A placebovakcinát kapók harmada legalább egy szisztémás nemkívánatos hatásról számolt be mindkét oltás után. Mi a leggyakoribb nocebohatás Covid-19-oltás után? A neves placebokutató, Ted Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálatainak szisztematikus áttekintésével összehasonlították, hogy milyen arányban jelentkeznek nemkívánatos hatások a placebokaron, illetve az oltást kapottak csoportjában, az első és a második oltást követő egy héten belül. A szerzők tanulmányuk bevezetőjében kifejtik: a WHO 2019-ben, még a Covid-19-pandémia előtt globális egészségügyi fenyegetésnek minősítette a vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságot (vaccination hesitancy); 2021 eleji nemzetközi becslések szerint a lakosság 20%-a utasítja vissza a Covid ellenes vakcinációt. Habár a visszautasításnak számos oka van, az egyik legfontosabb tényező az esetleges mellékhatásoktól való félelem: a megkérdezettek 47%-a tart attól, hogy a Covid-19-oltás mellékhatást fog eredményezni nála. Korábbi vizsgálatok szerint a placebók által kiváltott nemkívánatos hatás – nocebohatás – a szervezetben más okból kialakult tünetek téves vonatkoztatása, szorongás és a mellékhatásokkal kapcsolatos várakozások miatt alakul ki; ha a pácienst tájékoztatjuk a nocebohatásról, az csökkenti a szorongást és a noceboválaszt. Szisztematikus áttekintésükbe Kaptchuk és munkatársai a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiból azokat vonták be, amelyek inaktív, semleges placebót alkalmaztak; a metaanalízisben nem foglalkoztak a hosszú távú, illetve a súlyos mellékhatásokkal. A beválasztási kritériumoknak 12 tanulmány felelt meg, ezekben összesen 22 578-an kaptak placebót és 23 817-en aktív vakcinát. Az első dózis után a placebót kapók 35%-a tapasztalt szisztémás mellékhatást, leggyakrabban fejfájást (19,3%) és fáradtságot (16,7%), továbbá 16%-uk tapasztalt legalább egy lokális mellékhatást. Az első oltás után az aktív vakcinát kapók 46%-a számolt be legalább egy szisztémás mellékhatásról, és 67%-uk legalább egy lokális mellékhatásról. Az arányok összehasonlítása alapján kiderült: az első oltás után a szisztémás mellékhatások 76%-áért, míg a lokális mellékhatások 24,3%-áért felel a nocebohatás. A második dózis után a placebót kapók 32%-a tapasztalt szisztémás, és 12%-a lokális mellékhatást. Míg a placebót kapók esetében szignifikánsan csökkent a második oltás utáni mellékhatásszám, az aktív oltást kapók esetében növekedés volt megfigyelhető: a második dózis után 61,4%-uk tapasztalt szisztémás, és 72,8%-uk lokális mellékhatást. A második oltás után a szisztémás mellékhatások 52%-áért, a lokális mellékhatások 16,2%-áért felelt a nocebohatás. A leggyakoribb nocebohatás a fejfájás, fáradtság, rossz közérzet és ízületi fájdalom volt, és ezek erőssége megegyezett az aktív oltást kapóknál jelentkező hasonló mellékhatások erősségével. Elemzésükben a szerzők kifejtik: ezek a gyakori nem specifikus tünetek az aktív Covid-19-oltások leggyakoribb mellékhatásai között szerepelnek, és korábbi vizsgálatok szerint e lehetséges mellékhatások ismerete a szorongás és az elvárások növelése miatt növeli a nocebohatást is. Mindazonáltal, teszik hozzá Kaptchuk és munkatársai, etikai szempontok miatt és az orvos-beteg-viszony elősegítése érdekében szükséges a páciens teljes körű tájékoztatása az esetleges mellékhatásokról. Továbbá az is bizonyítást nyert, hogy a teljes körű tájékoztatás és a nocebohatással kapcsolatos betegedukáció, a nocebohatás tájékozott beleegyezésbe illesztése csökkenti a mellékhatások előfordulását, ezért a vakcinációval kapcsolatos közegészségügyi programoknak is ismertetniük kellene a nocebohatást. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Haas Julia W, et al. Frequency of Adverse Events in the Placebo Arms of COVID-19 Vaccine Trials: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA network open 2022;5.1: e2143955-e2143955.