Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Elektroneurográfiás és elektromiográfiás eltérések mitochondrialis megbetegedésekben

HIDASI Eszter, MOLNÁR Mária, DIÓSZEGHY Péter, MECHLER Ferenc

A mitochondrialis kórképekben a betegség leggyakrabban a posztmitotikus szövetekben manifesztálódik, így a klinikai tünetek a központi és a környéki idegrendszer, a váz-, illetve szívizom működészavarai, az endokrin szervek rendellenességei vagy hepatopathia formájában jelentkeznek.

HUN 2001;54(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

Autoimmun betegségek neurológiai szövődményeinek diagnosztikája

CSÉPÁNY Tünde

Az autoimmun betegségek a tudományos érdeklődés középpontjában állnak, nemcsak incidenciájuk növekedése, hanem a tisztázatlan kóreredet, valamint az e betegségeknél tapasztalható terápiás eredménytelenség miatt is.

HUN 2001;54(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Az MR kontraszthalmozás jellegzetességei ischaemiás cerebrovascularis inzultusokban

KENÉZ József, BARSI Péter, KULIN Árpád, NAGY Zoltán

A stroke klinikai diagnózis. Akut stroke esetén az első vizsgálat a CT, a vérzés kizárására. Ischaemiás stroke-nál az MR korábban és pontosabban detektálja a viszonyokat, mint a CT. A kontrasztos MR különleges halmozási jelenségeket mutat. Ezek: intravasalis jelfokozódás az ischaemiás inzultust szenvedett agyrészlet véredényeiben, meningealis kontraszthalmozás, átmeneti, kevert típusú kontraszthalmozás és parenchymás kontraszthalmozás. A jelen közlemény az enhancement különböző típusú megjelenésének okaival, diagnosztikai jelentőségével és differenciáldiagnosztikai következtetésekkel foglalkozik. A közeli jövőben, több és főként korszerűbb MR-berendezés üzembe állításával a stroke patomechanizmusának pontosabb megismerése, és ennek következtében újabb, eredményesebb gyógyítási eljárások alkalmazása várható.

HUN 1994;47(11-12)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A granuloma képződés immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, SZEGEDI Gyula

A gyulladásos folyamatok acut, szubakut, krónikus és egy speciális csoportra, a granulomás gyulladásra oszthatók. A granulomás gyulladások legelfogadottabb osztályozása morfológiai kritériumok szerinti: 1. epitheloid, 2. histiocytas, 3. idegentest, 4. necrobioticus, 5. kevert gyulladásos típusú. A jelenlegi ismeretek szerint sarcoidosisban az alábbi folyamatok játszanak szerepet a gyulladás létrejöttében: 1. helyi T sejt aktiválódás és proliferació. 2. az aktivált T sejtek lymphokineket termelnek, amelyek monocyta/macrophag aktiválódást idéznek elő. 3. az aktivált monocyták/macrophagok granuloma sejtekké differenciálódnak (mint például az epitheloid sejtek, többmagvú óriássejtek), és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a gyulladásos és fibroticus folyamatokat. A sarcoidosis további tanulmányozása lehetővé teszi a granuloma képződés mechanizmusának megértését és a sarcoidosis etiológiájának felismerését.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Immunkomplex kryoglobulinemia és polyneuropathia

DR. DOMBAY Margit, DR. BŐ Hmute, DR. SZONGOTH Marianne

A szerzők essencialis kevert kryoglobulinémiában szenvedő és polyneuropathias tüneteket mutató 3 nőbeteget észleltek folyamatosan 6-8 éven át. A kiterjedt alsóvégtagi purpurákkal egyidőben lépett fel a sensoro-motoros polyneuropathia, melyet elektrofiziológiailag is megerősítettek. Mindegyik esetben emelkedett volt a vörösvérsejt süllyedés, Latex + + + +, a kryoglobulin analízise alapján kevert IgG-IgM kryoglobulinemia állt fenn, melyekben az IgM kappa típusú monoclonalis fehérje volt. Bőr biopsia az endothel sejtek hyperplasiáját, a basal membran megduplázódását, az erek körül hízósejteket mutatott. Immunhisztokémiai vizsgálat és elektronmikroszkópia immundepozitumokat tudott kimutatni. Nervus suralis biopsziában kiterjedt demyelinizáció volt.

HUN 1991;44(10-11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1990. SZEPTEMBER 01.

