Ideggyógyászati Szemle - 1982;35(07)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Biokémiai változások neuromuscularis betegségekben II.

DR DIÓSZEGHY Péter, DR CSENKÉR Éva, DR FEKETE István, DR MECHLER Ferenc

A szerzők 44 prímér izombetegségben szenvedő és 20 kontroll egyén szérumában és lumbális liquorában meghatározták a CK, aldoláz, GOT, GPT és LDH enzimek aktivitását, a glükóz és bomlástermékeinek mennyiségét, az összfehérje tartalmat és a fehérje frakciók megoszlását, valamint a legfontosabb ionok koncentrációját. Az irodalomban először közölnek rendszeres liquor vizsgálatokat prímér izombetegségekben. A szérumban talált enzimaktivitás változások lényegében megegyeznek az irodalmi adatokkal az izomdisztrofiákban, legkifejezettebben a Duchenne típusban, nemcsak a vérben, hanem a liquorban is szignifikáns eltéréseket találtak a szénhidrát- és a fehérje-anyagcserében. Ezek az adatok, amelyeket a Duchenne disztrofiában a mérsékelten emelkedett liquor CK aktivitás is megerősíti, arra utalnak, hogy a generalizált anyagcserezavar nem korlátozódik kizárólag az izomzatra, kisebb mértékben károsodott a központi idegrendszer is. Specifikusan jellemző ion koncentráció-változásokat egyik betegcsoportban sem találtak.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Psychosis maniaco-depressíva és EEG anomáliák

DR RIHMER Zoltán, DR TARISKA Péter, DR CSISZÉR Nóra

A szerzők 44, legalább 1 hónapja tünetmentes állapotban levő mániás-depressziós nőbeteg EEG vizsgálatát végezték el, és az adatokat összevetették a családi anamnézisükkel és egyéb klinikai jellemzőikkel. A 44-ből 13 esetben észleltek kóros EEG-ot, amely nem volt összefüggésbe hozható a betegek életkorával, a diagnosztikai alcsoportokkal (bipoláris I vs bipoláris II), valamint a megelőző, ill. a vizsgálat idején folytatott gyógykezeléssel sem. Csupán a kedélybetegség családi előfordulásával lehetett összefüggést felfedezni az EEG-leletekkel: a kóros EEG szignifikánsan gyakoribb volt a kedélybetegség vonatkozásában negatív családi anamnézisű betegeknél (p <0,05).

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Élethelyzetek és öngyilkossági kísérletek összefüggései

DR MATUZSINKA Ferenc, FRÁTER Judit

A szerzők az öngyilkosságot megkísérelt betegeik vizsgálatánál a mindennapi életben jelentkező események, helyzetek rangsorát kapták meg, és a faktoranalízis során négy értékelhető faktort kaptak. A betegek legterhelőbbnek az én-közeli, az egzisztenciálisan változó, az interperszonális kapcsolatbeli veszélyeztetettség, valamint a halállal kapcsolatos eseményeket élték meg. A faktoranalízis során nyert faktorok közül különösen az elsőt tartják fontosnak, mert összetevői azokat az eseményeket tartalmazzák, melyek a szuicid veszélyeztetettségre utalnak és konkrétan jelzik a prevenció feladatait is.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Multiplex intracranialis meszesedés

DR ZOLTÁN Gábor, DR CZOPF József

A szerzők agyi keringészavarra utaló tünetek miatt felvett 54 éves férfi esetét ismertetik, akinél „mellékletként" 12 intracranialis, túlnyomórészt a parieto-occipitalis régióban elhelyezkedő, kétoldali meszes gócárnyékot találtak a koponya rtg. felvételeken. Vizsgálataik eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy a beteg korábban nagy valószínűséggel citomegália vírus fertőzésen eshetett át, s ennek következménveként értékelték a mészárnyékokat.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

A terápiás közösség és az alkoholista beteg

DR SZALAY Ágnes, KÁLLAI Klára, DR GYURIS Jenő

A korszerű elmeellátás szervezési formája a terápiás közösség. Az utóbbi években a férfi elmeosztályok betegösszetétele sajátos eltolódást mutat az alkoholbetegek javára. Dolgozatunkban vizsgálatra kerül az alkoholbeteg terápiás közösségben betöltött pozitív-negatív szerepe, az alkoholisták és elmebetegek egymáshoz való viszonyulása és ennek hatása a terápiás közösségre, valamint a gyógyulási folyamatra.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

Hozzászólás Clemens Béla dr.: Komplex parcialis status epilepticust követő produktív pszichotikus epizód című közleményéhez

DR HALÁSZ Péter

Örömmel olvastam Clemens doktor nemrég megjelent cikkét. Elsősorban azért örültem a közleménynek, mert az epilepszia és pszichózis sok érdeklődést felkeltő bonyolult összefüggéseit illetően számos elmélettel rendelkezünk, azonban kevés alapos esetelemzést olvashatunk. Ez a munka nyilvánvalóan ilyen igénnyel született. Sajnálatos azonban, hogy ez a törekvés nem valósul meg, és az észlelt jelenségek interpretációját előregyártott és véleményem szerint az adott esetre nem alkalmazható sablonok uralják. Ezekkel szeretnék vitába szállni, ugyanakkor az esetben rejlő kiaknázatlan értékekre kívánok rámutatni.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚLIUS 01.

BESZÁMOLÓ Finnországi tanulmányút

Központi tartózkodáshelyem, a Helsinki Egyetem Pszichiátriai klinikája a finn és a nemzetközi öngyilkosság-kutatás egyik vezető intézménye. A klinika igazgatója, Kalle Achté nemcsak saját kutatásairól tájékoztatott, hanem rendelkezésemre bocsátotta a Helsinkiben megrendezett finn és nemzetközi tematikus szemináriumok anyagát.