Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Tapasztalatok a sumatriprannal a Cluster fejfájás kezelésében

JELENCSIK Ilona, BOZSIK György, ÁFRA Judit, ERTSEY Csaba

A 6 mg-os sumatriptan injekció a cluster fejfájás rohamkezelésében igen hatékony. Hatása gyorsan kialakul, a gyógyszer jól tolerálható, hatékonyságát hosszabb távon is megtartja. A szerzők cluster fejfájásban szenvedő 20 betegük 350 rohamának sumatriptan sc. injekcióval történő kezelése során szerzett tapasztalataikat ismertetik. Az injekció után 20 perccel a rohamok 95%-ában fejfájásmentesség következett be. A mellékhatások enyhék, múlóak voltak s egyetlen beteget sem tartottak vissza az injekció ismételt használatától. A sumatriptan a clusteres betegek életminőségének javításában nélkülözhetetlen.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

A Cluster fejfájás és kezelése

JELENCSIK Ilona

A cluster típusú fejfájás ritka, az egyik legnagyobb fájdalommal járó önálló fejfájáskórkép. Visszatérő, szigorúan féloldali, súlyos, rövid időtartamú fájdalomrohamok jellemzik, melyekhez különböző autonóm tünetek kapcsolódnak. Az aktuális fájdalomroham oka ismeretlen, bár a legtöbb szerző lokális vasodilatatióval, neuropeptidek felszabadulásával, neurogén gyulladással, oedemával hozza kapcsolatba. Etiológiája teljesen ismeretlen. A cluster fejfájás kezelése a megelőzést (profilaxis) és a rohamterápiát foglalja magában. Az epizodikus formákban ergotamin, kalciumcsatorna- blokkolók, lithium, szerotoninantagonisták és szteroidok használatosak, míg a krónikus formákban lithium a választandó szer verapamil mellett. A rohamterápia eszközei az ergotamin, az oxigénbelégzés és a sumatriptan. Kivételesen a gyógyszeres kezelésre refrakter krónikus formákban sebészeti kezelés is szóbajön.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A cluster fejfájás trigeminovascularis elmélete

TAJTI János, SZOK Délia, VÉCSEI László

A cluster fejfájás ritka, igen súlyos megbetegedés, mely klinikailag jól jellemezhető, de patomechanizmusa kevéssé ismert. A klinikai tünetekből három, a koreredettel összefüggő tényre következtethetünk: A fejfájás rendszerint periorbitalisan jelentkezik. Ez fel- veti az ipsilateralis nociceptív trigeminalis pályák aktivitását. A könnyezés és az orrfolyás a parasym pathicus rendszer aktivitását tükrözi. A ptosis és a myosis a sympathicus rendszer gátlására utal. Feltehetően létezik egy agytörzsi reflex kapcsolat, mely a Gasser-dúc ingerületbejövetelekor aktiválódik. Spontán cluster rohamban és nitroglycerin indukálta rohamban a véna jugularis externában a kalcitonin génrelációs peptid és a P anyag plazmaszintje megemelkedett. Oxigéninhalációra és subcutan sumatriptan terápiára a kalcitonin génrelációs peptid koncentrációja normalizálódott. Ezek az adatok rámutatnak a trigeminovascularis reflex funkciójára cluster fejfájásban.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

[A cluster fejfájás kezelése]

KARL Ekbom

[A cluster fejfájás sorozatban, hetekig vagy hónapokig tartó rohamokban jelentkezik, amelyeket remissziós időszakok választanak el egymástól. A betegek kevesebb mint 15 %-ánál azonban krónikus szindróma alakul ki, azaz a rohamok egy éven át vagy hosszabb ideig rendszeresen jelentkeznek. A cluster fejfájás spontán lefolyása problémákat okozhat a klinikai vizsgálatok értékelésénél. Nehéz lehet például eldönteni, hogy a megfigyelt javulás a vizsgálati gyógyszer hatásának vagy spontán remissziónak köszönhető. Az eddig publikált tanulmányok többsége nyílt kezelési módot alkalmazott - egyidejűleg alkalmazott kezeléssel -, ami érthető, mivel a placebohatást klaszteres fejfájás esetén csekélynek tekintik. Valójában a korábbi szakirodalomban csak kevés jól megtervezett, randomizált, kettős vak klinikai vizsgálatot találunk.]

ENG 1994;47(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

Psychologiai tesztvizsgálatok cluster típusú fejfájás eseteiben

DR. BERGHAMMER Rita, DR. JELENCSIK Ilona

Tanulmányunkban 25 cluster típusú fejfájásban szenvedő beteg személyiségvizsgálatáról számolunk be. Tesztbatteriánk projektív tesztekből és önpontozó skálákból áll. Eredményeinket összevetjük a modern szakirodalmi adatokkal. A teszteredmények elemzése során a clusteres betegcsoportra általánosan jellemző személyiségvonásokat és esetleges kóros jegyeket keresünk. Az adatok lényegében egészséges személyiség talaján bizonyos neurotikus vonásokra és jellemző konfliktusra utalnak.

HUN 1991;44(09)

Ideggyógyászati Szemle

1989. SZEPTEMBER 01.

Alvásvizsgálat krónikus cluster típusú fejfájásban

DR. CSANDA Endre, DR. JELENCSIK Ilona, DR. BALOGH Attila, DR. KOVÁCS Katalin

Több olyan, ún. primér fejfájásbetegség ismert, amelyik periodicitást mutat. Ilyen pl. a migrénnek az a formája, amelyet a menstruáció körüli időben manifesztálódó rohamok jellemeznek, vagy a Cluster-típusú fejfájás, mely jellegzetes cirkadián ritmust tart.

HUN 1989;42(09)

Ideggyógyászati Szemle

1980. AUGUSZTUS 01.

Alkatbiológiai vizsgálatok skizofrén betegcsoportokon

KELEMEN A.

A betegségek kutatásának nem megfelelően hangsúlyozott, fontos része a hajlamosító alkat kutatása. Az alkat örökletes és környezeti tényezők összjátékából formálódik. A korszerű szemlélet az alkatban a pszichoszomatikus egységet igyekszik megragadni. A megismerés módszere a tipológiai megközelítésben gyökerezik. Ennek történetét és a főbb alkattani iskolákat tekinti át a szerző, majd két endogén pszichotikus betegcsoport (28 ciklofrén, jele: C és 28 hebefrén, jele: H) vizsgálata kapcsán megállapítja azok eltérő jellegzetességeit szomatometriai adatok variációs statisztikai elemzésével (abszolút értékek és indexek vizsgálata, Penrose-féle távolságbecslés, faktor- és cluster-analízis) és a morbaffin személyiségkép vizsgálatával.

HUN 1980;33(08)