Részletes keresés

Nővér

2017. OKTÓBER 30.

A hyponatraemia jelentősége a sürgősségi ellátásban

PÓHR Kitti, KÖCSE Tamás, MESTERHÁZI András, BIERER Gábor, KARAMÁNNÉ Pakai Annamária

A hyponatraemia az egyik leggyakoribb elektrolitzavar időskorban, melyet számos mechanizmus okozhat, a leggyakoribb a diuretikum okozta iatrogén hyponatraemia. Célunk megvizsgálni, hogy a Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán milyen gyakorisággal fordul elő a hyponatraemia, illetve ennek milyen sürgősségi vonatkozásai vannak.

HUN 2017;30(05)

Nővér

2017. OKTÓBER 30.

A szociális ellátásban tevékenykedő ápolók és gondozók presztízse és értékei .

SZŰCS Anett

A vizsgálat során, célom a gödöllői szociális intézményekben dolgozó gondozók, és ápolók pályaválasztási motivációinak, presztízsének, és az életben legfontosabb értékeinek megismerése.

HUN 2017;30(05)

Nővér

2017. OKTÓBER 30.

Taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának vizsgálata Miskolcon

GAJDOS Attila, HIRDI Henriett Éva

A szerzők célja a taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának, életmódjának feltárása.

HUN 2017;30(05)

Nővér

2017. OKTÓBER 30.

Kézfertőtlenítés, mint a fertőzések egyszerű megelőzése .

SZEGEDI Bojtorné Ágnes

Evidencia, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában, átvitelében az egészségügyi dolgozó kezének elsődleges szerepe van. A személyi higiéne, a történelmi korokban az időszakokra jellemzően fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet kapott. A kézfertőtlenítés fontossága, mint a személyi higiéne elválaszthatatlan része Magyarországon Semmelweis Ignác óta került előtérbe.

HUN 2017;30(05)

PharmaPraxis

2017. OKTÓBER 24.

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2017. SZEPTEMBER 30.

Az idiopathiás intracranialis hipertenzió korszerű diagnózisa és kezelése

SALOMVÁRY Bernadett, PÁNCZÉL Gyula, MARKIA Balázs, NAGY Gábor

Az idiopathiás intracranialis hipertenzió ismeretlen eredetű intracranialis nyomásfokozódással járó betegség, mely kezeletlen esetben maradandó látásromláshoz vezethet.

HUN 2017;70(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2017. SZEPTEMBER 30.

[Segíti-e a carpal tunnel szindróma (csuklótáji alagútszindróma, CTS) elektrodiagnózisát a nervus medianus és az ulnaris ideg szenzoros vezetési sebességének összehasonlítása?]

ÖZGÜR Selek, MURAT Alemdar

[A motoros vezetési adatokon kívül a carpal tunnel szindróma elektrodiagnózisa során a distalis szenzoros válasz kezdeti latenciáját (DSOL), a vezetési sebességet (SCV) és az idegi akciós potenciál (SNAP) amplitúdóit mérjük.]

ENG 2017;70(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2017. SZEPTEMBER 30.

[A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás mediálja]

ELIESON M. Linn, DÖMÖTÖR Zsuzsanna, KÖTELES Ferenc

[A szubjektív (öndiagnózison alapuló) ételérzékenység prevalenciája folyamatosan nő, az állapot negatív hatással van az érintettek jóllétére és mindennapi működésére egyaránt. Az esetek jelentős része klinikailag nem diagnosztizálható, ami további stressz forrása. ]

ENG 2017;70(09-10)

Hypertonia és Nephrologia

2017. SZEPTEMBER 10.

Nemspecifikus klinikai és terheléses teszten alapuló, az összhalálozásra vonatkozó kockázatbecslés

KÉKES Ede

Mindkét nemben különböző típusú klinikai kikérdezés, valamint a terheléses vizsgálat kombinálása egy pontrendszer formájában az eddigieknél sokkal megbízhatóbban tudja megbecsülni a 10 éves összmortalitást, illetve túlélést. A módszer mindkét nemben megbízhatóan alkalmas az erősen veszélyeztetett egyének kiszűrésére a mindennapos klinikai gyakorlatban.

HUN 2017;21(04)

Hypertonia és Nephrologia

2017. SZEPTEMBER 10.

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

KOVÁCS Emese Gyöngyvér, JÁRAI Zoltán

Az Európai Kardiológus Társaság 2016. évi szívelégtelenség kezeléséről szóló irányelvében a hypertonia kezelése a szívelégtelenség megelőzése, kialakulásának késleltetése, illetve az élettartam növelése céljából sok evidenciával alátámasztott, erős ajánlásként szerepel (ajánlási fokozat: IA). Az irányelv erre a célra - kiemelve az idős populáció jelentőségét - a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül általánosságban a diuretikumokat, az angiotenzinkonvertálóenzim-gátlókat (ACEi), az angiotenzinreceptor-blokkolókat (ARB), valamint a β-adrenerg-blokkolókat (BB) nevezi meg, jól ismert nagy klinikai vizsgálatokra hivatkozva. Konkrét célértéket, szemben a 2017-es észak-amerikai ajánlással - mint majd később látjuk -, nem fogalmaz meg, de utal a SPRINT vizsgálat eredményére.

HUN 2017;21(04)