Lege Artis Medicinae

Atheroscleroticus laesiók immunhisztokémiája

ILLYÉS Gyula1, KÁDÁR Anna1

1993. JÚNIUS 30.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(06)

Összefoglaló közlemények

Újabb elméletek szerint az intimába bevándorló monocyta/macrophag sejteknek kulcsszerepük lehet az atherogenesisben. A szerzők elemzik az idevágó irodalmi adatokat, és bemutatják saját vizsgálataikat a progresszió valószínűsített sorrendjébe állított atheroscleroticus elváltozások sejtes összetevőiről. Fiatalon (20–34 év) elhalt egyénekből a halált követő 12 órán belül boncolás során összesen 108 összegyűjtött aortarészletet dolgoztak fel. Az endothelréteg (VIII. faktor-pozitív) megtartott volt, az aortafal sejtjei desmin-negatívnak és vimentin-pozitívnak bizonyultak. Az intimában lévő habos sejtek macrophagok voltak. A macrophagellenes antitestekkel nem reagáló sejtek simaizomsejteknek bizonyultak. Az intima jelentős része HLA-DR-pozitivitást mutatott. A T-helper lymphocyták számában nem volt szignifikáns eltérés a különböző típusú laesiókban. A klinikai adatok és az aorta (korai) atheroscleroticus laesióinak megjelenése között összefüggést nem lehetett megállapítani. Megfigyeléseink alapján feltételezhető, hogy az atherogenesis során először az intima simaizom sejtjeinek száma és lipidtartalma nő meg, majd macrophagok jelennek meg. A macrophagokból habos sejtek lesznek, szöveti károsodásokat és további simaizom-proliferációt provokálnak, ami az érfal klasszikus atherosclerosisához vezet.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, II. Pathologiai Intézet Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Angiotenzin konvertáló enzim gátlók a hypertonia kezelésében

FARSANG Csaba

Szerző áttekinti a renin-angiotenzin rendszer működésére és szabályozására vonatkozó legfontosabb ismereteket, majd részletesen taglalja az antihipertenzív terápiában széles körben alkalmazott legfontosabb angiotenzin konvertáló enzim gátló szerek hatásmechanizmusát. Kitér e szerek alkalmazására esszenciális és szekunder hypertoniában, ismerteti a legfontosabb terápiás kombináció kat, valamint e szerek interakcióit is más antihipertenzív szerekkel, illetve más gyógyszerekkel.

Lege Artis Medicinae

Postmenopausalis hormonszubsztitúciós kezelése

H S Jacobs, F E Loeffler

Az elmúlt évben az Egyesült Királyságban számos összefoglaló közlemény jelent meg a postmenopausalis hormonszubsztitúciós terápiáról (1–3). Ezért ebben az áttekintésben azokra a területekre koncentrálunk, amelyek – bár gyakran ellentmondásosak – számot tarthatnak a gyakorló orvosok érdeklődésére. Tárgyaljuk a postmenopausalis hormonterápia hatásait az ischaemiás szívbetegség, az osteoporosis és a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatával kapcsolatosan és ismertetünk néhány, az ösztrogén tachifilaxis és dependencia koncepciójával kapcsolatos megfigyelést. Következtetéseinket a menopausa hormonkezelésével kapcsolatos ajánlásainkban összegezzük.

Lege Artis Medicinae

Genetikai tanácsadás a veleszületett rekeszizomhiány előfordulása után

GÖRBE Éva, FEKETE Zoltán, JEAGER Judit, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Csaba

A szerzők az izolált congenitalis diaphragmadefektus ismétlődési kockázatát vizsgálták genetikai tanácsadási anyagukban. 78 terhesség vizsgálata alapján azt mutatták ki, hogy az ismétlődés kockázata nem számottevő. Genetikai tanácsadás és ultrahang-szűrővizsgálatok védelmében azok a családok is vállalhatnak terhességet, akiknél már előfordult az izolált diaphragmadefektus.

