Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2471

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Híd a szakadék felett – A lipidcsökkentő kezelés ajánlásai és a valósága

REIBER István, MEZÔ Izabella

2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak. Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

Az MR-képalkotás jelentősége az akut stroke diagnosztikájában és ellátásában – Az MRI FIRST! Projekt

MAGYAR Máté , TÓTH Adrienn, NYILAS Nóra Luca, BIRÓ István, KOZÁK Lajos Rudolf, GYEBNÁR Gyula, RUDAS Gábor, MAUROVICH HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, BARSI Péter

Az MRI First! projekt keretén belül 2020. január 1-jétől ictalis neurológiai góctünettel jelentkező betegek esetében elsődleges modalitásként MRI-vizsgálatot végzünk. Célunk a klinikai tüneteket magyarázó eltérések kimutatása, a további potenciális kezeléshez minél pontosabb adatok közlése a parenchyma állapotáról, a perfúziós és vascularis viszonyokról. A vizsgálatokat 1,5 Tesla Philips Ingenia MR-készüléken végeztük.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Kedves Olvasónk!

BENCZÚR Béla

Legfrissebb számunk szubjektív beharango­zó­jában olyan szempontokat igyekeztem ki­emelni, amelyek a gyakorló orvos számára a legérdekesebb kérdésekre irányítják a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Bemutatjuk a LAM új Szerkesztőségét

BENCZÚR Béla, KAPÓCS Gábor

Ha Ön régi, hűséges követőnk, akkor már egy ideje tanúja lehet annak a megújulási folyamatnak, amely a LAM Szerkesztőségét, a lap életét jellemzi. Ha viszont életében először veszi kezébe a LAM-ot, akkor a legjobbkor teszi ezt meg, hiszen a lap megújulásának időszakában járunk. Tavasszal kibővült a LAM Szerkesztősége, és az új tagok révén nemcsak számban, hanem tudásában, szakértelmében is gyarapodott alkotóközösségünk.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]

NAZAN ŞIMŞEK ERDEM, GÖKÇE Yağmur GÜNEŞ GENCER, TANJU UÇAR, SEHUR Sibel ÖZKAYNAK

[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]

Idegtudományok

2023. MÁJUS 07.

A menopauza neuroendokrin folyamat

A menopauza során jelentős mértékben módosul az agy struktúrája, konnektivitása és metabolikus profilja. A menopauzára ható új szerek ezért az agyat veszik célba.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápoló szerepe a nosocomialis szepszis megelőzésében, korai felismerésében és kezelésében

BAJNÓCZI Judit

Kutatásom célja felmérni az ápolók ismereteit a szepszis tárgykörében. Kutatásomat a Magyarországon dolgozó ápolók körében végeztem, online kérdőíves kikérdezés keretében. A kitöltőknek egy 31 kérdésből álló elektronikus kérdőívet kellett kitölteniük, amelyek érintették a megelőzés, a felismerés és a kezelés témakörét is.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az Egészségügyi Világszervezet, azaz World Health Organization létrejöttének története

KOCZKÁS Vivien

A World Health Organization megalakulásának 75. évfordulója alkalmából ideje megvizsgálni a szervezet létrejöttének körülményeit. Korabeli cikkekből származó források alapján összeállított események bemutatják a több kisebb nemzeti egészségügyi szervezet eggyé olvadásának történetét, amelyből kialakult a ma ismert és működő Egészségügyi Világszervezet, a WHO.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Fizikai aktivitás és testmozgás krónikus vesebetegség esetén. Sétálj, fuss, táncolj, játssz! Mozogj, amit tudsz!

FEKETE Alexandra, HUSZÁR Liliána, DOLGOS Szilveszter

A lakosság körében a rendszeres fizikai aktivitás és a cardiovascularis rizikó csökkenése közötti összefüggés egyértelmű és számos tanulmány által bizonyított. Azonban a vesebetegekkel kapcsolatban rendelkezésre álló eddigi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket igazoltak, bár a testmozgás ebben a betegcsoportban is jótékony hatású a vérnyomáscsökkenésre, az életminőségre, az izomerőre, a fizikai erőnlétre és teljesítőképességre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai aktivitás minimális fokozása is pozitív hatással bír, azonban a nemzetközi ajánlások mind hemodializált, mind nem dializált vesebetegeknek legalább heti 150 perc, közepes intenzitású aerob testmozgás (például biciklizés vagy sétálás) elvégzését javasolják. A dializált betegek esetében a dialízismentes napokon történő testmozgás mellett az intradialitikus testmozgásnak is fontos szerepe lehet. A krónikus veseelégtelen betegek gondozásában részt vevő egészségügyi személyzetnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a megfelelő betegedukáció révén a fizikai aktivitás növekedjen a vesebetegek körében.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.