Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. JÚLIUS 20.

A diabetes mellitus genetikája

KORÁNYI LÁSZLÓ, PÁNCZÉL Pál

A cukorbetegek száma rohamosan nő; ez az emelkedés döntően a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek számának szaporodása miatt következik be. A cukorbetegség minden ismert formája a veleszületett hajlam (genetikai háttér) és a környezeti hatások következtében alakul ki. A diabetesjárvány megelőzése nem képzelhető el a betegség genetikai hátterének feltárása nélkül.

HUN 2004;14(07)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

ZÖLLEI Éva, PAPRIKA Dóra, VINCZE Dóra, KOVÁCS Katalin, RUDAS László

Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

A gestatiós diabetes mellitus és a neuropathia összefüggésének vizsgálata

STELLA Péter, KERÉNYI ZSUZSA, NÁDASDI Ágnes, TABÁK Gy. Ádám, TAMÁS GYULA

Kevés adat áll rendelkezésre a gestatiós diabetes és a neuropathia kapcsolatáról. Vizsgálatunkban a két betegség közötti összefüggéseket kívántuk jellemezni.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A köszvény

MITUSZOVA Mila

A köszvény kialakulásának patomechanizmusára, klinikai klasszifikációjára, kezelésére és eredményes gondozására vonatkozó ismereteink az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodtak, bár még számos kérdés vár meg válaszolásra: ilyenek egyebek között a női köszvény atípusos jellege, a gyakoribb előfordulás idősebb nőknél, a cyclosporin által indukált köszvény gyakran agresszív volta. Előrehaladást jelentett a fehérjékkel (elsősorban IgG-vel) borított kristályok gyulladást kiváltó szerepének megismerése, de továbbra is problémát jelent az intraarticularis kristály és mononátriumurát-lerakódás miatt kialakuló gyulladásos válasz változó jellege. A hosszú ideje uralkodó felfogástól eltérően ma már tudjuk, hogy nem minden köszvényes beteg középkorú férfi; egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb, kiterjedt tophusos képződményektől szenvedő, gyógyszeres kezelésre refrakter betegekkel. A hiperurikaemia és a köszvény kapcsolata sok vonatkozásban tisztázódott ugyan, de ha megismernénk annak okát, hogy tartós hiperurikaemia miért nem jár együtt köszvénnyel, azt is megértenénk, hogy miért alakulhat ki alkalmanként köszvény tartós hiperurikaemia nélkül. A kórlefolyás lassításának, illetve a késői szövődmények megelőzésének fontos feltétele a korai diagnózis megállapítása, valamint a roham megszüntetését, a húgysavszint rendezését célzó kezelés beállítása.

HUN 2000;10(05)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek korszerű szemlélete

LONOVICS János

A funkcionális gasztroenterológiai kórképek alatt olyan krónikusan fennálló vagy rekurráló gastroin testinalis tünetek kombinációját értjük, amelyeknek hátterében strukturális vagy biokémiai eltérés nem mutatható ki. Klinikai jelentőségüket az adja, hogy rendkívül nagyszámú beteget érint mind az általános orvosi, mind a gasztroenterológiai praxisban. A kórképek patogenezise komplex, a tünetek létrejöttében a motilitási zavarok, a szenzoafferens pályák hiperszenzitivitása, hyperalgesiája és a kóros kérgi percepció egyaránt szerepet játszik. A kulturális/családi környezet, pszichoszociális faktorok, stresszhatások, gyermekkori események jelentős tünetamplifikáló vagy tünetkiváltó tényezőként szerepelhetnek. A komplex patogenezisű funkcionális kórképek között jelentősek az átfedések, azonban a predomináns tünetek segítenek a kórképek klasszifikációjában (funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma stb.) és pozitív (tüneteken alapuló) diagnosztikájában. A komplex patofiziológiai eltérések magyarázatára alkotott biopszichoszociális modell egyben alapját képezi a kórképek kezelésében a multidiszciplináris terápiás stratégia alkalmazásának is.

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

A "homogén betegségcsoportok" betegosztályozási rendszer alkalmazása a kórházi ellátás elemzésében

BELICZA Éva, BOJÁN Ferenc

A gyógyító-ellátó tevékenység minőségének értékelése a felvételtől az első beavatkozásig eltelt idő segítségével. A homogén betegségcsoportokon (HBCs) alapuló betegklasszifikációs rendszer számos lehetőséget nyújt a kórházak számára az aktív fekvőbeteg-ellátás teljesítményének értékelésére mind kórházi, mind osztályos szinten. Korábbi közleményeinkben bemutattuk azokat a módszertani lehetőségeket, melyek segítségével értékelhetővé válik az ápolási időtartam és az osztályos teljesítmény (1). Ugyancsak foglalkoztunk a belső finanszírozási rendszer kialakításának kérdésével (2), az ágystruktúra értékelésével (3), és az adatszolgáltatás minőségi problémáival (4). Jelen dolgozatunkban az ápolási időtartamok alakulásában jelentős szerepet játszó, az osztályos felvételtől az első lényeges beavatkozásig, illetve műtétig (ОFEB) eltelt időtartam értékelésével foglalkozunk. Ezen mutató alakulása jelentős szereppel bír az osztály, a kórház gazdaságos működtetésében, így fontos minőségi mutatója az adott ápolási egység gyógyító-ellátó tevékenységének.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Új pszichiátriai nozológiai rendszer: az összetett diagnosztikus értékelés (code)

