Részletes keresés

Magyar Immunológia

2003. ÁPRILIS 20.

Immunkomplex-clearance (-eltakarítás) szisztémás lupus erythematosusban

KÁVAI Mária, SZEGEDI Gyula

A keringõ immunkomplex kóros eltakarítása központi helyet foglal el a szisztémás lupus erythematosus (SLE) patomechanizmusában. A phagocytákon lévõ IgG-t kötõ receptorok (FcγRs) felelõsek az IgG immunkomplexek felvételéért és bekebelezéséért.

HUN 2003;2(02)

Magyar Immunológia

2002. MÁRCIUS 20.

Az interferon-γ-aktiváció újszülöttkori sajátosságai macrophagokban

ERDŐS Melinda, MARÓDI László

Újszülöttek és csecsemõk esetében a morbiditás és a mortalitás jelentõs részben infekciók következménye. Az intra- és extracelluláris kórokozókkal szembeni fogékonyság egészséges újszülöttekre is jellemzõ.

HUN 2002;1(01)

Ideggyógyászati Szemle

2002. FEBRUÁR 20.

Intracranialis koleszteringranulomák

LEEL-ŐSSY Lóránt, BARLA Sándor, TÖRÖK Pál, SZÕLLÕSI Béla

Az intracranialis koleszteringranuloma keletkezésénél cellularis és vascularis permeabilitási faktorokat lehet figyelembe venni. Kialakulhat speciális lebontási folyamat eredményeként nagyobb krónikus agyi infarktus területében. Ilyenkor etiológiájában a macrophagtevékenység elégtelensége szerepelhet, amikor az agyszövet szfingolipidjeinek és más zsírnemű anyagainak lebontása és elszállítása nem a szokványos és szabályosnak mondható módon történik.

HUN 2002;55(01-02)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(10)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

A Langerhans-sejtek szerepe a méhnyakrák kialakulásában

PETE Imre, SÁPI Sándor, GONDA Gábor

A méhnyakrák mortalitása csökkent a 45 év feletti korosztályban, a 35 év alatti betegek között azonban emelkedik. Ennek a pontos oka nem tisztázott. Analitikai tanulmányok próbálták a jelenséget elemezni, és az okokat felderíteni. Különféle kockázati tényezőket vizsgáltak (életkor, családi állapot, az első közösülés ideje, a szexuális partnerek száma, a közösülések gyakorisága, circumcisio, a menstruációs ciklus típusai, a fogamzásgátlás típusa, dohányzás, vírusinfekciók, szociális körülmények), de a betegség kialakulása és a rizikófaktorok közötti valódi kapcsolatot nem sikerült megtalálni. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egy tényező okozza a betegség kialakulását, hanem hatások sorozatáról van szó, amelyek akkor érvényesülhetnek leginkább, ha helyileg gyengített immunológiai környezetben hatnak. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy cervicalis intraepithelialis neoplasiában jelen lévő vagy a tumorszövetet infiltráló macrophagok képesek befolyásolni mind az előbbi kórfolyamat progresszióját, mind pedig az invazív cervixrákos beteg prognózisát. A szerzők a jelen dolgozatban a macrophagok egy speciális csoportjának, az antigént bemutató Langerhans-sejteknek lehetséges szerepét vizsgálták irodalmi adatok alapján a cervicalis intraepithelialis neoplasia kialakulásában, illetve a meglévő elváltozások progressziójában. Amennyiben megértjük az antigént bemutató macrophagok külső tényezők hatására bekövetkezett változásait, talán közelebb juthatunk a cervixrák kialakulásának megértéséhez is.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A tuberculosis az immunológus szemével

GERGELY Péter

A tuberculosis a világon talán a legelterjedtebb fertőző betegség; az emberiség legalább egyharmada tekinthető fertőzöttnek. Az utóbbi években a betegség előretörése észlelhető a fejlett országokban. Az emberi szervezet nem tud teljesen hatékony immunválaszt létrehozni a kórokozóval szemben. A Mycobacterium tuberculosis elleni immunitás az alábbiakban foglalható össze. A M. tuberculosis intracelluláris kórokozó, amely a macrophagokban él, kivédve a sejtek anyagcseretermékeinek baktericid hatását. A kórokozó elleni védekezés lokális jellegű, a baktériumok és a szervezet között törékeny egyensúlyi állapot jön létre; a tuberculoticus granulomában a baktériumok általában életben maradnak, bármikor készen az újrafertőzésre; az immunreaktivitás gyengülésekor ez be is következhet. A védekezésben az akti vált macrophagok kiemelt szerepet játszanak. A T-sejtek megfelelő aktivációja és koordinált működése határozza meg a protektív és nem protektív (túlérzékenységi) immunitást. A BCG-védőoltás nem vált ki protektív immunitást, csak az újszülötteket védi a disszeminált tuberculosistól. A protektív immunitás kialakításához új típusú vakcinára vagy vakcinációs eljárásra volna szükség.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Atheroscleroticus laesiók immunhisztokémiája

ILLYÉS Gyula, KÁDÁR Anna

Újabb elméletek szerint az intimába bevándorló monocyta/macrophag sejteknek kulcsszerepük lehet az atherogenesisben. A szerzők elemzik az idevágó irodalmi adatokat, és bemutatják saját vizsgálataikat a progresszió valószínűsített sorrendjébe állított atheroscleroticus elváltozások sejtes összetevőiről. Fiatalon (20–34 év) elhalt egyénekből a halált követő 12 órán belül boncolás során összesen 108 összegyűjtött aortarészletet dolgoztak fel. Az endothelréteg (VIII. faktor-pozitív) megtartott volt, az aortafal sejtjei desmin-negatívnak és vimentin-pozitívnak bizonyultak. Az intimában lévő habos sejtek macrophagok voltak. A macrophagellenes antitestekkel nem reagáló sejtek simaizomsejteknek bizonyultak. Az intima jelentős része HLA-DR-pozitivitást mutatott. A T-helper lymphocyták számában nem volt szignifikáns eltérés a különböző típusú laesiókban. A klinikai adatok és az aorta (korai) atheroscleroticus laesióinak megjelenése között összefüggést nem lehetett megállapítani. Megfigyeléseink alapján feltételezhető, hogy az atherogenesis során először az intima simaizom sejtjeinek száma és lipidtartalma nő meg, majd macrophagok jelennek meg. A macrophagokból habos sejtek lesznek, szöveti károsodásokat és további simaizom-proliferációt provokálnak, ami az érfal klasszikus atherosclerosisához vezet.

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A granuloma képződés immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, SZEGEDI Gyula

A gyulladásos folyamatok acut, szubakut, krónikus és egy speciális csoportra, a granulomás gyulladásra oszthatók. A granulomás gyulladások legelfogadottabb osztályozása morfológiai kritériumok szerinti: 1. epitheloid, 2. histiocytas, 3. idegentest, 4. necrobioticus, 5. kevert gyulladásos típusú. A jelenlegi ismeretek szerint sarcoidosisban az alábbi folyamatok játszanak szerepet a gyulladás létrejöttében: 1. helyi T sejt aktiválódás és proliferació. 2. az aktivált T sejtek lymphokineket termelnek, amelyek monocyta/macrophag aktiválódást idéznek elő. 3. az aktivált monocyták/macrophagok granuloma sejtekké differenciálódnak (mint például az epitheloid sejtek, többmagvú óriássejtek), és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a gyulladásos és fibroticus folyamatokat. A sarcoidosis további tanulmányozása lehetővé teszi a granuloma képződés mechanizmusának megértését és a sarcoidosis etiológiájának felismerését.

HUN 1992;2(06)