Klinikum

Nem kell mindennap inzulin?

2011. AUGUSZTUS 15.

Egy 16 hétig tartó randomizált 2-es fázisú vizsgálat szerint a degludec inzulin - mely ultrahosszú hatású - heti háromszori adás mellett is kielégítő kontrollt ért el.

A vizsgálatot 2011 márciusában a Lancet-ben publikálták, célja a degludec inzulin hatékonyságának és biztonságosságának tanulmányozása. Az elsődleges végpont HbA1c érték volt. A degludec inzulin ultrahosszú hatását azzal éri el, hogy subcután adása után hexamert képez. A vizsgálatba 245 inzulin naiv, per os készítménnyel rosszul kezelt (HbA1c: 7-11%) 2-es típusú diabeteses beteget randomizáltak 4 csoportba (csoportonként 60-62 beteg): kezdődózisként 62 beteg kapott 180 nmol degludecet hetente 3x, 60 beteg 60 nmol-t naponta 1x, 61-en 90 nmol-t naponta 1x és végül 60 beteg kapott 60 nmol glargin-t naponta 1x.

A HbA1c érték nem különbözött a csoportok között a 16. hét végén, sorrendben: 7,3, 7,4, 7,5 és 7,2% volt. A mellékhatások tekintetében sem volt különbség.
A vizsgálat alapján a degludec inzulinnal a glarginhoz hasonló glycaemiás kontrollt lehet elérni a mellékhatások számának növekedése nélkül, még akkor is ha az inzulinadások számát csökkentették.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Zinman B et al.: Insulin degludec, an ultra-long-acting basal insulin, once a day or three times a week versus insulin glargine once a day in patients with type 2 diabetes: a 16-week, randomised, open-label, phase 2 trial. Lancet. 2011 Mar 12;377(9769):924-31:

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.