Részletes keresés

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Takács Péter: Visszahozzuk a szakdolgozókat az áruházak pénztáraiból a betegágy mellé

TARCZA Orsolya

Az egyszerűsített bértábla bevezetésével egyidejűleg megtörtént, átlagosan 20 százalékos egészségügyi szakdolgozói alapbéremelés végső mértékét egyes esetekben majd csak májusban realizálhatják az érintettek, mert előfordul, hogy a megemelt alapfizetésből számolt mozgóbérelemeket, ügyeleti díjakat, műszakpótlékokat – ahogyan eddig is – egy-három hónapos csúsztatással fizetik ki a munkáltatók. Ugyanakkor Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Hivatásunknak adott interjújában azt is elmondta, folyamatosan monitorozzák az intézmények bérkifizetéseit, és ahol nem osztják ki az erre szánt keretet, ott közbelépnek.

HUN 2024;19(1)

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Velkey György: Már most érzékelhető a béremelés pozitív hatása

T. O.

Az átlagosan 20 százalékos béremelés, a Belügyminisztérium adatai szerint, közel 94 ezer egészségügyi dolgozót érint, és a szakrendelőkben, kórházakban dolgozók mellett vonatkozik a mintegy tízezer szakasszisztensre, akik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és az alapellátó fogorvosi praxisokban teljesítenek szolgálatot. A Hivatásunk összeállításából azonban az is kiderül, hogy a magánellátók is odafigyelnek az állami szférában történő emelésre.

HUN 2024;19(1)

Hírvilág

2024. OKTÓBER 10.

Hetedik alkalommal lehet pályázni a Richter Anna Díjra

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az elmúlt hat évben a Richter Gedeon Nyrt. által alapított Richter Anna Díj 32 hiánypótló ötlet megvalósulását tette lehetővé, összesen 128 millió forint támogatással. Az egészségügyi, oktatási és gyógyszerészeti dolgozók mellett a diákok is fontos szerepet kaptak az idei eseményen, hiszen a közönségszavazatok segítségével két projekt is az ő közreműködésükkel valósult meg.

HUN

Helyünk a világban

2024. OKTÓBER 10.

A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából

STATISZTIKA eLitMed

A professor emeritus, MTA doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus a LAM szeptemberi számában elemezte nemzetközi összehasonlításban a magyar egészségügy financiális helyzetét – az összkép pedig a vártnál is lesújtóbb.

HUN

Orvoslás és társadalom

2024. OKTÓBER 07.

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Pénzt, vagy életet?! Avagy, pénz beszél... Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva részletes elemzése nem csupán mintaértékű és egyben hiánypótló, hanem alapvető szakirodalmi forrása lesz mindenkinek, aki a következő években, évtizedekben a magyar egészségügy mélyrepülésének okait keresi majd.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért?

BALKÁNYI László

A tanulmány az egészségügyi rendszer komplexitását és a hálózattudomány bevezetésével nyíló új perspektívát vizsgálja, kitérve a magyar helyzetre: kórházi kapacitások centralizálása, védőnői szolgálat államosítása, ügyeleti rendszer...

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

HUN 2024;34(9)

Egészségpolitika

2024. SZEPTEMBER 25.

Takács Péter: elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a fő célokat, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat, valamint az eredmények követését – mondta az egészségügyi államtitkár kedden.

HUN