Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

DSM-V - mit várhatunk?

BUDA Béla

A DSM-III. megjelenése 1980-ban a pszichiátria új korszakát ígérte. A következő kiadás 1994-ben már némi csalódást keltett, főleg a várt fejlődés elmaradása miatt. Most már folyik a DSM-V. előkészítése, a megjelölt 2012. helyett 2013-ra várható. Sokan furcsállták, hogy a munkát titkolózás veszi körül, most kezdenek „kiszivárogni” a várható változtatások, és máris megszólalnak a kritikai hangok.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Miért veszélyesek az elmebetegek? Vagy inkább fordítva?

A közvéleménnyel összhangban a pszichiátriai betegek tényleg gyakrabban követnek el erőszakos cselekményeket, de ezt nem a betegségük okozza, hanem az erőszakra és a mentális betegségre egyaránt hajlamosító problémák.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A hepatitis C vírus májon kívüli hatásai

BECHER Péter

Régen úgy tartották, hogy a HCV a szervezetben heveny és idült májgyulladást, májrákot vagy májzsugorodást okozhat, ma már ismert, hogy szervezetre gyakorolt hatása ennél sokkal sokrétűbb.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyakorlatias ajánlások a terhesség során fellépő depresszió kezelésére

A terhességi depresszió kezeléséhez segítséget nyújthatnak az Egyesült Államok pszichiátriai társasága és szülész-nőgyógyászainak szakmai testülete által közösen létrehozott irányelvek.

HUN

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

DSM-V – kudarcra ítélt vállalkozás?

HARANGOZÓ Judit

Ugyanolyan adottságok, sérülékenység mellett egészen más életet él és kórlefolyást mutat egy jó családdal, befogadó közösséggel, jó szakemberekkel körülvett mentális zavarral élő ember, mint az a társa, aki mindezekben hiányt szenved.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2009. NOVEMBER 30.

A zonisamid szerepe az epilepszia, a Parkinson-kór és más neurológiai betegségek kezelésében

JANSZKY József

Tanulmányunkban a zonisamid (ZNS) szerepét próbáljuk behatárolni az epilepszia és más idegrendszeri betegségek kezelésében.

HUN 2009;62(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2008. SZEPTEMBER 30.

Hangulatstabilizáló antiepileptikus szerek: mire jók az epilepsziában szerzett tapasztalatok?

RAJNA Péter

A szerző a hangulatstabilizáló potenciállal rendelkező antiepileptikumok pszichiátriai alkalmazásának gyakorlatát tekinti át. Azt a kérdéskört vizsgálja, hogy a vonatkozó molekulákkal szerzett „epileptológiai” tapasztalatok hogyan ültethetők át az affektív zavarok kezelési gyakorlatába. Röviden kitér a hatásmechanizmusokban rejlő információk és a görcsgátló hatás ellentmondásosságára és esetleges jelentőségére a gyógyszerválasztás során.

HUN 2008;61(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

HUN 2006;59(07-08)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

FÓKUSZBAN A DEPRESSZIÓ Az olvasók kérdéseire szakértõ válaszol

RIHMER Zoltán

- A depresszió: hangulatzavar. A háziorvos gyakran találkozik olyan szomorú, levert beteggel, akinél gyász, családi vagy munkahelyi konfliktusok állnak a háttérben. Milyen jelek esetén gondoljunk arra, hogy ezek a reakciók túllépik az egészséges határt?

HUN 2006;16(05)

Ideggyógyászati Szemle

2005. DECEMBER 10.

A neurográfia alapjai és diagnosztikai jelentősége

KISS Gábor

Az idegvezetési vizsgálatok jelentik az egyik pillérét a neuromuscularis betegségek kivizsgálására alkalmazott neurofiziológiai módszereknek. A vizsgálat funkcionális jellegű adatokat szolgáltat a perifériás idegekről. A klinikusnak ismernie kell a vizsgálat biológiai és technikai alapjait ahhoz, hogy tisztában legyen a vezetési sebesség mérésének helyével a diagnosztikában.

HUN 2005;58(11-12)