Részletes keresés

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 10.

III. KEKSz Konferencia: Lehet Jobb az Egészségünk!

2022. március 16-án szerdán, 10–17 h között lesz a Lehet Jobb az Egészségünk! című III. KEKSZ Konferencia.

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 28.

II. KEKSZ Konferencia

Az online konferenciasorozat második állomásához érkezik 2022. március 2-án, melynek témái a következők:

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 13.

I. KEKSZ konferencia: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez

A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) arra szövetkeztek, hogy minél több hiteles szakértő bevonásával előmozdítsák az egészségügyi rendszer fejlesztését, szakpolitikailag fontos kérdésekben konszenzust teremtsenek. A KEKSZ az elmúlt kilenc hónap során létrehozott egy egészségpolitikai stratégiai alapdokumentumot, amelyet egy online konferenciasorozat keretében kívánunk széles szakmai kör előtt bemutatni és továbbfejleszteni. Az online konferenciasorozat első rendezvényére február 16-án kerül sor, majd két hónap alatt tervezünk végighaladni a legfontosabb területeken, kétheti rendszerességgel.

HUN

PharmaPraxis

2021. MÁRCIUS 03.

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszer-optimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

HUN

Klinikum

2013. JÚLIUS 19.

Linagliptin 2-es típusú diabetes mellitusban- a szív és a vese védelmében

Csökkentheti a cardiovascularis kockázatot a linagliptinkezelés?

HUN

Hírvilág

2012. AUGUSZTUS 14.

Személyre Szabott Medicina a Klinikai Gyakorlatban - Konferenciaajánló

A Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság szeretettel várja Önt is 2012. augusztus 31-szeptember 1. közötti harmadik kongresszusára, amelyet A Személyre Szabott Medicina a klinikai gyakorlatban címmel rendez meg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A neuronavigáció és szerepe a modern idegsebészetben új módszer ismertetése az első hazai tapasztalatok

BAGÓ Attila, FEDORCSÁK Imre, NYÁRY István

Műtét közben az agy állományán belüli pontos tájékozódás sokszor komoly kihívást jelent az operáló idegsebész számára .. Bár a modern képalkotó technikák megfelelő morfológiai információkat nyújtanak a műtétek megtervezéséhez, ezen képi információknak egy konkrét műtéti szituációra történő átültetése szubjektív, gyakran évtizedes idegsebészeti tapasztalatot igénylő feladat.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

A szorongás pszichofiziológiája

DR KOPP Mária

A dolgozat irodalmi áttekintés alapján a szorongó állapot és szorongásosság pszichofiziológiai értelmezésére tesz kísérletet. Gray (1978) szerint, a minor trankvillánsok, barbiturátok és alkohol hatásmechanizmusának tanulmányozása alapján, a szorongás neurofiziológiai alapja a limbikus viselkedést gátló rendszer aktivitásfokozódása, amely a büntetés, illetve jutalomelmaradás kondícionált elővételezésével kapcsolatos. Viselkedési gátlás akkor lép fel, ha a személy az averzív helyzetet korábbi tapasztalatai alapján aktivitással kontrollálhatatlannak ítéli, minősíti - ez a mozzanat a szubjektív, kognitív tényező központi szerepét emeli ki a szorongás kialakulásában.

HUN 1982;35(05)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Lélektani krízisek és psychotherápiás megközelítésük

DR SZILÁRD János, DR KÉZDI Balázs

A lélektani krízis-szituáció az akut teendőket igénylő psychiatriai kórállapotok sajátos esete. A krizis definíciója alapjául Caplan álláspontját javasolják elfogadni. Elemzik az oki, kiváltó hajlamosító tényezőket, a krízis tüneteit, a lefolyás sajátosságait. Rámutatnak a fogalmi, szervezeti tennivalók meghatározásának szükségességére. A még meglevő számos elvi és módszertani tisztázatlanság ellenére sürgető szükségszerűség, hogy a krízis-intervenció praxisa eleven gyakorlattá váljék. A terápiás tennivalókat elsősorban az előtérben álló pszichopatológiai tünetek határozzák meg. A terápiás folyamatban körülhatárolható rövid, pszichoterápiás módszerek, pszichofarmakonok alkalmazása, szakorvosi teendők mellett a laikus-társadalmi közreműködésnek is igen nagy a jelentősége. A terápeuta részéről a pszichopatológiai és patofiziológiai ismeretek tudása éppoly elengedhetetlen, mint a megfelelő személyiségtulajdonságok.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1974. SZEPTEMBER 01.

Gyermekkori suicidium-kísérletek motívumai

DR. FARKASINSZKY Teréz, DR. SZILÁRD János, SIMON Attila, DR. WAGNER Ádám

A gyermekkori suicidium-kísérletek okai, motívumai között a beilleszkedés zavara a frustratio, az inger-dömping, az ingerek, élmények feldolgozni nem tudása, az élet konfliktusaiban eligazodni nem tudás, az eltérő erkölcsi normarendszerek összeütközése, a tolerancia-küszöböt meghaladó, nem reálisan megszabott követelmények, az érzelmi biztonság hiánya egyaránt szerepet játszanak. Gyakran elviselhetetlennek talált szituációból történő kijutás vágyan és segítség, szeretet iránti igény felhívása fedezhető fel bennük. Lényegesnek mondható a támasz, a családi stabilitás hiánya, a negatív szülői magatartás szerepe, csalódás a szülőkben, példaképekben, büntetéstől való félelem, a környezet brutalitása, alkoholizálása, igazságtalan ítéletei. Rendkívül fontos, nagy társadalmi jelentőségű tanulság, hogy az acceleratio következtében ma már a gyermekkorban, nem ritkán 10 éves kor alatt is számolnunk kell korábban sajátosan felnőttinek tartott motívumú és mechanizmusú suicidium-kísérletekkel és ezekhez vezető konfliktusokkal.

HUN 1974;27(9)