Carotis és vertebrobasilaris területi ischaemiás kórképek egyéves követése

DR ASZALÓS Zsuzsa, DR SZEGEDI Norbert, DR NAGY Zoltán

A cerebrovascularis kórképek therapiájára vonatkozó közlemények túlnyomó többsége carotis területi elváltozásokra, vagy kevert betegcsoportokra vonatkoznak, miközben nem bizonyított, hogy a két érrendszer azonosan reagál az egyes kezelési módszerekre.

HUN 1990;43(09)

Ideggyógyászati Szemle

1987. AUGUSZTUS 01.

Polyneuropathia a zsíranyagcsere zavaraiban

DR. SZEGEDI Norbert, DR. ROMICS László, DR. NEUMARK Tamás, DR. NAGY Zoltán

A II. a. típusú hyperlipoproteinaemiás nőbeteg esetében a betegség felismerését követően négy évvel kevert típusú polyneuropathia alakult ki, ami több évig tartó probucol kezelést követően jelentősen javult.

HUN 1987;11(08)

Ideggyógyászati Szemle

1979. AUGUSZTUS 01.

Bestialitás esetei az orvosszakértői gyakorlatban

DR. SZILÁRD János, DR. KÓSA Ferenc, DR. VIRÁGOS Kiss Erzsébet, DR. VARGHA Miklós

V. J. 20 éves korában került először szakértői vizsgálatra. 8 általános iskolai osztályt végzett, fizikai dolgozó. Előző évben koponyatraumát szenvedett. „Személyi tulajdon rongálása” miatt került szakértői vizsgálatra, mivel ittas állapotban szomszédja tyúkjaival közösült és emiatt 20 tyúk elpusztult. Elmondta, hogy megelőzően mindössze két ízben volt szexuális kapcsolata, egyik alkalommal gonorrhoeát aquirált. Ismerőseitől hallott állatokkal való közösülésről mint kielégülési módszerről, ez vezette erre a cselekménysorozatra. A pszichológiai vizsgálat igen intenzív szexuális és agresszív feszültséget, a női nemhez való kapcsolat és a kontaktusképzés súlyos zavarát, gátoltságát mutatta kevert, hiszteroepileptoid-skizoid pszichopátiás vonások mellett. EEG: j. temp. regio diszritmiás patológiás aktivitása, destruktív jelleggel. Organikus agyi károsodás és kóros szexuális ösztönirányulás alapján súlyos fokú korlátozottságot véleményeztünk. Az ügy pénzbüntetéssel zárult.

HUN 1979;32(8)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚLIUS 01.

Adatok a depressziót kísérő tartalmi gondolkodászavar differenciáldiagnosztikai jelentőségéről

DR. SOLTI Gyöngyi

Szerző retrospectiv, de nem katamnesztikus módszerekkel, a maga szerkesztette kórrajzi dokumentáció megfelelő feldolgozásával vizsgálta a depresszív állapotképekben kialakuló jellegzetes tünetkapcsolódási tendenciákat. A pszichomotorium viselkedése alapján agitáció és gátoltság szempontjából a betegek három csoportba: agitált és gátolt, valamint kevert voltak sorolhatók. Vonatkoztatásos, ill. persecutoros tünetek kialakulása csak az agitált és kevert megjelenési forma mellett volt észlelhető, és ugyanezen csoportban volt szükség az esetek döntő többségében neuroleptikus kombinált kezelésekre.

HUN 1978;31(07)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

Az angiographiás diagnosis problémái a retrograd vertebralis keringéssel kapcsolatban

DEÁK Gy., GORÁCZ I., JUHÁSZ J., PÁSZTOR E.

Intézetünkben az utóbbi időben az artéria brachialis percutan punctiójával és nagy nyomású fecskendő alkalmazásával végezzük a vertebralis arteriographiákat is. 130 vizsgálatunk közül csak egy esetben kaptunk ellenoldali artéria vertebralis retrograd telődést, mely valóban s.s.s.-nek bizonyult. Ezen módszerrel a fent említett mechanikus tényezők elkerülhetők, mert a Gidlund féle automatikus fecskendő, mely 4—5 atm. nyomással adja be a contrast anyagot, azt nem közvetlenül az artéria vertebralisba juttatja, hanem annak túlnyomó többségét az aorta ívébe adja s így főleg a következő artériás pulsatio viszi fel az agyi erek felé a contrast-anyaggal kevert vért normális nyomással. Kétoldali artéria vertebralis telődés esetén azonban előfordulhat, hogy a punctióval ellentétes artéria vertebralis telődés anterograd, vagy retrograd volta biztosan nem állapítható meg. Ezen esetekben, mint Curry és Howland (3) is ajánlja, kétoldali brachialis arteriographia elvégzése indokolt.

HUN 1967;20(07)