Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 72

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

KÖNYVISMERTETÉS: 'Localisation in clinical neurology'

DR. PÁLFFY György

A 30 kötetre tervezett Handbook of clinical neurology jelen, 2. kötetét Vinken és Bruyn ezekkel az enthusiastikus szavakkal vezetik be: ,,Szigorú rend és logika lehetővé teszik, hogy egy szerteágazó tünetekkel jelzett folyamatot elegánsan, milliméteres precizitással localizáljunk az idegrendszert alkotó kapcsolatok myriádjainak háromdimenziós rendszerében." Biemond pedig a következőket mondja: ,,Egy idegbetegség megállapításában, bármilyen természetű legyen is az, három kérdést kell... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy... tovább »

Ökológia

2022. MÁJUS 31.

Az egész életünkre kihat, hogy milyen baktériumokkal találkozunk a korai életszakaszokban – mikrobiom, allergiák és megelőzési lehetőségek

Allergiás mechanizmusok számos módon kötődnek a mikrobiótához. A sokféle példa közül érdemes kiemelni bizonyos gombafajok atópiás dermatitiszhez fűződő kapcsolatát, a vírusok betegségekre való fogékonyságot módosító hatásait, illetve azt, hogy a baktériumoknak való ismételt kitettség csökkenti az autoimmun megbetegédesek esélyét. Különösen fontos a korai életszakaszok és az allergiakockázat közötti összefüggések alaposabb megértése a megfelelő megelőzési stratégiák megalkotásához. Az elsődleges... tovább »

Egészségpolitika

2022. MÁJUS 04.

Szív- és érrendszeri betegségek nőknél – rendhagyó szűrés, aggasztó eredmények

A nőknél előforduló szívproblémák, amelyek az összes női halálozás egyharmadát teszik ki világszerte, rosszabb kimenetelűek és magasabb halálozási arányt mutatnak, mint a férfiaknál. A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. A nemek közötti szakadék csökkentése a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében az Európai Kardiológusok Társaságának (ESC, European... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Érfali rugalmatlanság, az artériás stiffness klinikai jelentősége időskorban

BENCZÚR Béla

A magasvérnyomás-betegség és a cardiovascularis kockázat az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Ugyanakkor az öregedés folyamata bizonyos egyénekben sokkal gyorsabbnak tűnik, ami tükröződik a korai vascularis öregedés (early vascular aging, EVA) tünetegyüttesében. Az ütőerek falának rugalmatlanná válásában, az artériás stiffness kialakításában a hypertonia és az öregedés játssza a legfőbb szerepet, amely lényege az EVA-nak: a nagy elasztikus arté­riák (főleg az aorta) falának... tovább »

Fókuszban

2021. DECEMBER 10.

Kommentár a Diagnosis and Screening of Patients with Fabry Disease című közleményről

KOVÁCS Árpád Ferenc

A Ruhr Egyetem recklinghauseni oktatókórházának belgyógyászati osztálya és az esseni egyetemi nukleáris medicina tanszék munkatársai a Fabry-betegség diagnosztikáját és szűrési lehetőségeit foglalják össze közleményükben. A tünettan kialakulása korfüggő. A legelső tünetek akár hároméves korban jelentkezhetnek, de előfordulhat, hogy csak az élet harmadik évtizedében jelentkezik az első tünet. Általánosságban megfigyelhető, hogy a tünetek heterozigóta nők esetében 10 évvel később jelentkeznek az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2021. NOVEMBER 30.

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2021. NOVEMBER 30.

Magas aktivitású sclerosis multiplex hatásos kezelése gyermekkorban

MERÔ Gabriella, MÓSER Judit, LIPTAI Zoltán, DIÓSZEGHY Péter, BESSENYEI Mónika, CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex (SM) jellemzően a fiatal felnőttek betegsége. Gyermekkori sclerosis multiplexről 18 éves kor alatt kezdődő megbetegedés esetén beszélhetünk, bár egyes szerzők 16 éves kor alatt szabják meg a határt. Korábban „early onset multiple sclerosis”, illetve „juvenilis sclerosis multiplex” néven vált ismertté. A gyermekkori SM előfordulási gyakorisága az összes SM 3–5%-a. Napjaink­ban, köszönhetően az egyre jobb diagnosztikai eszkö­zöknek és a jól követhető, szigorúan meghatározott... tovább »

Klinikum

2021. SZEPTEMBER 09.

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

COVID-19

2020. ÁPRILIS 01.

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Jelenleg a globális egészségi állapotra nézve a legnagyobb fenyegetés a legújabb, koronavírus-betegségnek (COVID-19) nevezett légúti fertőzés. Rövid idő alatt bizonyossá vált, hogy a SARS vírusához hasonló mikroorganizmus okozza, amely betegség 2002-2003-ban és 2012 óta is komoly kivívást jelentett a közegészségügy, a kutatás és az egészségügyi szolgáltatók számára.