Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1370

Nővér

2022. DECEMBER 20.

Az ápoló szerepe a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett betegek rehabilitációjában

HARRER Éva

A szakirodalomban megjelenő tudományos kutatások bizonyítják, hogy a Covid-19-betegek eredményes rehabilitációja már az akut ellátás fázisában megkezdődik. 
Célkitűzés: A vizsgálat célja felmérni az ápolók rehabilitációval kapcsolatos ismereteit a Covid-19-betegek egészségügyi ellátásának folyamatossága mentén.

A kutatás a Covid-19-betegek ellátásában dolgozó ápolók körében, online kérdőív elemzésével történt. A vizsgálatban való részvétel beválasztási kritériuma volt, hogy a kitöltő a vizsgálat alatt, illetve a vizsgálat előtti időszakban ápoló munkakörben dolgozzon a Covid-19 kórházi betegellátás területén. A kérdőív 25 zárt kérdésből állt, amely a Covid-19-betegek rehabilitációs ellátásával, a betegség okozta károsodások ismereteivel, illetve a Covid-19-betegek rehabilitációs szemléletű ápolásával kapcsolatos kérdésekből állt.

A pandémia következtében a rehabilitációnak egyre nagyobb szerep jut az akut ellátásban is. Az ápolók képzésében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rehabilitációs szemlélet kialakításának és ismeretek oktatásának. A hatékonyabb betegellátás szükségessé teszi az ápolási tevékenységben végbemenő szemléletváltást. 

A pandémia következtében a rehabilitációnak egyre nagyobb szerep jut az akut ellátásban is. Az ápolók képzésében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rehabilitációs szemlélet kialakításának és ismeretek oktatásának. A hatékonyabb betegellátás szükségessé teszi az ápolási tevékenységben végbemenő szemléletváltást. 

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Mit hozhat a jövõ? – A siófoki kongresszus összefoglalója

Számos tudományos és szakmai előadás mellett a szakpolitika terveibe is bepillantást nyerhettek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusának résztvevői, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy órán át beszélt ezekről a rendezvényen. Hetven, nagy érdeklődésre számot tartó témakört felölelő előadásból állt össze a kongresszus programja.

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

A kamara a béremelés folytatását támogatja, a pótlékrendszer beépítését az alapilletményekbe viszont ellenzi

Bár a miniszteri és államtitkári megszólalásokból és az ellátórendszer átalakítását célzó törvénymódosítási csomag mellé csatolt indoklásból kiderül, hogy 2023. január 1-jétől emelkednek a szakdolgozói bérek, az eddigi egyeztetések során a MESZK a tervezett bértábla egészét nem ismerhette meg – mondta a Hivatásunknak Balogh Zoltán, a kamara elnöke.

Hírvilág

2022. DECEMBER 06.

Stigmatizáció elleni fellépést indítványoz a Lancet Bizottság

A megbélyegzés és diszkrimináció erőteljesen és hátrányosan érinti az egyéneket, a családokat, a közösségeket és a társadalmat. Ennek csökkentése, illetve megszüntetése csupán széles körű társadalmi összefogással valósítható meg. Ezt kezdeményezi friss jelentésében a Lancet Bizottság.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége

BENCZÚR Béla, MIKLÓS Zsuzsanna, KULIN Dániel, NEMCSIK János

Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.

Ember és környezet

2022. OKTÓBER 25.

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 24.

A prediktív elme és a meditáció

Mi az élőlények működésének legfontosabb alapelve? Karl Friston szabadenergia-elve és tágabb értelemben az agy prediktív processzáló szervként való értelmezése az elmúlt évtizedben az elméről, az agyról és a viselkedésről való tudományos gondolkodás régóta várt egységes értelmezési keretévé kezd válni. A kognitív idegtudomány és a neurofenomenológia egyre nagyobb erőbedobással vizsgálja a prediktívelme-működést, a prediktív elme plaszticitását, és ennek kapcsán a különböző meditációs módszerek plaszticitásfokozó működésmódját.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 24.

Hatékony és minőségi szolgáltatásvásárlás – ez az egészségügyi reform kulcsa

A vitathatatlan jószándék ellenére az egészségügyben bevezetett orvosi béremelés, valamint egyéb változtatások sajnos nem vezettek az ellátás színvonalának ugrásszerű emelkedéséhez. Emiatt további jelentős további kormányzati intézkedésekre van szükség, mivel az egészségügyben számos esetben spontán módon, nem tudatos együttműködés alapján a magánszektor veszi át az állami feladatokat, a páciensek – nagy arányban kényszerből - egyre gyakrabban fordulnak a fizetős privát egészségügyhöz.

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.