Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 74
Ideggyógyászati Szemle
2002. ÁPRILIS 20.
A stroke neuropszichiátriai következményei
Az agyi érkatasztrófák neuropszichiátriai következményeit többnyire kevés figyelem övezi. Stroke-ot követően gyakran észlelhető hangulatzavar, máskor a kognitív hanyatlás jelei, szorongás, ritkán viharos schizoform vagy paranoid állapotok jelentkeznek. A leggyakoribb, s az orvos számára leginkább hozzáférhető poststroke pszichiátriai zavar a depreszszió, amely nehezíti a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra, valamint az agyi érkatasztrófák rövid és hosszú távú mortalitására is.
Ideggyógyászati Szemle
1995. JANUÁR 01.
VÉRCSOPORTVIZSGÁLA TOK ÖNGYILKOSSÁGOT ÉS ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETET ELKÖVETŐK KÖRÉBEN
Az öngyilkosság és depresszió közötti szoros összefüggés jól ismert. Az irodalmi adatok többsége szerint szignifikánsan magasabb a "0" vércsoport a bipoláris depressziós betegek között, akik különösen veszélyeztetettek sucidium elkövetésére.Teoretikusan elvárható lenne, hogy az öngyilkosságot elkövetők, illetve a rá kísérletet tevők körében is szignifikánsan magasabb legyen a "0" vércsoportúak száma.
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Post-stroke depresszió
Az agyi vascularis katasztrófák utáni hangulatzavar (post-stroke depresszió) pathogenesisét különböző kutatócsoportok különbözőképpen ítélik meg. A szerzők által bevezetett Stroke Adatbankban nyilvántartott betegek közül 134-ből 37 beteget (28%) találtak depressziósnak, 32 betegnél (86%) a depresszió a stroke-ot követő 3 hónapon belül alakult ki. A depresszió diagnózisát CES-D, Hamilton és Zung tesztre alapozták. 11 depressziós és 11 nem depressziós betegnél szófluencia vizsgálatot is végeztek. Összehasonlítva a carotis és vertebrobasilaris, valamint a jobb és bal arteria cerebri media ellátási területén kialakult károsodásokat, a post-stroke depresszió gyakoriságában szignifikáns különbséget nem találtak. A depressziós csoport és nem depressziós csoport stroke súlyossági pontszáma 4,7, illetve 4,1, közel azonos volt, ugyanakkor a napi aktivitás mértéke lényegesen különbözött. A depressziós csoportnál ez az érték 7,8, míg a nem depressziós csoportban 3,8 volt. Ez azt jelenti, hogy a post-stroke depresszió a stroke-betegek rehabilitálhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja, a post-stroke depresszió kórismézése és kezelése a stroke-beteg ellátás fontos része.
Ideggyógyászati Szemle
1987. ÁPRILIS 01.
A dexamethason szupressziós teszt eredményeinek szezonális ingadozása depresszióban
A szerzők 123 endogén, bipoláris II depressziós betegnél elemezték a depressziós fázis alatt végzett dexamethazon szupressziót teszt (DST) eredményeinek szezonális megoszlását.
Ideggyógyászati Szemle
1986. MÁJUS 01.
[A cikloid pszichózis függetlensége a skizofréniától és az affektív pszichózis]
[Rövid áttekintést adunk a cikloid pszichotikus zavarok szkizofrén és mániás-depressziós zavaroktól való függetlenségét alátámasztó bizonyítékokról. A különböző területekről származó, egybecsengő eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a cikloid pszichózis fogalma egyfajta vakfoltot jelentett a skizofrénia és a bipoláris mániás-depresszív pszichózis jelenlegi felfogásába nem illeszkedő pszichotikus állapotok helyes azonosítására irányuló megoldáskeresés során. A cikloid pszichózisnak a skizoaffektív pszichózissal való azonosításától és annak veszélyétől is óva intünk, hogy az előbbi követi az utóbbi fogalom nosológiai bizonytalanságait. ]
