Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2012. JÚNIUS 15.

A bázis-bolus elv érvényesítése analóg inzulinokkal praepubertas korú cukorbeteg gyermek esetében

BLATNICZKY László

Az 1-es típusú diabetes mellitus gyermekkorban alkalmazott inzulinkezelésének kombinációját az életkoron kívül a diéta befolyásolja alapvetően. Ugyanakkor az egyes gyermekek életritmusában igen nagy eltérések vannak.

HUN 2012;22(05)

Lege Artis Medicinae

2012. ÁPRILIS 20.

Önálló inzulindózis-titráció 2-es típusú cukorbetegségben: teher vagy megoldás?

TAKÁCS Róbert

Megfigyeléses vizsgálatok igazolják, hogy a rutin diabetesgondozás keretein belül is elérhető akár 1,3%-os HbA1c-csökkenés hosszú hatású bázis inzulinanalóg bevezetésének eredményeként. A szoros diabetológiai kontroll mellett alkalmazott inzulintitrációs algoritmus segítségével saját betegeink esetében is hasonló eredményre juthatunk.

HUN 2012;22(04)

Lege Artis Medicinae

2012. MÁRCIUS 22.

A bázis-bólus elv alkalmazási lehetőségei 1-es típusú diabeteses serdülő kezelésében

BLATNICZKY László

Az 1-es típusú diabetes mellitus kezelésében a bázis-bólus elv a múlt század vége óta meghatározó az inzulinkezelés beállításában. Az inzulinpumpa-kezeléssel nyert tapasztalatok bizonyítják, hogy a helyes mennyiségben és dinamikával megválasztott bázisinzulin-kezelés teljes egészében kompenzálni tudja a máj napszakos glükóztermelési képességét, illetve az inzulinreceptorok aktivitásának napszakos változását.

HUN 2012;22(03)

Lege Artis Medicinae

2012. FEBRUÁR 20.

A detemir és a glargin inzulinanalóg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében

WITTMANN István

A 2-es típusú cukorbetegség kórlefolyásában két kiemelkedően fontos és számos egyéb tényező játszik szerepet. A két nagy fontosságú tényező az inzulinrezisztencia és az ennek következtében fellépő tartós inzulintúltermelés miatti β-sejt-kimerülés.

HUN 2012;22(02)

Lege Artis Medicinae

2012. JANUÁR 20.

A bázisinzulin optimalizálása 1-es típusú cukorbeteg serdülő esetében

BLATNICZKY László

Az 1-es típusú (inzulinfüggő) diabetes mellitus (1TDM) totális fázisában a napi inzulinadagot mind mennyiségileg, mind minőségileg úgy kell meghatározni, hogy hatására az elfogyasztott diéta és a beteg életvitele eredőjeként a napszakos vércukorprofil a normoglykaemiát közelítse meg. A serdülés az 1TDM-ben szenvedő ifjak számára igen megterhelő - gyakran megrázó - pszichoszomatikus állapot.

HUN 2012;22(01)

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Bázisinzulin-igény elhízott cukorbetegekben

Elhízott, 2-es típusú diabetesben szenvedő betegekben nagyobb dózisra van szükség hosszú hatású analóg inzulinokból.

Vizsgálatban az NPH, a detemir és a glargin inzulinok hatását hasonlították össze, és az éhomi vércukorszint ideális célértékét próbálták meg elérni.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az ADA álláspontja a glargine inzulin és a rákbetegség kapcsolatáról

A Diabetologia, mely az Európai Diabetes Társaság (EASD) lapja, több közleményt jelentett meg, melyek a glargine (készítménynév: Lantus) és a rákbetegség közötti lehetséges kapcsolatot vizsgálták. A kutatási eredmények ellentmondásosak és nem meggyőzőek.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem kell mindennap inzulin?

Egy 16 hétig tartó randomizált 2-es fázisú vizsgálat szerint a degludec inzulin – mely ultrahosszú hatású – heti háromszori adás mellett is kielégítő kontrollt ért el.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Az Európai Gyógyszerügynökség tájékoztatója a glargine inzulin biztonságos alkalmazásáról

Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency - EMEA) négy, a közelmúltban publikált adatbázis elemzéssel foglalkozik, amelyek az inzulin analógok, különösen a glargin inzulin és a rosszindulatú daganatos megbetegedések lehetséges kapcsolatát vizsgálják. A vizsgálatok a Diabetologia weboldalán jelentek meg 2009. június 26-án.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. MÁJUS 20.

A glargin inzulin in vitro interakciója az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor rendszerével: potenciális metabolikus és mitogén hatások

KIS János Tibor

Az analóg inzulinok számos klinikai előnnyel járnak a humán inzulinokhoz képest, úgymint kiszámíthatóbb farmakokinetika, a hypoglykaemia kisebb valószínűsége. Azonban egyes analóg inzulinokkal kapcsolatban felmerült, hogy a humán inzulinokhoz képest nagyobb mértékben vezetnek az IGF-1 (insulin-like growth factor-1) -receptor aktivációjához, és esetleg mitogén hatásúak.

HUN 2011;21(05)