Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 48
Ideggyógyászati Szemle
1982. OKTÓBER 01.
Genetikai és szociális tényezők szerepe a terhességhez társuló pszichés megbetegedésekben
A szerzők 52 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél terhességük időszakában alakult ki az első pszichés dekompenzáció és emiatt elmeosztályi felvételre kerültek. A kórismék szerinti megoszlásban a reaktív és neurotikus kórképek dominálnak, a pszichózisok aránya, különösen a schizophrén pszichózisoké kisebb. Részletesen elemzik a genetikai és szociális tényezők szerepét a betegség kialakulásában és a kórlefolyásban. A szociális-környezeti tényezőknek a terhesség alatti neurózisok kialakulásában van jelentős szerepe. Az affektív pszichózisokban szignifikáns összefüggést találtak genetikai terheltség és rossz hosszútávú prognózis között. A post partum időszakra vonatkozóan pedig a terhesség második felében manifesztálódó pszichózisok jelentettek szignifikánsan rosszabb prognózist.
Ideggyógyászati Szemle
1982. JÚLIUS 01.
Biokémiai változások neuromuscularis betegségekben II.
A szerzők 44 prímér izombetegségben szenvedő és 20 kontroll egyén szérumában és lumbális liquorában meghatározták a CK, aldoláz, GOT, GPT és LDH enzimek aktivitását, a glükóz és bomlástermékeinek mennyiségét, az összfehérje tartalmat és a fehérje frakciók megoszlását, valamint a legfontosabb ionok koncentrációját. Az irodalomban először közölnek rendszeres liquor vizsgálatokat prímér izombetegségekben. A szérumban talált enzimaktivitás változások lényegében megegyeznek az irodalmi adatokkal az izomdisztrofiákban, legkifejezettebben a Duchenne típusban, nemcsak a vérben, hanem a liquorban is szignifikáns eltéréseket találtak a szénhidrát- és a fehérje-anyagcserében. Ezek az adatok, amelyeket a Duchenne disztrofiában a mérsékelten emelkedett liquor CK aktivitás is megerősíti, arra utalnak, hogy a generalizált anyagcserezavar nem korlátozódik kizárólag az izomzatra, kisebb mértékben károsodott a központi idegrendszer is. Specifikusan jellemző ion koncentráció-változásokat egyik betegcsoportban sem találtak.
Ideggyógyászati Szemle
1982. FEBRUÁR 01.
Adatok a neurózis epidemiológiájához
A szerző a táppénzes statisztikák felhasználásával vizsgálja a neurózisok veszélyeztető tényezőit. A pontprevalencia értékekre szerkesztett mutatórendszer segítségével elemzi a lakóhely, a munkakör, az iparág, az életkor és a nemek szerinti megoszlási viszonyokat. Az elemzés során kimutatja az egyes dimenziókban található eltéréseket és megkísérli ezek értelmezését. Az adatok alapján megállapítja, hogy a neurózisra veszélyeztető faktorok nem hozhatók kapcsolatba a munkavégzés jellegével, de kapcsolatosak a munkavégzés társadalmi körülményeivel. A korcsoportok és nemek közötti eltérések nem magyarázhatók biologisztikus alapon, ezek ugyancsak az eltérő társadalmi-kulturális viszonyok alapján értelmezhetők. A különösen veszélyeztetett csoportok kimutatásával a szerző megjelöli a preventív tevékenység legeredményesebbnek tűnő területeit. Hangsúlyozza, hogy a munkás állománycsoport neurózis helyzete alapvetően meghatározza a dolgozók neurózis morbiditását.