Ideggyógyászati Szemle
1985. OKTÓBER 01.
A kórkimenetel differenciált prediktív validálása endogén pszichózisokban
Az endogén pszichózisok (n=228) kontrollált követéses katamnesztikus (follow through) vizsgálatának (,,Budapest 2000”) keretében a prediktív tényezőket öt katamnesztikus faktor (közöttük egy tisztán szociális adaptációzavarokat képviselő faktor) viszonylatában mértük fel az egész beteg-populációban, majd különböző osztályozások szerint differenciáltan. Megállapítottuk, hogy némelyik tényező prediktív szerepe ellentétesen alakul különböző kórkimeneteli dimenziók mentén, sok tényező prediktív jelentősége pedig nozo, ill. csoportspecifikusan alakul, a teljes betegpopulációban mutatkozó prediktív jelentőséggel gyakran ellentétesen, vagy ezt gazdagítva. Elméleti és gyakorlati jelentősége miatt kiemeljük a pszichózissal, ill. kóros személyiséggel való terheltség differenciális prediktív jelentőségét, az ES-kezelések csekély, de kedvező prediktív jelentőségét; a tartós neuroleptikus terápia tébolyképződést csökkentő, viszont gátoltságot és depresszivitást fokozó szerepét és a bipoláris I típusú kórlefolyás nagy és differenciális prediktív jelentőségét. Az index-pszichózis szindrómái gyakran perzisztálnak, nem ritkán azonban poláris váltást előlegeznek különböző csoportok vonatkozásában. A kórkimeneteli dimenziók különböző betegség-kategóriákon belül változó prediktív összefüggéshálózatát út-elemzések alapján rajzoltuk meg.
Ideggyógyászati Szemle
1984. JÚLIUS 01.
A depresszió elleni gyógyszeres kezelés hatékonyságának előrejelzése a színekre adott asszociációk alapján endogén depressziós betegeknél
A szerzők 20 endogén (11 unipoláris és 9 bipoláris II) depresszióban szenvedő betegnél vizsgálták a 8 féle Lüscher-színre adott asszociációk számát a gyógyszeres antidepresszáns kezelés megkezdése előtt, majd annak 7. 14. és 21. napján.
Ideggyógyászati Szemle
1984. JÚLIUS 01.
A szérum dopamin-béta hidroxiláz aktivitás vizsgálata mániás-depressziós nőbetegeknél
A. szerzők 54 mániás-depressziós (29 bipoláris I és 25 bipoláris II) nőbeteg szérum dopamin-béta-hidroxiláz (DBH) aktivitását vizsgálták és vetették össze 48 egészséges kontroll adataival. Nem volt különbség a betegek és kontrollok DBH aktivitása között, de a bipoláris I csoport tagjainál szignifikánsan alacsonyabb volt a szérum DBH szint mint a kontrolloké, és jelentősen, de nem szignifikánsan alacsonyabb a bipoláris II betegekhez képest. Nem észlelték a neuroleptikus kezelés mellett mások által leírt DBH gátlást. Az ún. pszichotikus depressziós betegek szérum DBH aktivitása szignifkánsan magasabb volt mint a nem pszichotikus csoporté. Eredményeiket a kedélybetegségekben közölt biológiai adatok tükrében diszkuttálják.
Ideggyógyászati Szemle
1983. DECEMBER 01.
A szkizofréniák lefolyása során fellépő depressziós tünetek elemzése
Szerzők 266 nő katamnesztikus vizsgálata alapján a depressziós tünetek gyakoriságát szkizofréneknél 41—48 %-ra becsülik, ami meghaladja a szkizoaffektív (cycloid) pszichotikus, az unipoláris és bipoláris depressziós betegek katamnesztikus vizsgálatakor észlelt depressziós tünetek gyakoriságát. A szkizofrén betegek depressziós tünetei nem mutatnak szignifikáns korrelációt a kórlefolyás idejével és a Parkinson-syndromával, azonban szignifikáns volt a pszichózis súlyossága és a depressziós tünetek közötti összefüggés. A depressziós tünetek létrejötténél inkább morbogén, mint egyéb tényezők szerepét hangsúlyozzák.
Ideggyógyászati Szemle
1983. JÚLIUS 01.
Néhány tanulság az úgynevezett bipoláris-II. depresszió kórisméjű betegeinknél
Saját tapasztalataink alapján is indokoltnak látjuk az endogén depressziók csoportján belül a bipoláris—II. alcsoport megkülönböztetését. Indokolttá teszi ezt gyakorlati szempontból a fokozott suicid veszélyeztetettség, az a körülmény, hogy a betegek kevésbé reagálnak lithium profilaxisra, továbbá az, hogy az esetek jelentős részében a RES és antidepresszáns kombinált kezelésre van szükség.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.