Nővér - 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Egészségügyi szakdolgozók munkahelyi bizonytalansága a COVID-19 pandémia idején

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni a COVID-19 pandémia időszakára vonatkozóan az egészségügyben dolgozók munkahelyi bizonytalanságának mértékét, illetve ennek összefüggéseit a munkahelyi és magánéletbeli stresszorokkal, melyek a COVID-19 pandémiával és az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével kapcsolatosak.

A nem reprezentatív kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat 2021.01.21. – 02.05. között történt egy saját szerkesztésű online kérdőívvel. Az adatfeldolgozás és elemzés Microsoft Excel és SPSS 23.0 for Windows statisztikai programmal, leíró statisztikával, Spearman-féle rangkorreláció számítással készült. A szignifikancia kritérium határa: p<0,05.

A munkahelyi bizonytalanság mértéke emelkedett az előző évekhez képest, és erős, pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a vizsgált munkahelyi és magánéletbeli stresszorok mindegyikével (p<0,000).

A COVID-19 pandémia időszakára elmondható, hogy a válaszadó szakdolgozók munkahelyi bizonytalansága emelkedett, és számos stresszforrással kellett szembenézniük.

HUN 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Egészségügyben az egészségükkel? Ápolók mozgásszervi állapotának keresztmetszeti vizsgálata

GÁL Cintia, PAKAI Annamária

Nemzetközileg elfogadott és alkalmazott standardizált kérdőívek segítségével felmérje a fekvőbetegellátásban dolgozó ápolók foglalkozással összefüggő váz-, izomrendszeri megbetegedéseinek előfordulását.

Keresztmetszeti kutatásunkat egy Nyugat-dunántúli megyei jogú kórházban végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavételt alkalmazva 2020 szeptemberében 11 fekvőbeteg osztályon dolgozó ápoló között osztottuk ki a sajátszerkesztésű kérdőívet (n=101). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és korrelációt számítottunk SPSS 26.0 program segítségével (p<0,05).

A megkérdezettek 93,07%-a jelölt fájdalmat vagy diszkomfort érzést az elmúlt 12 hónap folyamán. Leggyakrabban deréktájon jeleztek mozgásszervi panaszokat, ezt követte a váll, majd a nyaki és a háti gerincszakasz. Ezen váz-, izomrendszeri elváltozások előfordulásának okaként a megkérdezett ápolók legnagyobb rizikótényezőként teljes vagy nagy mértékben a tehetetlen betegek emelését és mozgatását jelölték. 

A tanulmány rámutat arra, hogy a kitöltők jelentős része (93,07%) tapasztalt bármiféle mozgásszervi panaszt, elváltozást a felmérést megelőző 12 hónapban.

HUN 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

A fizikailag aktív életmóddal megőrizhető az időskori funkcióképesség

GYOMBOLAI Zsigmond, BÁTHORY Szilvia, KUBIK Anna Zsófia, VASS Zsófia, VIRÁG Anikó, KOVÁCS Éva

Az önálló életvitelhez szükséges fizikai képességeket jelentősen meghatározzák az idős korra jellemző degeneratív ízületi problémák és a krónikus mozgásszervi betegségek. Japán elöregedő társadalmában a szakemberek a „lokomotív szindróma” fogalmának bevezetésével hangsúlyozzák a mozgásszervi problémák mielőbbi felismerésének és kezelésének fontosságát. A szűrésre a két-lépés tesztet és a felállás tesztet alkalmazzák. 
A vizsgálat célja: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy azok körében, akik a mozgásprogramban részt vesznek, kisebb-e a lokomotív szindróma gyakorisága, valamint kisebb-e az eleséstől való félelem mértéke, mint az inaktív időseké.

A kutatásban három csoport mutatóit hasonlítottuk össze: az inaktívak csoportban azok voltak, akik még a program kezdése előtt álltak, a haladó csoportba a fél és öt év között tornázók, az aktív csoportba pedig az öt évnél régebben tornázók tartoztak. A két-lépés teszt és a felállásteszt alapján diagnosztizált lokomotív szindróma gyakoriságát, valamint az eleséstől való félelem mértékét határoztuk meg.