GASZNER Péter, MÉREI György, THOMAS A Ban

Az Összetett Diagnosztikus Értékelés (CODE) rendszere a pszichiátriai nozológia speciális módszere - polidiagnosztikai eljárás – mely össze gyűjti a korábban valid diagnosztikus klasszifikációkat, és ezeket összehasonlítva alkotja meg az új módszertani rendszert. A korábbi módszerekkel szemben a CODE rendszer úgy tudja ezt az összehasonlítást elvégezni, hogy csak egy – alapos – interjút készít a beteggel. A CODE rendszer 12 fő és 12 csatlakozó CODE-t jelent. A csatlakozó CODE-k közül a gyakorlatban már alkalmazható a CODE-DD (depressziós zavarokban), a CODE-HD (hyperthymiás – mániás, hypomániás és eufóriás - zavarokban), a CODE-SD (skizofréniás zavarokban) és a CODE-AD (szorongásos zavarokban). A polidiagnosztikus CODE rendszer mint körültekintően szerkesztett nozológiai módszer alkalmas arra, hogy áthidalja azt az egyre mélyülő szakadékot, mely a pszichiátriai – elsősorban a neuropszichofarmakológiai – kutatások és ezek gyakorlati alkalmazása között képződik. Úgy tűnik, hogy a ma általánosan használatos nozológiai rendszerek nehezen képesek ezt a feladatot megoldani. A CODE rendszer computerizált változata könnyen alkalmazható, segítségével multicentrikus nemzetközi kutatások jól és pontosan végezhetők mind a pszichiátria, mind specialisan a pszichofarmakológia területén.

HUN 1993;3(06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Újabb szempontok a cerebrovascularis kórképek csoportosításában, diagnosztikájában és terápiájában

NAGY Zoltán

A magas hazai cerebrovascularis morbiditás és mortalitás fordította a figyelmet a stroke megelőzése és a megfelelő beteg ellátás megszervezése felé. 1990-ig ugyanis mind a cardiovascularis, mind a cerebrovascularis halálozás fokozatosan romlott hazánkban. A rizikófaktorok pontos elemzése meghatározza a primer és szekunder prevenció szempontjait. Legfontosabbnak látszik a hypertonia gondozás, a táplálkozási szokások fokozatos megváltoztatása és a dohányzás mérséklése. Az 1990-ben publikált módosított stroke klasszifikáció az ischaemiás stroke további felosztását javasolja, emboliás, atherothromboticus és lacunaris formákra. A patomechanizmust is tükröző kategóriák az eredményesebb terápia megtervezéséhez nyújtanak segítséget. Az emboliás stroke korai thrombolyticus kezelése kecsegtet sikerrel, míg hasonló kezelés a lacunaris stroke eseteiben rizikót jelenthet. A haemodilutiós és dehydráló kezelés indikációja az ischaemiás stroke különböző formáiban különböző. A diagnosztikában az eszközös vizsgálatok jól kidolgozott algoritmus szerint történnek. A thrombolysis végzésének lehetősége miatt a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban a haemostasis faktorok vizsgálata előtérbe kerültek.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A morfogenezis hibáinak nómenklatúrája

ÁDÁM Zsolt, PAPP Csaba, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

A veleszületett rendellenességek nomenclaturája az egységesítő szándékok ellenére közel sem tekinthető nemzetközileg elfogadottan megoldottnak. Az egyes klasszifikációk közötti ellentmondás alapja gyakran a tudományos kutató és a gyakorló klinikus szemlélete közti különbözőségben rejlik. A szerzők jelen dolgozatukban egy olyan nómenklatúra javaslatot mutatnak be, mely alapjaiban megfelel a jelentősebb nemzet közi tudományos társaságok ajánlásainak, s mintegy szintézisként mind az etiopatogenetikai, mind a rendellenességek klinikai megjelenésének súlyossági foka szerinti osztályozás szerepet kap benne. Szándékaik szerint klasszifikációjuk egyaránt hasznosítható lesz a gyakorlati életben és a kutatásban, közös nyelvet teremtve ezáltal kutató és klinikus között.

HUN 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

A "homogén betegségcsoportok" betegosztályozási rendszer alkalmazása a kórházi ellátás elemzésében

BOJÁN Ferenc, BELICZA Éva

I. Az ápolás időtartalma és a kórházi teljesítmény; A piaci elveken működő és finanszírozott egészségügyi rendszerekben a korszerű kórházi menedzsment és finanszírozás egyik alapját az ápolási esetek teljesítményértékét kifejező betegosztályozás képezi. Ennek az igénynek a legjobban megfelelő klasszifikációs rendszer jelenleg a „homogén betegségcsoportok (HBCs)” rendszere, amit az angol nyelvű szakirodalomban „Diagnosis Related Groups (DRGs)”-nak neveznek.

HUN 1992;2(12)