Ideggyógyászati Szemle
1980. OKTÓBER 01.
Morbilli ellenanyag vizsgálatok myasthenia gravisban és sclerosis multiplexben
A szerzők 75 myastheniás beteg 102 vérmintájából, ill. 76 sclerosis multiplexes beteg 106 véréből és 41 liquorából, továbbá 64 egészséges egyén véréből végezték el a morbilli hemagglutináció gátlási próbát. Mind myasthenia gravisban, mind sclerosis multiplexben a morbilli hemagglutináció gátlás átlagtitere jelentősen magasabb volt, mint az egészséges kontrolcsoportban. Nem találtak összefüggést egyik betegségi csoportban sem, a betegség klinikai formája, a lefolyás jellege, az alkalmazott terápia és 1 : 160-nál magasabb ill. 1 : 160-nál alacsonyabb titerü vérminták megoszlása között. Feltételezik myasthenia gravisban és sclerosis multiplexben az immunszisztéma károsodását, melynek jellege azonban még nem ismeretes.
Ideggyógyászati Szemle
1976. FEBRUÁR 01.
A családi szerep-struktúra és a schizophrenia prognózisának összefüggései
A szerzők 36 schizopren beteg családját vizsgálták Scott módosított eljárásával. Szoros összefüggést találtak a családi szerep-struktúra két típusa és a betegség prognózisa között. Az ún. családközpontú és kórházközpontú betegek családjai eltérnek egymástól az egészség és betegség viselkedésben megnyilvánuló attributumainak megoszlásában és struktúráltságában. A schizophrenia pathogenesisének rendszerszemléletű modelljének segítségével hívják fel a figyelmet az eltérő családszerkezet sajátosságaiból adódó rehabilitációs lehetőségekre.
Ideggyógyászati Szemle
1971. OKTÓBER 01.
Adatok az emberi Pacchioni-granulatiók szövettanához és az életkorral kapcsolatos változásaihoz
Szerző 29 „normális” elhaltban vizsgálta a Pacchioni-granulatiók szövettani szerkezetét fény- és polarisatiós mikroszkópos módszerekkel. Az életkor szerinti megoszlás 13—85 évig terjedt.
Ideggyógyászati Szemle
1970. DECEMBER 01.
Csecsemőkori súlyos sorvadás hatása a cerebralis elektrogenesisre
Szerzők az első trimenonban, a cerebralis elektrogenesis e fontos időszakában átélt súlyos sorvadás hatását tanulmányozták iskoláskorú gyermekeken. Érvényesül-e az atrophiát kísérő súlyos kórélettani tényezők károsító hatása a cerebralis elektrogenesisben, okoz-e maradandó pathologiás EEG-jeleket? Vizsgálataik szerint a cerebralis elektromos tevékenység maturatiója nem károsodik: mindkét csoportban physiologiás a freqentia/secundum megoszlás, a topographikus organisatio, az amplitudo-megoszlás a physiologiás amplitudó- correlatio, az occipitalis alfa-index, a phasis-relatio és az EEG-reactivitás sensoros és psychés ingerekre. Eltérés mutatkozik a sorvadt csoport rovására az occipitalis-háttér-rhythmus stabilitásában és szignifikánsan gyakoribb a pathologiás grapho-elemek előfordulása, mely elsősorban a delta activitás fokozódásából adódik. Szerzők felvetik ezeknek, mint agytörzsi zavar jeleinek és a volt atrophiás csoportban halmozódó „encephalopathiás" tünetcsoport összefüggésének lehetőségét.
Ideggyógyászati Szemle
1970. SZEPTEMBER 01.
Az EMG jelentősége a polymyositis diagnosticájában
A szerzők 9 chronicus PM beteget 2-4 éven át észleltek s rajtuk ismételten végeztek EMG vizsgálatokat. A hosszmetszeti kép és az EMG jelek elemzése alapján a következőket állapították meg: 1. A chronikus PM-re jellemző az EMG jegyek foltszerű megoszlása és spontán fibrillatio ritka jelentkezése. 2. A betegek klinikailag ép kézizmain kapott kóros EMG alapján következtetni lehet a folyamat generalisatiójára. 3. Az EMG ehetővé teszi a folyamat dynamikájának ellenőrzését. 4. Idült gyulladásos folyamat esetén lényegében csak az EMG alapján ítélhető meg, hogy a súlyosan károdosott izomzat mennyire terhelhető. Az EMG egyben adatot nyújt a helyes therapia megválasztásához.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.