Nocebohatás a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiban
2022. FEBRUÁR 24.
2022. FEBRUÁR 24.
A placebovakcinát kapók harmada legalább egy szisztémás nemkívánatos hatásról számolt be mindkét oltás után. Mi a leggyakoribb nocebohatás Covid-19-oltás után?
A neves placebokutató, Ted Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálatainak szisztematikus áttekintésével összehasonlították, hogy milyen arányban jelentkeznek nemkívánatos hatások a placebokaron, illetve az oltást kapottak csoportjában, az első és a második oltást követő egy héten belül.
A szerzők tanulmányuk bevezetőjében kifejtik: a WHO 2019-ben, még a Covid-19-pandémia előtt globális egészségügyi fenyegetésnek minősítette a vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságot (vaccination hesitancy); 2021 eleji nemzetközi becslések szerint a lakosság 20%-a utasítja vissza a Covid ellenes vakcinációt. Habár a visszautasításnak számos oka van, az egyik legfontosabb tényező az esetleges mellékhatásoktól való félelem: a megkérdezettek 47%-a tart attól, hogy a Covid-19-oltás mellékhatást fog eredményezni nála.
Korábbi vizsgálatok szerint a placebók által kiváltott nemkívánatos hatás – nocebohatás – a szervezetben más okból kialakult tünetek téves vonatkoztatása, szorongás és a mellékhatásokkal kapcsolatos várakozások miatt alakul ki; ha a pácienst tájékoztatjuk a nocebohatásról, az csökkenti a szorongást és a noceboválaszt.
Szisztematikus áttekintésükbe Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiból azokat vonták be, amelyek inaktív, semleges placebót alkalmaztak; a metaanalízisben nem foglalkoztak a hosszú távú, illetve a súlyos mellékhatásokkal. A beválasztási kritériumoknak 12 tanulmány felelt meg, ezekben összesen 22 578-an kaptak placebót és 23 817-en aktív vakcinát.
Az első dózis után a placebót kapók 35%-a tapasztalt szisztémás mellékhatást, leggyakrabban fejfájást (19,3%) és fáradtságot (16,7%), továbbá 16%-uk tapasztalt legalább egy lokális mellékhatást. Az első oltás után az aktív vakcinát kapók 46%-a számolt be legalább egy szisztémás mellékhatásról, és 67%-uk legalább egy lokális mellékhatásról. Az arányok összehasonlítása alapján kiderült: az első oltás után a szisztémás mellékhatások 76%-áért, míg a lokális mellékhatások 24,3%-áért felel a nocebohatás.
A második dózis után a placebót kapók 32%-a tapasztalt szisztémás, és 12%-a lokális mellékhatást. Míg a placebót kapók esetében szignifikánsan csökkent a második oltás utáni mellékhatásszám, az aktív oltást kapók esetében növekedés volt megfigyelhető: a második dózis után 61,4%-uk tapasztalt szisztémás, és 72,8%-uk lokális mellékhatást. A második oltás után a szisztémás mellékhatások 52%-áért, a lokális mellékhatások 16,2%-áért felelt a nocebohatás.
A leggyakoribb nocebohatás a fejfájás, fáradtság, rossz közérzet és ízületi fájdalom volt, és ezek erőssége megegyezett az aktív oltást kapóknál jelentkező hasonló mellékhatások erősségével. Elemzésükben a szerzők kifejtik: ezek a gyakori nem specifikus tünetek az aktív Covid-19-oltások leggyakoribb mellékhatásai között szerepelnek, és korábbi vizsgálatok szerint e lehetséges mellékhatások ismerete a szorongás és az elvárások növelése miatt növeli a nocebohatást is. Mindazonáltal, teszik hozzá Kaptchuk és munkatársai, etikai szempontok miatt és az orvos-beteg-viszony elősegítése érdekében szükséges a páciens teljes körű tájékoztatása az esetleges mellékhatásokról. Továbbá az is bizonyítást nyert, hogy a teljes körű tájékoztatás és a nocebohatással kapcsolatos betegedukáció, a nocebohatás tájékozott beleegyezésbe illesztése csökkenti a mellékhatások előfordulását, ezért a vakcinációval kapcsolatos közegészségügyi programoknak is ismertetniük kellene a nocebohatást.
Szemlézte:
Kazai Anita dr.
Eredeti közlemény:
Haas Julia W, et al. Frequency of Adverse Events in the Placebo Arms of COVID-19 Vaccine Trials: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA network open 2022;5.1: e2143955-e2143955.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikum
A placebo jelensége sajátos átalakuláson megy át. Korábban a gyógyszerkipróbálások egyszerű kontrolleszköze volt, a hatástalanság jelképe. Majd egyfajta kuriózum lett, az emberi befolyásolhatóság bizonyítéka. A klinikai vizsgálatok szerint a legkülönbözőbb tünetek és panaszok javulnak hatóanyag nélküli szer vagy látszatbeavatkozás következtében. Kiderült egy sor szabályszerűség az átélt , szubjektív hatásban (a szer színe, nagysága, halmazállapota, előírásmódja, stb. szerint), de nem vált világossá, mi is történik a placebokezelés nyomán. Mellékhatások is keletkeztek, felismerték a nocebo jelenséget...
A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalást változtatás nélküli formában tesszük közé. A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető. „Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a 3. (emlékeztető – booster) oltásra a Delta és az Omikron vírusvariánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen. Ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben.”
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás