Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Kamrai ritmuszavarok balkamrafunkció és kamrai utópotenciál összefüggése és követése myocardialis infarctus után

LÁSZLÓ Zoltán, KEMPLER Pál, JÁNOSKUTI Lívia, KELTAI Katalin, FENYVESI Tamás

A postinfarctusos ritmuszavarok és a bal kamrai funkcióromlás prognosztikus jelentősége ismert. Munkánkban a kamrai utópotenciál prediktív szerepét vizsgáltuk e két tényező vonatkozásában. Harminckilenc betegben vizsgáltuk akut myocardialis infarctus után átlagosan 16,3 + 17,7 nappal, majd 16,3 + 8,9 hónappal a kamrai utópotenciál, balkamrafunkció és a kamrai ritmuszavarok összefüggését. Az utópotenciált a nagy frekvenciájú, alacsony amplitúdójú utópotenciál-tartam (HFLA), az effektív feszültség (RMS) és a szűrt QRS-tartam (QRS) alapján határoztuk meg. A ritmuszavar-analízis Holter-monitorozással, illetve online aritmia monitorral történt. A balkamrafunkciót (BKF) a 2D-echokardiográfia paramétereiből számolt ejekciós frakció (EF) alapján ítéltük meg. A betegeket először balkamrafunkciójuk alapján két csoportba soroltuk: 1. csoport - jó BKF: EF > 40%; illetve 2. csoport – rossz BKF: EF < 40%. Ekkor nem volt szignifikáns különbség (NS) sem a betegek kora (63 versus 58 év, NS), sem utópotenciál-paramétereik között (HFLA: 34 versus 34 ms, NS; RMS: 43 versus 38 uV, NS; QRS: 109 versus 114 ms, NS). A betegeket az észlelt kamrai ritmuszavarok jelenléte alapján ugyancsak két csoportba osztottuk. A. csoport - volt kamrai ritmuszavar; illetve B. csoport – nem volt kamrai ritmuszavar. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek kora (65 versus 60 év, NS) és balkamra funkciója (EF: 44 versus 50%, NS) között, viszont a mért három utópotenciál-paraméter mindegyike szignifikánsan különbözött (HFLA: 43 versus 31 ms, p<0,01; RMS: 24 versus 47 uV, p<0,05; QRS: 121 versus 106 ms, p<0,01). Fentiek alapján az utópotenciál kialakulása és a kamrai ritmuszavarok előfordulása összefüggést mutat, így alkalmas lehet ezen ritmuszavarok prognosztizálására. Az utópontenciál megjelenése független a bal kamra funkciójától.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Transvaginalis színes Doppler-vizsgálat koraterhességben

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők színes Doppler-vizsgálatokra is alkalmas ultrahangkészülék hüvelyi transzducerével normál és kóros koraterhességekben végeztek sorozatvizsgálatokat a női reproduktív szervekben és a fejlődő embrióban kialakuló keringési változások tanulmányozása céljából. Közleményüket a transvaginalis color Doppler (TVCD) koraterhességi alkalmazását bemutató és a főbb keringési jellegzetességeket összefoglaló előtanulmánynak szánják részletes első trimeszterbeli keringésvizsgálati programjukhoz. A beágyazódással párhuzamosan meginduló trophoblastindukció eredményeként az anyai uterinalis ágrendszer TVCD segítségével megjeleníthető és a különböző érszakaszokban jellemző pulzushullám azonosítható. Az embrionális artériákban a terhesség 12–14. hetéig diastoléban áramlás nem mutatható ki. A szívfrekvencia jellegzetesen változik a terhesség 5–14. hete között. A kóros koraterhességeket kísérő keringési változások tanulmányozása segítséget jelent a pontos klinikai diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában. A transvaginalis vizsgálati mód és a színes Doppler-technika együttes alkalmazása lehetőséget biztosít a női reproduktív szervekben kialakuló keringési változások részletes tanulmányozására, és több információt kínál a koraterhességben zajló élettani folyamatokról vagy kórállapotokról, mint bármely, jelenleg használt nem invazív vizsgáló rendszer.

HUN 1993;3(08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Felnőttkori tethered cord szindróma

VÁRADY Péter, BENOIST György, PÁSZTOR Emil

A tethered cord (kipányvázott gerincvelő) szindrómát a conus medullaris patológiás kihúzottsága és a lumbosacralis gerincvelői szegmentumok progresszív működészavara jellemzi. Az embrionális élet 3–4. hetében bekövetkező ektodermális fejlődési zavarok eltérő módon, de azonos patomechanizmussal hozzák létre a tünetegyüttest. A kórkép a lumbosacralis idegi működések különböző összetételű, kiterjedésű és súlyosságú zavaraiból áll. Felnőttkori fellépte igen ritka. Az MRI vizsgálat alapvetően szükséges a patoanatómiai diagnózishoz. A műtét célja a progresszió megállítása és a még reverzibilis tünetek javítása. Hat esetünket és az irodalom adatait ismertetve tekintjük át a felnőttkori szindróma jellegzetességeit, a műtét indikációit és eredményeit.

HUN 1993;46(01-02)

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Ren multicysticus fetalis

SILHAVY Mihály, CSAPÓ Zsolt, ÁDÁM Zsolt, PAPP Zoltán

A szerzők hét multicystás vesedysplasia esetét ismertetik. A praenatalis ultrahang diagnózis a veseállomány, illetve a vese medence hiányán, a különböző nagyságú, egymással nem közlekedő tömlők jelenlétén, a súlyos oligohydramnion és az üres hólyag kimutatásán alapul. A makroszkópos vizsgálat során minden esetben a szőlőfürtszerű cysticus elváltozás a vese teljes egészére kiterjedt, ureterek minden esetben jelen voltak, két esetben nem voltak szabályosak. A szövettani jellegzetességet adó ébrényi ductusuk mindig nagy számban fordultak elő, haemopoeticus góc egy esetben volt igazolható. Embrionális porcszövetet illetve arteria umbilicalis singularist nem észleltek. Genetikai szem pontból hangsúlyozzák az egyéb fejlődési rendellenességek utáni kutatás fontosságát, az öröklődési kockázat meghatározása céljából.

HUN 1992;2(11)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben, szonoembriológia I. Az ébrény és mellékrészei

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMETH János, PAPP Zoltán

A szerzők nagy felbontóképességű ultrahang készülék hüvelyi transzducerével a terhesség első trimeszterében végeztek sorozatvizsgálatokat a korai embrionális fejlődés jelentősebb stádiumainak bemutatása céljából. Közleményüket előzetes tanulmánynak szánják részletes, prospektív, első trimeszteri szűrőprogramjukhoz. Terhesség legkorábban a 29–31. napon mutatható ki hüvelyi transzducerrel 2–3 mm-es chorionzsák formájában. Az 5. hét folyamán látható a (másodlagos) szikhólyag, mely az intrauterin terhesség egyértelmű bizonyítéka. A 36–38. napon kimutatható az élő embrió - szívcsövének pulzálása révén. Az egyes embrionális struktúrák meghatározott sorrendben jelennek meg (fejlődési „naptár"). A fiziológiás középbél-herniatio a 7-11. héten figyelhető meg. A hüvelyi ultrahangvizsgálat az utóbbi években lett igazán népszerű. Fő alkalmazási területe a nőgyógyászati és a kora terhességi vizsgálat, mert nem kell hozzá telt hólyag, mert nincsenek zavaró szövetrétegek. A módszer lényegében a nőgyógyászati bimanualis és az ultrahangvizsgálat kombinációja.

HUN 1992;2(05)