Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Bármelyik antipszichotikum okozhat hirtelen szívhalált

Mind a típusos, mind az atípusos antipszichotikumok jelentősen növelik a hirtelen halál kockázatát. A New England Journal of Medicine szerkesztői e szerek alkalmazásának korlátozását tartják indokoltnak.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

1-es típusú hosszú QT szindróma A béta-blokkolók igen hatásosak

A béta-blokkolók klinikai sikertelenségét legtöbbször a rossz compliance vagy a QT-intervallumot meghosszabbító gyógyszerek egyidejű adása okozza.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Hajlott hát nélkül öregedni

Beszélgetés dr. Lakatos Péterrel, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárával

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A hirtelen szívhalál kockázatának nem invazív előre jelzése

Hiába lehetne megelőzni az arrhythmia által okozott hirtelen szívhalál eseteinek nagy részét beültethető cardioverter defibrillátorral, ha nem tudjuk pontosan előre jelezni, hogy kinél áll fenn a kockázata. Az American Heart Association új irányelveket közölt erről a témáról…

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem megfelelők a szűrőmódszerek a petefészekrák korai felismerésére

A jelenleg elérhető két szűrőmódszer közül egyik sem csökkenti a „néma kór” okozta halálozást. Ugyanakkor a vérvizsgálattal és ultrahangvizsgálattal akár árthatunk is - vélik a Utah Egyetem kutatói, mert a tévesen pozitív esetekben végzett mintavétel szövődmények forrása is lehet.

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

Változóban a petefészekrák hosszú távú kezelési stratégiája - A platinamentes intervallum jelentősége

HERNÁDI Zoltán

A kemoterápia-érzékenység - illetve -rezisztencia - az utóbbi másfél évtized klinikai megfigyelései alapján került a petefészekrák prognosztikai faktorainak sorába; e tényező a korábbiaknál szorosabb korrelációt mutat a kórlefolyással. Az érzékenység két fontos eleme, amelyek kombinációja azt szemikvantitatív módon méri: az első vonalbeli kezeléssel elért remisszió és annak tartama.

HUN 2008;18(11)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Perifériás vasoregulatiós eltérések alzheimer-dementiában

SZAKÁCS Réka, KÁLMÁN János, SZILI-TÖRÖK Tamás, RUDAS László, JANKA Zoltán

Egyre több klinikai és kísérletes adat támasztja alá az autonóm idegrendszer érintettségét. Alzheimer-dementiában. A vérnyomás szabályozásának és a vérnyomás cirkadián ritmusának rendellenességei' mellett a hőszabályozás diszfunkcióit is leírták.

HUN 2001;54(09-10)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

A cardiovascularis betegségek kockázatának felmérése; Társadalmi befektetések és egyéni vállalások

KARLÓCAI Kristóf, CZURIGA István

A cardiovascularis betegségek kezelésében az utóbbi években elért sikerek nemhogy fölöslegessé tennék, hanem még inkább előtérbe hozzák a megelőzés fontosságát. A prevencióban prioritási sorrendet állítunk fel, és az adott egyén abszolút multifaktoriális kockázatát saját klinikai paraméterei alapján határozzuk meg. Ebben életmódbeli szokások, klinikai laboratóriumi paraméterek és a szubklinikai atherosclerosis kimutatására alkalmas metodikák egyaránt segítenek. A kockázatot az életmód megváltoztatása is csökkenti, ehhez szakszerű orvosi segítséget adunk. A kockázatcsökkentésben kimagasló szerepet játszik a hypertonia, a diabetes mellitus és a hyperlipidaemia megfelelő kezelése, de a kardiológiai, a szívsebészeti ellátás is a megelőzés része. A prevenció eredménye a várható élettartam meghosszabbodása, ami nemcsak szociális, hanem pénzügyi haszonnal is jár. Ezt az eredményt csak megfelelő befektetés után várhatjuk.

HUN 2000;10(06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Vizuális kiváltott válaszok P300 és korai komponensei krónikus schizophren betegeknél (klinikai, neurokognitív és biokémiai összefüggések)

BARTKÓ György, KUNDRA Olga, BOLLA Mariann, ZÁDOR György, SÁNTA Zsuzsa, HORVÁTH Szabolcs, ARATÓ Mihály

A vizuális eseményhez kötött potenciálok P300 és korai komponenseit hasonlítottuk össze 26 krónikus schizophren betegnél és 20 egészséges egyénnél. A schizophren csoportban a vizuális kiváltott válasz és a klinikai, neurokognitív, illetve biokémiai tényezők közötti összefüggéseket is elemeztük. Mindkét csoportban meghatároztuk a reakcióidőt és a helyes találati arányokat, valamint a centrális és az occipitalis regisztrátumokból a ritka vizuális ingerekre adott válasz 20 elektrofiziológiai paraméterét. A schizophrenek P300 amplitúdója szignifikánsan alacsonyabb volt. A két csoport más komponensekben is eltért egymástól. Diszkriminancia-analízissel meghatároztuk a 7 legfontosabb diszkrimináló paramétert. A negatív komponensek latenciamegnyúlása és a reakcióidő meghosszabbodása schizophren betegeknél az ingerosztályozás lassúságát jelezheti. Kanonikus korrelációanalízist alkalmazva 3 faktor tartalmazott szignifikáns összefüggéseket. Az elektrofiziológiai eltérések szoros korrelációt mutattak a betegség krónikussá válásának indikátoraival, a pszichológiai kép súlyosságával és a kognitív deficittel, de nem korreláltak a negatív tünetekkel és a szérum dopamin-béta-hidroxiláz aktivitásával. Eredményeink összecsengenek azokkal a tanulmányokkal, melyek feltételezik, hogy a vizuális P300 a schizophrenia állapotmarkere lehet.

HUN 1994;47(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)