Az eleséstól való félelem mértéke az inaktív csoportban meghaladta, míg a mozgásprogramban résztvevő csoportokban nem haladta meg a 10-pontos esésrizikót jelentő határértéket. A lokomotív szindróma gyakorisága tekintetében az aktív életmódot folytatók körében a 10 évvel fiatalabbakra jellemző gyakoriság tapasztalható. Az inaktív életmódot folytató idősek csoportjában mért gyakoriság viszont meghaladta az egy évtizeddel idősebb korosztályra jellemző gyakoriságot.

Kutatásunk eredménye rámutat arra, hogy az időskorra jellemző funkcionális hanyatlás nem szükségszerű. Bár a napi élet alapmozdulatainak kivitelezése nehezebbé válik, rendszeres fizikai aktivitással a funkcióképesség hanyatlása késleltethető, lelassítható. 

HUN 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

1-es típusú diabeteses sportolók inzulinterápiájának meghatározása

DAUM Vivien, FÁBIÁNNÉ SUSÁN Szilvia

A fizikai aktivitás a cukorbetegséggel élők számára éppolyan fontos, mint egészséges társaiknak. A sport által számos betegség kialakulása megelőzhető vagy késleltethető. Az 1-es típusú cukorbeteg sportolók számára nehézséget okoz az inzulinadagolás megfelelő beállítása, amely dietetikus és diabetológus bevonását igényli. Összefoglalónk célja az 1-es típusú cukorbeteg sportolók inzulinkezelési beállításának segítése, melyben nemzetközi irányelveket és esettanulmányokat elemeztünk. A jól beállított étrenddel és inzulinkezeléssel rendelkező sportolók magas szintű eredményeket képesek elérni, ennek ellenére a versenysport különböző szövődményeket okozhat, súlyos hipo- és hiperglikémiát válthat ki. Alapvető feladat a súlyos hipoglikémia előfordulásának megakadályozása. A verseny előtti és közbeni folyamatos vércukorszint-ellenőrzés nélkülözhetetlen, további szénhidrát bevitele és/vagy inzulin adagolása válhat szükségessé. A szakmai team különböző technikákat alkalmaz a maximális teljesítmény elérése érdekében, melyet több tényező is befolyásol. Ezen tényezők együttes hatásának értékelése határozhatja meg a sportoló eredményességét.

HUN 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Beszélgetés a páciensekkel a védőoltásokról a közösségi ellátásban: útmutató ápolóknak

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A védőoltások a legköltséghatékonyabb megelőző intézkedések közé tartoznak a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A lakosság körében az oltási arányok nem optimálisak annak ellenére, hogy a vakcinák hatékonyak és elérhetőek, valamint mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlják felvételüket. A vakcinázással kapcsolatos tétovázás egyre gyakoribb, amely növeli a járványok kitörésének kockázatát és meghiúsítja az egészségügyi hatóságok stratégiáit. A helyes és megbízható információk a betegek számára kulcsfontosságú szerepet játszanak a vakcináció felvételének eldöntésében. Az ápolók védőoltásokkal kapcsolatos ismeretei, pozitív hozzáállása és motiváló kommunikációja elengedhetetlen a fertőző betegségek megszüntetésére irányuló célok eléréséhez. E kézirattal a szerzők célja, hogy útmutatást és gyakorlati tippeket nyújtsanak a vakcinával kapcsolatos tétovázások kezeléséhez az alapellátás területén.

HUN 2021;34(5)

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Életpályamodell fejlesztés a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve

A magas színvonalú egészségügyi ellátás megszervezése egyre komolyabb és összetettebb kihívások elé állítja az európai országokat, köztük hazánkat is. Szükséges az emberek betegségének megelőzése és helyreállítása érdekében a legkedvezőbb, gazdaságilag is fenntartható megoldásokat megtalálni, felhasználva a rendszerben lévő erőforrásokat és lehetőségeket. Ennek a komplex folyamatnak az egyik fontos eleme az alacsony ápolói létszám növelése, melyhez elengedhetetlen az egészségügyi képzések közötti átjárhatóság kialakítása, a képzések átalakítása, a korszerű és innovatív oktatási technológiák bevezetése.

HUN 2021;34(5)