Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 3356

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Egészségügyi szakdolgozók munkahelyi bizonytalansága a COVID-19 pandémia idején

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni a COVID-19 pandémia időszakára vonatkozóan az egészségügyben dolgozók munkahelyi bizonytalanságának mértékét, illetve ennek összefüggéseit a munkahelyi és magánéletbeli stresszorokkal, melyek a COVID-19 pandémiával és az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével kapcsolatosak.

A nem reprezentatív kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat 2021.01.21. – 02.05. között történt egy saját szerkesztésű online kérdőívvel. Az adatfeldolgozás és elemzés Microsoft Excel és SPSS 23.0 for Windows statisztikai programmal, leíró statisztikával, Spearman-féle rangkorreláció számítással készült. A szignifikancia kritérium határa: p<0,05.

A munkahelyi bizonytalanság mértéke emelkedett az előző évekhez képest, és erős, pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a vizsgált munkahelyi és magánéletbeli stresszorok mindegyikével (p<0,000).

A COVID-19 pandémia időszakára elmondható, hogy a válaszadó szakdolgozók munkahelyi bizonytalansága emelkedett, és számos stresszforrással kellett szembenézniük.

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Életpályamodell fejlesztés a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve

A magas színvonalú egészségügyi ellátás megszervezése egyre komolyabb és összetettebb kihívások elé állítja az európai országokat, köztük hazánkat is. Szükséges az emberek betegségének megelőzése és helyreállítása érdekében a legkedvezőbb, gazdaságilag is fenntartható megoldásokat megtalálni, felhasználva a rendszerben lévő erőforrásokat és lehetőségeket. Ennek a komplex folyamatnak az egyik fontos eleme az alacsony ápolói létszám növelése, melyhez elengedhetetlen az egészségügyi képzések közötti átjárhatóság kialakítása, a képzések átalakítása, a korszerű és innovatív oktatási technológiák bevezetése.

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 07.

Az egészségügyi szektorban felértékelődik a bizalom szerepe

Globális szinten egyre több orvosi és technológiai innovációval találkozunk az egészségügyi szektorban, de elterjedésük a betegek igényeitől és nyitottságától függ. A Roland Berger negyedik „Future of Health” tanulmánya azt vizsgálta, hogy a jövő betegeinek egészségügyi igényeit mely tényezők befolyásolják, és milyen típusú szolgáltatásban bíznak leginkább az egyes csoportok. A felmérést 19 országban mintegy 2500 ember részvételével végezték el.

Ember és környezet

2023. JANUÁR 30.

A töredékét ismerjük az étrendünk több tízezer kémiai összetevőjének, pedig az egészségünk rajtuk is múlik

A Nature Food szakfolyóiratban megjelent The unmapped chemical complexity of our diet című tanulmány ráirányítja a figyelmet arra, hogy az étrendünk döbbenetesen kevés kémiai összetevőjének ismerjük az egészségre gyakorolt hatását. Bár közülük számosnak ismert valamilyen egészségügyi hatása, rendszerszerű vizsgálatuk hiányzik.

Egészségpolitika

2023. JANUÁR 19.

Transzparencia és nyilvánosság – a kórházi minősítés két alappillére

KUN J. Viktória

Az egészségügyi ellátás minősítése, vagyis minőségének és teljesítményének mérése az egyik fő fókusza az ágazat átalakítását célzó elképzeléseknek. Az ezzel kapcsolatos bejelentést ugyan alapjaiban mindenki üdvözli, de a szakmában nagyon sok kérdőjel fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés módszertana

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla Eszter, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés Alvászavar Ambulanciájának klinikai protokollját, az ellátás tudományos nyomon követésének modelljét és kutatásunk első statisztikai eredményeit mutatjuk be. Az osztályos háttérrel is rendelkező ambulancia az egészségügyi szektoron belül elsőként nyújtott szervezett ellátást hazánkban a kora gyermekkori állapot-, kisgyermekek és családjaik számára.

