voltak észlelhetők.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.