Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 53

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

Nitrogén-oxidul-anesztézia által okozott funicularis myelosis - két eset ismertetése

ILNICZKY Sándor, JELENCSIK Ilona, KENÉZ József, SZIRMAI Imre

A B12 vitamin-hiány leggyakoribb neurológiai következménye a gerincvelő hátsó és oldalsó köteleinek demyelinisatiója, a subacut kombinált degeneratio vagy funicularis myelosis. Két beteg kórtörténetét ismertetjük, akiknél nitrogén-oxidul-anesztézia után a funicularis myelosis tünetei alakultak ki.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Mozgatórendszer és koordináció

A mozgatórendszer és koordináció téamakörben összegyüjtött közleményeink.

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

Gyermekkori dancing eyes syndroma agytörzsi acusticus kiváltott potenciál jellemzői

DR. KÁLMÁNCHEY Rozália, DR. VERES Éva, DR. FARKAS Zsolt

Kinsbourne 1962-ben hat gyermek esetét közölte [12), akikben opsoclonus myoclonus, ataxia, dyssynergia és nyugtalan magatartás határozott és más betegségekben elő nem forduló klinikai képet alkotott. A tünetegyüttest myoclonus encephalopathia névvel jelölte. 1966-ban Ford alkalmazta először a ,,dancing eyes feet syndrome" megnevezést, mely azóta általánosan elfogadott az irodalomban [9].

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

Refsum betegség (esetismertetés)

DR. ASZALÓS Zsuzsa, DR. NAGY Zoltán

A szerzők egy 50 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél remissiókkal és exacerbatiókkal, 15 éve súlyos fokú polyneuropathiával, ataxiával, a liquorban sejtszám-fehérje dissociatióval, a serumban emelkedett phytansavértékkel jellemezhető kórkép zajlik. Az ataxia heredopathia polyneuritiformis (Refsumbetegség) a peroxisomalis phytansav-alpha-hydroxylase enzym hiánya miatt fellépő phytansav-felhalmozódással járó enzymopathia.

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁJUS 01.

Az arteria basilaris óriás aneurysmája

DR. DIÓSZEGHY Péter, DR. CSÉPÁNY Tünde

A szerzők egy 61 éves beteget ismertetnek, akit gyors szellemi hanyatlás, baloldali spastikus hemiparesis, törzs-ataxia és incontinentia urinae miatt vizsgáltak. Angiográfiával az arteria basilaris kezdeti szakaszán elhelyezkedő kb. 1 cm átmérőjű aneurysmát állapítottak meg. Boncoláskor 2,5 x 1,5 cm nagyságú, a pons basisában lévő kráterbe beágyazódott óriás aneurysmát találtak, amely komprimálta az aquaeductus cerebrit és hydrocephalust okozott. A szerzők elemzik a klinikai tünetek kialakulásának mechanizmusát.

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Ataxia periodica

MÁTÉ András, SZEGVÁRI Mária, KÓMÁR József

A szerzők periodikus ataxiában szenvedő betegük kórtörténetét ismertetik rövid irodalmi áttekintéssel. Saját tapasztalatuk is alátámasztja, azt az irodalmi adatot, hogy ismeretlen eredetű periodikus ataxiában a Fonurit kezeléssel viszonylag jó eredmény érhető el.

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁJUS 01.

Familiaris ataxia, hypogonadismus és gonosomalis mosaicismus

DR GALLAI Margit, DR LÁSZLÓ János

A szerzők egy idős házaspár és négy felnőtt gyermekük neurologiai és genetikai vizsgálatát közlik. Mindkét szülő és három gyermek chromosoma vizsgálatakor normális magszerkezetet mutató sejtek mellett olyanokat is találtak, melyekben XXY, X vagy XXX volt a nemi chromosomák képe. Ennek megfelelően az egyik fiúnál Klinefelter-syndromára, két leánynál pedig Turner-syndromára jellemző phaenotypus alakult ki. A gonad-hypoplasiával és a phaenotypusban észlelt eltérésekkel arányos méretekben a család tagjain kisagyi tünetek is mutatkoznak. Ezen észlelések alapján valószínűnek tartjuk, hogy a neurologiai kóros tünetek is a gen-structura károsodásának következményei.

Ideggyógyászati Szemle

1971. ÁPRILIS 01.

Serum coeruloplasmin — oxidáz aktivitás mérések ataxia teleangiectasiában

DR. LIPCSEY Attila, DR. SCHÖNGUT László, DR. NAGYENYEDI Zsuzsa

Szerzők A. T.-ban (Louis-Bar syndroma) szenvedő 10 gyermeknél és 39 hasonlókorú, egészséges gyermeknél határozták meg a serum coeruloplasminoxidáz aktivitását Ravin módszere szerint. Mérési eredményeik alapján A. T.- ben a Coeruloplasmin oxidáz aktivitás magasabb értékeket mutat. Ez a megfigyelés független volt a betegség megjelenési formájától (infectióval társuló vagy infectió-mentes) és az A. T. egyéb, esetenként változó, egyéb paraméterektől.

Ideggyógyászati Szemle

1966. SZEPTEMBER 01.

Periodikus ataxiára vonatkozó összehasonlító klinikai és pathológiai megfigyelések

KOMÁR József, KOMÁR Gyula

Szerzők egy férfibetegen és egy anyamacskán periodikus ataxiát észleltek. A férfi esetében a klinikai megfigyelési idő 2 1/2 év, a macska esetében 1/2 év volt. Az anyamacska boncolásakor a központi idegrendszerben sem makroszkóposan, sem mikroszkóposan nem észleltek kóros elváltozást; a tünetcsoportot minden bizonnyal önálló kórképként észlelték. Az összehasonlító megfigyelések alapján következtetést vonnak le a férfi-beteg tüneteinek eredetére vonatkozóan is. A pathomechanismust illetően feltételezik, hogy a kisagy „biokémiai sérülése” mellett a vertebrobasilaris arteriás rendszer átmeneti insufficientiája okozza a klinikai tüneteket. Szerzők a periodikus ataxia tünetcsoportját észleléseik alapján önálló kórképnek tekintik.