Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

HUN 1961;14(02)

Ideggyógyászati Szemle

1954. JÚNIUS 28.

Eosinophil sejtszám viselkedése schizophreniás esetekben különböző shock kezelések hatására

VARGHA Miklós, TASS Gyula, HUSZÁK István

1. Processus stadiumban lévő schizophrenia 28 esetéből 21 esetben (75%) a keringő absolut eo. számot a normálisnál alacsonyabbnak találtuk. 2. A schizophrenia különböző megjelenési formáiban (kataton hebphren paranoid stb.), egységes viselkedést mutatnak. A betegek egy részénél elektrogörcs, insulin stb. hatására kóros reactios typusok, mint amilyen a merev nem reagáló és ataxiás typusok. Mindkét kóros reakciós typus a schizophrenia minden formájában előfordul és a 28 esetből 25--ben (90%) megtaláltuk. 3. Régi defect esetekben nagyobb számmal normális sejtszámot és megterhelésre normális reactiot kaptunk. A 27 régi defect, részben leukotomia utáni schizophren esetek nagy részében normális sejtszámot (73%) és normális reakciót kaptunk. Vizsgálataink szerint nagy adag C vitamin adása után is átmenetileg a kezdeti eo. szám és az eo. reakció normálissá válik. Az eo. szám változása és a psychés állapot változásai között párhuzamot találtunk, azaz a betegségi tünetek javulásával a kezdeti eo. sejtszám emelkedett a megterhelésre normális reakció jelentkezett. A leukotomia és a feltételes reflexmechanizmus alapján történő eo. reakciók vizsgálata kapcsán észlelt eo. szám reakció cortex és ezen keresztül a környezet jelentőségére utal.

HUN 1954;7(03)

Ideggyógyászati Szemle

1953. FEBRUÁR 10.

Ritka szövődmények Friedreich-féle betegségben

ORBÁN Sándor

Adatokat szolgáltattunk, hogy: 1. Friedrich ataxia gyakran társul más ideg-, elme-, és egyéb bántalmakkal és fejlődési rendellenességekkel. 2. Ezek az elváltozások halmozottan fordulhatnak elő egyes Fr. családokban és igen sokféleképpen kapcsolódhatnak egymással. 3. Több igen ritka szövődményt ismertettünk Fr. ataxiában. 4. Az elváltozások eseteiben főleg a csontrendszerben mutatkoztak.

HUN 1953;6(01)