SZIRMAI Danuta, FUTÓ Claudia, FRENDL Anita, KIS Balázs, KONDOR Máté, KOVÁCS Andrea, PAPP Anikó, POZSÁR Kinga, KAMONDI Anita
Bevezetés: A központi idegrendszeri (KIR) közép- és
nagyérvasculitisek az intracranialis és nyaki artériák
gyulladásával járó betegségek, melyek az érfal megvastagodása
miatt az artériák szűkületét vagy elzáródását
okozhatják. Ezen vasculitisek leggyakoribb tünete
az agyi infarktus, az átmeneti agyi keringési zavar
és a fejfájás. A primer KIR-vasculitis kizárólag az intracranialis
ereket érinti, eredete ismeretlen. A szekunder
KIR-vasculitisben az intracranialis erek gyulladása
szisztémás kórkép (például SLE, HSV-fertőzés) részeként
alakul ki.
Célkitűzés: Az OMIII (korábban OKITI) Neurológiai
Osztályán KIR-vasculitis iránydiagnózissal kezelt betegek
vizsgálati eredményeinek feldolgozása a differenciáldiagnosztikai
algoritmus pontosítása céljából.
Módszerek: Az intézetünkben 2016. január és 2021.
július között KIR-vasculitis gyanújával vizsgált 46 beteg
vizsgálati eredményeinek statisztikai feldolgozása.
Eredmények: Az akut stroke-ellátás során végzett
CTA- és DSA-vizsgálat számos esetben felhívja a figyelmet
KIR-i vasculitis lehetőségére. A pontos diagnózis
felállításában segít a vasculitisprotokollal végzett koponya-
MR- és MRA-vizsgálat. A megadott időszakban
összesen 46 betegnél készült vasculitisprotokoll szerint
MR- és MRA-vizsgálat. Az UH-val kimutatható halo-jel
hasznos noninvazív kiegészítője a képalkotó vizsgálatoknak,
ugyanakkor hiánya nem zárja ki a vasculitis lehetőségét.
Pozitív halo-jel esetén végzett a. temporalis
biopszia az esetek nagy részében alátámasztja a diagnózist.
Hat betegnél (13%) láttunk egy vagy két oldali
pozitív halo-jelet, ezek közül 3 betegnél lett pozitív a
temporalis biopszia. Szérum- és liquorszerológiai vizsgálatok
(szérum: HIV, HCV, HBV, VZV, HSV, Treponema
pallidum, Borellia burgdorferi, liquor: HSV, VZV, Borellia)
szükségesek a szekunder vasculitis kizárásához.
A radiológiai vizsgálatok, a rutin labor- és a szerológiai
vizsgálatok eredménye alapján 17 betegnél (37%) igazoltunk
KIR-vasculitist; minden diagnosztizált beteg szteroid-
vagy speciális immunterápiában (rituximab, MTX,
cyclophosphamid) részesült.
Összefoglalás: A központi idegrendszeri vasculitis
lehetséges tünetei a stroke és a TIA-események. A betegség
diagnosztizálása fontos, mert ezen betegek esetében
a szekunder prevenciós módszerek (thrombocytaaggregáció-
gátlás, antikoaguláció, lipidcsökkentés) nem
elégségesek, a sikeres kezeléshez immunmoduláns terápia
szükséges. A központi idegrendszeri vasculitisek
diagnózisához körültekintő klinikai szemlélet szükséges,
speciális eszközös vizsgálati módszerek és protokollok
alkalmazásával.