Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 69

Ideggyógyászati Szemle

2004. OKTÓBER 10.

Az egzekutív zavarok

SZIRMAI Imre

Az egzekutív funkciókhoz soroljuk a felfogást, a figyelmet, a memória használatát és a komplex feladatok végrehajtásának képességét. Egzekutív zavarokat a praefrontalis kéreg, a frontostriatalis-thalamicus hálózatok és a parietalis lebeny sérülése okoz. A tünetek lokalizációja alapján a legfontosabb praefrontalis tünetegyüttesek: 1. a dorsolateralis praefrontalis kör és a parietalis asszociációs terület károsodása okoz leggyakrabban munkamemória-zavart, ezáltal a feladatkezelés, valamint a tervkészítés képessége romlik.

Ideggyógyászati Szemle

2003. FEBRUÁR 20.

A medencetájéki decubitusok műtéti kezelése gerincvelõsérült betegeknél

JÓSVAY János, DONÁTH Antal, KERTÉSZ Györgyi, KLAUBER András

Gerincvelősérült betegeknél a mély medencetájéki decubitusok konzervatív módszerekkel és műtéttel egyaránt gyógyíthatók. Műtéttel a gyógyulási idő lerövidíthető és tartós eredmény érhető el. A szerzők 1993 és 2001 között 64 esetben végeztek műtétet, minden esetben musculocutan vagy musculofasciocutan lebennyel fedték a defektust.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-kóros betegek neuropszichológiai teljesítményének változásai kétoldali pallidotomiát követõen

KOSZTOLÁNYI Péter, KÁLLAI János, BALÁS István, KARÁDI Kázmér, DÓCZI Tamás

A bilateralis pallidotomia a Parkinson-kór kezelésében a motoros tünetek szignifikáns javulásához vezet (a motoros teljesítmény és a gyógyszeres kezelés változásait a szerzők később tervezik ismertetni). A beavatkozás kognitív kimenetele ellenben még nem tisztázott. Rekurrens neuralis hurkok kötik össze a frontális lebeny specifikus áreáit és a basalis ganglionokat, sugallva ezen területek funkcionális kapcsolatát.

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Temporalis lebeny epilepszia szindróma peritrigonális nodularis heterotopiával

JANSZKY József, BARSI Péter, HALÁSZ Péter, ERŐSS Lóránd, RÁSONYI György

A vizsgálat célja olyan, parciális epilepsziában szenvedő betegek klinikumának elemzése, akiknél a peritrigonális vidéken subependymalis heterotopia volt kimutatható.

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A memóriazavarok lokalizációja

SZIRMAI Imre

A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Rövid távú memóriateljesítmények többszempontú megközelítése epilepsziások két diagnosztikai csoportjában

BARCS Gábor, VITRAI József, HALÁSZ Péter

A szerzők 37 temporálislebeny-epilepsziában és 30 idiopátiás generalizált epilepsziában szenvedő beteg, valamint 2, egészséges kontroll rövid távú verbális és téri-vizuális memóriáját vizsgálták interaktív számítógépes tesztek alkalmazásával. A betegek rövid távú téri-vizuális memóriateljesítményeit alapvetően meghatározta a Raven-teszttel mért IQ, jelentősen befolyásolta a rohamfrekvencia és a fenntartott figyelem, míg a verbálismemória teljesítmény ezektől függetlenül alakult. A carbamazepin monoterápiát kapó, temporális lebeny-epilepsziában szenvedő betegek verbális memóriája gyengébb volt a valproat monoterápiát kapó idiopátiás generalizált epilepsziásokénál és az egészséges kontrollokénál, az utóbbiakkal összevetve ez a különbség statisztikailag szignifikáns. Ugyanebben a csoportban a memóriateljesítmények az epilepsziás fókusz oldaliságától függetlenül alakultak. A rövid távú téri-vizuális memória tekintetében a befolyásoló tényezők kiszűrése után a kontrollok és a betegek csoportjai között nem voltak különbségek. A memóriateljesítményeket nem befolyásolta a betegségtartam és az (adjuvált) antiepileptikumok típusa. Eltekintve a befolyásoló tényezők hatásától, az idiopátiás generalizált epilepsziások egy nehezen kezelhető csoportjában a temporálislebeny-epilepsziásokénál is gyengébb téri-vizuális memóriát mértünk.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Emlőprotézis beültetése videoendoszkópos módszerrel

SEFFER István

A szerző emlőimplantált betegek CT- és MRI-utánvizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az implantációt általában nagy behatolásból végezték. Olyan biztonságos műtéti módszer alkalmazását javasolja, amely kiküszöböli a hagyományos műtét hátrányait, biztonságossá téve az implantációt, ugyanakkor a behatolást is minimalizálja. Egy év alatt 21 esetben végzett esztétikai céllal augmentációt, 3 alkalommal capsularis contracturat oldott meg, és 2 alkalommal musculus latissi musdorsi musculocutan lebeny alá helyezett protézist minimálisan invazív módszerével. A módszer lényege, hogy belső világítást adó, hideg fényű lapocokat használ a feltáráshoz, és a preparált üreget áttekinti videoendoszkóppal is. A legkisebb metszés 30 mm, a legnagyobb 47 mm volt. Szövődmény nem fordult elő. A bemutatott, nyílt műtéti módszer jelentősen csökkenti a szövődményeket és a műtéti behatolás nagyságát, ezért bizonyára felváltja a hagyományos implantációs módszereket.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Thoracodorsalis idegátültetés a plexus brachialis húzódásos sérüléseknél]

SAMARDZIC Miroslav, GRUJICIC Danica, IVANOVIC Svetomir, PISCEVIC Ivan, RASULIC Lukas

[A plexus brachialis húzódásos sérülések többségében az ideg helyreállításának egyetlen lehetősége az idegátültetés. A műtéti kezelés prognózisa a felső brachialis bénulás eseteiben valamivel jobb, mint a teljes bénulás eseteiben, mivel a plexus brachialis regionális ép kollaterális ágainak donorként történő reinnervációjának lehetőségei jobbak. Volpius és Stoffel 1920-ban, valamint Foerster 1929-ben ezeket az idegeket használta fel a hónalj- és a musculocutan idegek helyreállításához. Az idegátültetés egyéb módszereinek hiányosságai vezettek vissza ezekhez az eljárásokhoz, különösen a thoracodorsalis idegátültetéshez. ]