Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni. Eredményeik alapján a 375 vizsgált humán fertőző betegség közül 218 (58%) súlyosbodásához járult hozzá az éghajlatváltozás, és mindössze 16%-ra hatott negatívan. Nagyon sokféle mechanizmus létezik, melyeken keresztül az éghajlatváltozás fokozza a patogének okozta problémákat. Az éghajlatváltozás közelebb hozza a patogéneket az emberekhez: például a melegedés és a csapadékviszonyok átalakulása átformálja számos vektor (mint a szúnyogok) elterjedését. Az extrém időjárási események szintén súlyos következményekkel járnak. Erre egy példa, hogy az áradások és viharok szennyvízkiömléseket is okoznak, ami többek között hantavírus és hepatitiszfertőzésekhez vezet. Az állandóan fagyott talaj felolvadása potenciálisan rendkívül veszélyes patogének „kiszabadulását” eredményezheti – egy, az északi sarkvidéken kitörő anthraxjárványnál a kutatók a genetikai analízis alapján arra következtetnek, hogy a kiváltó mikrobatörzs ilyen módon kerülhetett felszínre. Előfordul az is, hogy az éghajlatváltozás az embereket viszi közelebb a patogénekhez, mint például a vízhez kötődő rekreációs tevékenységek esetén. Vannak patogének, melyeknek a klíma megváltozása olyan életciklusbeli változásokon keresztül kedvez, mint a szaporodásuk elősegítése vagy az életmenet felgyorsítása. Lehetséges, hogy a hőhullámok természetes szelekciós nyomásként a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbb patogéneknek kedveznek, melyek így emberi megfertőződés esetén kevésbé lesznek leküzdhetők a szervezet egyik fő védekezési módjával, a lázzal. További gondot jelent, hogy az éghajlati kockázatok a test védekezőképességét is rontják. Az influenzára való fokozottabb fogékonyság összefüggésben állhat azzal, hogy az emberi test rosszul viseli a rövid időn belül lezajló nagy hőmérséklet-változásokat. A stressz, melynek mértékét növelhetik az extrém időjárási körülmények és következményeik (hőhullámok, áradások, az ember megélhetésének vagy akár az életének veszélybe kerülése), szintén hátrányos a betegségekkel való megküzdés szempontjából. Bár jóval ritkábban, de vannak olyan esetek is, amikor az éghajlatváltozás a patogének ellen hat. A melegedés például csökkentette a virális megbetegedések terjedését, aminek oka valószínűleg a vírus számára kedvezőtlenebb körülményekben vagy az emberi szervezet magasabb hőmérsékleten való erősebb immunválaszában keresendő (példaként az influenza, a SARS, a Covid-19 említhető). A szárazságok csökkentették a malária és a chikungunya-láz prevalenciáját a szaporodóhelyek visszaszorulása által, bár megjegyzendő, hogy volt, amikor megnövelték a szúnyogdenzitást a megmaradt víztestekben. A kutatók szerint a Covid-19-járvány rámutatott arra, hogy mennyire kitettek vagyunk a patogéneknek, és hogy a hasonló események a rengeteg megbetegedés és haláleset mellett összetett társadalmi-gazdasági hatásokkal is járnak. Fontos kiemelni azonban, hogy a Covid-19 nem egy izolált jelenség. A HIV, a Zika-vírus, a malária, a Dengue- és a chikungunya-láz, az influenza, az ebola, a MERS és a SARS évente több millió halálesethez és felbecsülhetetlen mértékű emberi szenvedéshez vezetnek. A tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás az ismert humán patogének több mint fele esetében fokozó hatást vált ki. A kutatók kiemelik, hogy annyira sok és különféle mechanizmusról és betegségről van szó, hogy rendkívül fontos a problémák súlyosbodását kiváltó éghajlatváltozás megfékezése – nem lehetséges a megoldás pusztán társadalmi szintű alkalmazkodással. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Mora, Camilo, et al. "Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change." Nature climate change 12.9 (2022): 869-875.