Lege Artis Medicinae

A bal kamrai diszfunkció vizsgálatai

MATOS Lajos

A placeboval kezelt csoportból 510 beteg (39,7%), az enalaprilt szedő csoportból 452 beteg (35,2%) halt meg. A szív-eredetű halálozás főleg a progresszív szívelégtelenség mérséklődése miatt csökkent (placebo:251, enalapril: 209; a kockázat 22%-kal lett kisebb). A pumpaelégtelenség nélkül bekövetkező aritmia okozta halálozást nem sikerült értékelhetően csökkenteni. Kevesebb beteg halt meg viszont, vagy került kórházba a keringési elégtelenség fokozódása miatt (placebo: 736, enalapril: 613; a kockázat csökkenése 26%; p<0,001).

Lege Artis Medicinae

Egyesült Királyság tranziens iszkémiás roham vizsgálat

MATOS Lajos

A betegek kb. 85% megbízhatósággal szedték a gyógyszert. A négy klinikai végpont – nem halálos szívizom infarctus, nem halálos agyvérzés, vascularis halál vagy nem vascularis halál – 18%-kal volt ritkább a két, aszpirinnel kezelt csoportban, mint a placeboval kezeltek között (2p = 0,01). A maradandó károsodással járó agyi vérzés és a vascularis halál összesített előfordulása csak 7%-kal mérséklődött. A nagyobb és a kisebb aszpirin adag hatásossága között nem volt értékelhető különbség, csak olyan szempontból, hogy az alacsonyabb dózis szignifikánsan kisebb mértékben bizonyult gastrotoxicusnak.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Lege Artis Medicinae

Az atherosclerosis nemcsak megelőzhető, hanem gyógyítható is

MÁRK László

Az atherosclerosis nemcsak a leggyakoribb halálesetet okozó cardiovascularis betegségek legfőbb okaként, hanem az erek rugalmasságának korral járó elvesztésében mindenkiben lényeges szerepet játszó tényezőként is fontos napjaink egészségügyi ellátásában. Az utóbbi két évtized nagy vizsgálatai kimutatták, hogy a magas koleszterinszint kezelésével csökkenteni lehet a car­diovascularis események gyakoriságát és az összhalálozást, valamint igazolódott az is, hogy a már kialakult atheroscleroticus plakk nagysága is csökkenthető. Ez utóbbi a gyógyszeres kezelésben szinte egyedül­álló. Lipidcsökkentéssel nemcsak megelőzhetők az éresemények, hanem gyógyítani is tudjuk az atherosclerosist, ha megfelelő módon végezzük azt. Jelenleg három gyógyszercsoport (statinok, ezetimib és PCSK9-gátlók) mögött áll teljes értékű evidencia arra, hogy alkalmazásukkal csökkenteni lehet a cardiovascularis események számát és plakkregresszióra is képesek. A számos meggyőző klinikai vizsgálat ellenére a lipidcsökkentő terápia a cardiovascularis prevenciós palettán a megtűrt vagy kényszeredetten alkalmazott kategóriában áll. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket megfelelő szinten kiaknázzuk, objektíven, tényleges súlyának megfelelően kell nekünk, orvosoknak is közelednünk hozzá, és a betegeink felé azt kell sugároznunk, hogy olyan, élethosszig tartó kezelésről van szó, mellyel nemcsak a cardiovascularis események fellépésének valószínűségét csökkenthetjük, hanem ereink öregedését is lassítani tudjuk.

Ideggyógyászati Szemle

A pantethin aktuális orvosi vonatkozásai (angol nyelven)

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A pantethein - amelynek stabil diszulfid formája a pantethin - a koenzim A terminális egysége, s központi szerepet játszik a lipid- és szénhidrát-anyagcserében. Koenzim A szükséges több mint 70 anyagcsereút zavartalan működéséhez. Ezek közül a legfontosabbak: a zsírsavak oxidációja, a szénhidrátok metabolizmusa, a piruvát- és aminosav-katabolizmus, a haem és az acetil-kolin szintézise, a II. fázisú detoxikálás és az acetiláció. A molekula jótékony hatását elsősorban vascularis kórfolyamatokban vizsgálták, ahol igazolódott lipidcsökkentő, thrombocytafunkciót gátló és lipidperoxidációt mérséklő effektusa. Emellett neuroendokrin szabályozó szerepe, valamint nefrológiai (cystinosis) és szemészeti (cataracta) alkalmazása is bebizonyosodott. A pantethin igen jól tolerálható, s mellékhatása nem számottevő. Preklinikai és klinikai eredmények alapján javasolható alkalmazása kiegészítő terápiaként.

