Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 9522
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁRCIUS 30.
hirdetés
A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez
Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, autoszomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszolandó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.
Ideggyógyászati Szemle
2020. NOVEMBER 30.
Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei
A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészségügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.
Lege Artis Medicinae
2020. OKTÓBER 21.
Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben
Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, immunsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a proatherogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Lege Artis Medicinae
2020. ÁPRILIS 18.
Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában
A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy online multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden orvos és beteg hozzáférhet a precíziós onkológia korszerű lehetőségeihez.
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
„Ide hazajön az ember”
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) minden évben díjazza az összetartó, kiváló csapatszellemmel bíró közösségeket. „Az év kiváló szakdolgozói közössége” területi szervezetének díját 2023-ban a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Fül-Orr-Gégészeti Osztálya nyerte el. Az egészségügyben nem ritka az ilyen csapat, hiszen ebben a szakmában az összetartás, csapatmunka és lelkiismeretesség az első helyen kell, hogy álljanak. Mégis minden közösségben van valami plusz, valami varázslat, amelyet a MESZK felismer és örömmel díjaz. Az egri fül-orr-gégészeti osztályra látogattunk, hogy megnézzük ennél a csapatnál mi a varázslat.
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
Star Wars ihlette felvezetéssel nyitottak idén a Sürgészek
A MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozata által immár ötödik alkalommal megszervezett Sürgész-konferencia az egyik leglátványosabb szakmai eseménye a kamara programnaptárának, és ahogy az előző években, úgy idén sem csalódtak a résztvevők a telt házas rendezvényben, hiszen egészen különleges sürgősségi területekbe nyerhettek betekintést, szerezhettek tudást, kaphattak a saját munkájukban is hasznosítható ismereteket.
Klinikai Onkológia
2024. JÚNIUS 07.
MIKROSZATELLITA-INSTABILITÁS ÉS MISMATCH REPAIR PROTEIN DEFICIENCIÁJA: EGYENRANGÚ IMMUNTERÁPIÁS PREDIKTÍV MARKEREK?
A jelenlegi klinikai irányelvek alapján a mismatch repair deficiencia (dMMR) immunhisztokémiai (IHC) vagy a mikroszatellita-instabilitás (MSI) egyenrangú prediktív biomarkerei az immunterápiás kezeléseknek.
Klinikai Onkológia
2024. JÚNIUS 07.
ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK A B-SEJTES LYMPHOMÁK KEZELÉSÉBEN
A non-Hodgkin-lymphomák a rosszindulatú nyiroksejtes megbetegedések heterogén csoportját képviselik, amelyek diagnosztikája és kezelése az elmúlt évtized során jelentősen átalakult.
Hivatásunk
2024. ÁPRILIS 30.
Valódi fájdalmat érezhet a képzelt beteg
Hipochonder az a személy, aki saját egészségének állapotával folyamatosan és kényszeresen foglalkozik. Ezzel környezetét meglehetősen zaklatja, mert rokonait, ismerőseit folyamatosan különféle vélt betegségtünetekkel bombázza. Állandó aggodalmaskodás, a betegségektől való kóros rettegés az élete.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.
2.
3.
4.
5.