Nővér

2022. DECEMBER 20.

Depresszió az egészségügyi szakdolgozók körében a Covid-19-pandémia idején

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók depressziós tüneteinek mértékét, valamint ennek esetleges összefüggéseit a Covid-ellátásban végzett munkával, illetve egyéb szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel.

A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022.01.27.–2022.02.14. között. Az adatokat leíró statisztikával, valamint χ2-próbával és Spear­man-féle korrelációszámítással elemeztük (p<0,05).

A 10 285 válaszadó 42,3%-a küzd a depresszió különböző súlyossági fokozataival, ami összefügg a családi állapottal, a nemmel, az egészségügyben eltöltött évek számával, az egészségügyi ellátás szintjeivel, a Covid-ellátásban végzett munka hosszával. Minél súlyosabb a depresszió, annál kiégettebb a válaszadó, negatív attitűddel rendelkezik a Covid-védőoltással kapcsolatban. Minél idősebb a válaszadó, a depresszió mértéke annál alacsonyabb.

A Covid-ellátásban végzett munka jelentősen negatív irányba fordította az egészségügyben dolgozók lelkiállapotát. Fontos megjegyezni, hogy a Beck-depresszióskála önmagában nem elegendő a depresszió diagnosztizálásához. 

Nővér

2022. DECEMBER 20.

A kezdeti motivációktól a potenciálisan folyamatos csalódásokig, avagy az egészségügyi dolgozók karrierútja

SÁGI Zoltán, SOÓS Veronika, RÓZSA-TÓTH Enikő , ÁGOSTON László, TÖRŐCSIK Kálmán

Kutatásunk célja volt az egészségügyi dolgozók általános ágazatról és karrierről alkotott képének megismerése, illetve feltárni, hogy milyen lehetőségeket, karrierutakat látnak maguk előtt, mi motiválja őket és mi segítené az egyéneket a pozitív jövőkép formálásában.

Kvantitatív vizsgálatunk során személyes interjúk keretében 25, egészségügyben dolgozóval beszélgettünk, hogy megismerjük a szektorral és az abban építhető karrierrel kapcsolatos kilátásokat, vágyakat és nehézségeket. A felmérés során a pozíció és az álláskeresési státusz alapján választottuk ki az alanyokat; beszéltünk ápolókkal, orvosokkal, aktív és passzív álláskeresőkkel is.

Az interjúk alapján az egészségügyről való vélekedés és a munkával kapcsolatos legfontosabb fájdalompontok mellett a szektorban megteremthető karrierúttal, ennek kilátásaival kapcsolatban négy különböző persona, vagyis viszonyulástípus rajzolódott ki: 1. tudatosan építkező, 2. büszke-elhivatott-felelős, 3. bizonytalan-beletörődő, 4. panaszkodó-realista.

A personák hozzáállására nagy hatással van a rendszerrel szemben érzett kritikusság és a saját karrier építésével kapcsolatos tudatosság mértéke. A négy persona (különböző viszonyulástípus) eltérő módon áll az egészségügyön belüli álláskereséshez, a rendszer hiányosságaihoz; eltérő a változtatási igényük, az elmozdulási és akár a szektorból való kilépési potenciáljuk. 

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Mit hozhat a jövõ? – A siófoki kongresszus összefoglalója

Számos tudományos és szakmai előadás mellett a szakpolitika terveibe is bepillantást nyerhettek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusának résztvevői, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy órán át beszélt ezekről a rendezvényen. Hetven, nagy érdeklődésre számot tartó témakört felölelő előadásból állt össze a kongresszus programja.

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Mi világunk!

„Ismeri egyáltalán a társadalom a mi valós munkánkat, életünket? Hát nem... Ezért 2022 márciusától rendszeresen bemutatjuk tagozatainkat, szakmai munkánkat. Ehhez nem profi színészeket kértünk fel, viszont profi szakdolgozók, egészségügyi dolgozók segítségével készítjük anyagainkat. Veletek. Mert kik vagyunk mi? Szakdolgozók. Műtősök. Egészségügyisek.