Részletes keresés

Hírvilág

2014. MÁRCIUS 10.

Választás 2014

Egyeztetésre hívja a pártokat a felsőoktatásról a HÖOK

HUN

Hírvilág

2014. MÁRCIUS 06.

Gyűlés a MOK transzparenciájáért

2014. február 8. napja (szombat) 11.00 óra – a Magyar Orvosi Kamara gazdálkodásának transzparenciájáért

HUN

Hírvilág

2014. MÁRCIUS 04.

Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek?

Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek? Hányan gyógyulnak meg? Hogyan alakulnak a kezelések fényében az életkilátásaik? Milyen lehetőségek vannak ma, s milyen irányba halad a betegség kezelése? A Gyógyulj Velünk Egyesület, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége médiapályázatot hirdet: az egész országból várják a cikkeket, interjúkat, riportokat a vastagbélrákos betegekről.

HUN

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 27.

Népegészségügyi kísérletek

Folyamatosan csökken a praxisok finanszírozása

HUN

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 25.

Szétosztottak tízmilliárdot

Majdnem mindenkinek jut az alapellátásban

HUN

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 23.

Választás 2014

Fidesz: erősödött az állami felelősség az egészségügyben az elmúlt négy évben

HUN

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 23.

Európában influenzajárvány van

Influenza – Egyre több európai országban van járvány, Magyarországon is több a megbetegedés

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2014. FEBRUÁR 20.

A peritonealis dialízis kezdete és nehézségei a múlt század utolsó évtizedeiben II. rész. Magyar tapasztalatok

KARÁTSON András

A peritonealis dialízis elméleti alapjairól, kezdetéről és a nemzetközi tapasztalatokról előző közleményemben számoltam be. A peritonealis dialízissel összefüggő hazai közlemények a múlt század ötvenes éveiben a módszer szerepével foglalkoztak a heveny veseelégtelenség kezelésében. Az első művesecentrumok az orvosegyetemi városokban (Szeged, 1955; Budapest, 1960; Pécs, 1964; Debrecen, 1970) és Miskolcon (1968) alakultak meg. A szűkös hemodialíziskapacitás ellenére a peritonealis dialízis intermittáló technikája nem terjedt el kellőképpen. A 70-es évek elején az ellátási körzetünkhöz tartozó, másfél millió lélekszámú öt megye területén felmérésünkkel adatot kaptunk a gondozandó vesebetegek és dialízist igénylők számát illetően. Ennek eredményeként a gondozóhálózat mielőbbi kialakítását és a dialíziskapacitás növelésére a megyei kórházakban a szatellita peritonealis dialízis megszervezését tartottuk szükségesnek, melynek megvalósítására közreműködésünkkel 10 osztályon került sor. A peritonealis dialízis országos elterjesztésének lelkes híve és szervezője Taraba professzor volt, aki korai eltávozásával munkájának eredményét, a CAPD hazai elterjedését már nem élhette meg. A nyolcvanas évek elején korán megjelentek az első hazai közlések a CAPD kedvező hatásával kapcsolatban. A gyógyszertárakban előállított oldatok és a korszerű összekötőrendszerek hiánya a peritonitis gyakori előfordulását eredményezte. Emellett a betegek és a kezelést elkezdő, felügyelő kollégák körében is élt az üveges oldatokkal végzett peritonealis dialízis kedvezőtlen emléke (hosszú kezelési idő, gyakori peritonitis). Ez eredményezte, hogy az 1991-ben végzett országos felmérésünk szerint a CAPD világszerte észlelhető elterjedésének hazai eredménye az volt, hogy az intermittáló módszerrel kezeltek száma nőtt meg jelentősen (a dializáltak több mint 10%-a), míg a CAPD-vel kezeltek aránya 2% alatt maradt. A CAPDvel összefüggő hazai tanulmányok, a Budapesti Szent Margit Kórházban, Gánton, majd később a dialízishálózatokban szervezett továbbképzések, valamint a Magyar Nephrologiai Társaság állásfoglalásai eredményezték, hogy az elmúlt évtizedben hatezer fölé növekedett a dialízissel egyensúlyban tartottak száma, akik között több mint 10% kezelését a CAPD/APD biztosítja.

HUN 2014;18(01-02)

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 19.

Indul a Bella

Egységes rendszer indult a betegbiztonságért

HUN

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 17.

Éger maradt, a felügyelő bizottság ment

Saját tagjaikat is kizárták a közgyűlésről

HUN