Lege Artis Medicinae

A statinok biztonságos alkalmazásának klinikai farmakológiai alapjai

KERPEL-FRONIUS Sándor

A statinok, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A-reduktáz enzim gátlói, jelentősen csökkentik a kórosan magas koleszterinszintet. Hatásosságuk és mellékhatásaik az enzimgátlás erősségétől, a lipidoldékonyságtól, a májsejtekbe történő aktív felvételük mértékétől és metabolizmusuk eltérő módjától függ. A hazánkban elérhető analógok a kis denzitású lipoprotein C szintjét csökkentő hatásuk alapján három csoportra oszthatók: nagy hatású a rosuvastatin és az atorvastatin, közepes hatású a simvastatin, míg a lovastatin, a pravastatin és a fluvastatin a gyengébb szerek közé tartozik. A statinok metabolizmusának fő útja az oxidáció, a glükuronidáció, illetve a glükuronidált termék spontán inaktivációja laktongyűrű kialakulása révén. A gemfibrozil az UDP-glükuronoziltranszferáz UGT1A1 és UGT1A3 izoenzimeinek gátlásával valamennyi statinanalóg plazmaszintjét emeli. Ezért statin-fibrát kombináció szükségessége esetén fenofibrát, illetve bezafibrát használata javasolt, mert ezeknek a metabolizmusa más UGT-izoenzimekhez kötött. Emelheti a plazmaszintet az egyes statinok oxidációjában szerepet játszó citokrómizoformák gátlása is. A súlyos mellékhatások ritkák. A myopathia és a rhabdomyolysis előfordulása 0,0-0,3 eset/ 100 000 felírt receptre tehető, a már kivont cerivastatint nem számítva. A statin-gemfibrozil kombináció a rhabdomyolysises esetek számát csaknem tízszeresére emeli. A statinterápia hosszú távú klinikai haszna jócskán felülmúlja a kezelés kockázatát. A nemzetközileg javasolt, igen alacsony lipidcélértékek eléréséhez a leghatásosabb statinokat is a megengedett legnagyobb dózisban kell alkalmazni, és a betegek mintegy 20%-ánál még így sem érhető el a kívánt érték. Nagy dózisú kezelést csak szoros ellenőrzés mellett, a dózis fokozatos emelésével és az együtt adagolt gyógyszerek gondos megválasztásával szabad végezni. További fejlődés újabb hatásmechanizmusú szerek, például a koleszterinabszorpciót gátló ezetimib alkalmazásától várható.

Hypertonia és Nephrologia

Gyakorlati útmutató az érfalrugalmasság mérésére gyermekeknél. Mit mivel mérjünk?

CSEPREKÁL Orsolya, KIS Éva, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

A korai atherosclerosis és csökkent érfali tágulékonyság meghatározása kiemelt jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri károsodás korai felismerésében a fokozott kockázatú betegcsoportok esetén. A 90-es évek óta mintegy 630, az érfalrugalmasság- csökkenéssel kapcsolatos közlemény látott napvilágot felnőtt- és gyermekgyógyászati vonatkozásban. A felnőttek esetében a korai kockázatfelismerés eszközeit az ajánlásokban pontosan megfogalmazzák. E közlemény célja a noninvazív módszerek alkalmazásának ismertetése fiatal felnőttek és gyermekek esetében az American Heart Association ajánlása szerint, ami támpontot adhat a jövőben a cardiovascularis kockázatfelmérést célzó vizsgálatok során alkalmazott mérési metodikák megválasztásához. Távolabbi célunk kell legyen olyan többcentrumos vizsgálatok elvégzése, amelyek végső célja a Framingham-pontrendszerhez hasonló kockázatbecslési stratégia létrehozása, amely a primer prevenció hatékonyan alkalmazható eszköze lehet a veszélyeztetett gyermekpopuláció szűrésére a mindennapi gyakorlatban.