VUTSKITS László1, REISCH Róbert2, PATONAY Lajos2
1994. MÁJUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)
[A dorsum sellae és a clivus felső kétharmadának szintjén lévő, a bazális cisztériumok felé néző intracranialis csonthártya és a dura mater közé ékelődött csontrostos teret vizsgálták a belső nyaki verőér elágazási mintázata szempontjából. Az ezen ágak és az ellenkező ágak, valamint a külső carotis hátsó meningealis ágai közötti számos anasztomózist is figyelembe vették. Ezt a nagy anasztomózis-hálózatot Wallace és munkatársai "rete mirable"-nek nevezték el. Ezek az erek kollaterális útvonalként rendkívül fontosak az arteria carotis interna sinus cavernosa alatti elzáródása esetén, valamint egyes intracranialis tumorok artériás ellátásában. ]
Ideggyógyászati Szemle
[Ez a referátum a stockholmi Karolinska Intézetben 1993. szeptember 17 -én tartott meghívott előadás rövidített változata, 120 diával illusztrálva.]
Ideggyógyászati Szemle
[Az agytörzsi gliomák ritka, túlnyomórészt gyermekkori daganatok. Histológiailag a felnőttkori szupratentoriális asztrocitómákhoz hasonlíthatók. A legtöbb gyermekkori agytörzsi daganatot alacsony fokú asztrocitómának (WHO II), anaplasztikus asztrocitómának (WHO III) vagy glioblastoma multiforme-nak (GBM, WHO IV) minősítették. A WHO III. és IV. fokozatú rosszindulatú agytörzsi gliómában szenvedő betegek túlélése ritkán haladja meg a két évet. A közelmúltban kifejlesztett molekuláris genetikai technikák új betekintést nyújtottak a tumorbiológiába. Az onkogének és tumorszupresszor gének olyan genetikai elváltozások, amelyek tumoros átalakulást és rosszindulatú progressziót okozhatnak. A rosszindulatú agytörzsi gliómák molekuláris genetikai vizsgálatát eddig ritkán végezték el. Ezért 12 ilyen tumor klinikai és 2 tumor molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálatát tűztük ki célul.]
Ideggyógyászati Szemle
[A hosszan tartó intrakraniális hipertónia a sziringomyélia egyik fő patogén tényezőjének tekinthető Chiari-rendellenességben vagy hátsó fossa tumorban szenvedő betegeknél.]
Ideggyógyászati Szemle
[Az agyi autoregulációt patkányok agykéregében, kisagyában és szubkortikális szürkeállományában (mag caudatus) vizsgálták lézer-Doppler áramlásméréssel. Mivel a bazális ganglionok, az agykéreg és a kisagyi kéreg érrendszeri architektúrája jelentős geometriai, genetikai és patológiai különbségeket mutat (3), azt a hipotézist teszteltük, hogy e területek vérellátásának autóregulációja eltérő e. A lézer-Doppler áramlásmérés ideális időbeli felbontással rendelkezik, és lehetővé teszi az áramlás-nyomás görbék elemzését (1, 2). Mindhárom régióban megerősítést nyert az autóreguláció függése a szisztémás vérnyomás (SABP) változásának sebességétől. A CBF szabályozása szignifikánsan különbözött a szubkortikális szürkeállományban és a neokortexben. Érdekes módon a kisagyi érrendszerben nem találtak autóregulációs képességet.]
Ideggyógyászati Szemle
[A hátsó fossa epidermoidok jóindulatú biológiai viselkedésével ellentétben e daganatok műtéte nagy kihívást jelent a sebész számára mind elméleti, mind sebészeti szempontból. Ebben a retrospektív tanulmányban 14 operált esetünket klinikai-patológiai szempontból elemeztük.]
Ideggyógyászati Szemle
Intézetünkben a 2007-ben bevezetett hypopyhsisdaganatok kombinált endoszkópos és mikroszkópos sebészetével szerzett tapasztalataink után a koponyabázis-daganatok ellátására is kiterjesztettük az endoszkóp használatát. Az endoszkópos endonasalis transsphenoidalis feltárás minimálinvazív, kevésbé szövetkárosító és a beteg számára kisebb megterhelést, gyorsabb gyógyulást jelenthet. Mindezeket alapul véve transsphenoidalis endoszkópos technikát alkalmaztunk elülső skálai bázisdaganat esetén. A beteg 49 éves nő, akinek több hónapja bal szemén látásromlás jelentkezett. A koponya-mágnesesrezonancia (MR) -vizsgálat 21×16×22 mm-es kontrasztanyag-halmozó daganatot igazolt, mely a planum sphenoidalén, tuberculum sellae-n és a sellában helyezkedett el. A daganat mind a nervus opticust, mind a chiasma opticumot komprimálta. A beteg orrnyílásán keresztül endoszkópos transsphenoidalis feltárással totális daganateltávolítást végeztünk. A koponyabázis duradefektusát fascia latával és nasoseptalis Hadad-lebennyel zártuk. A műtét után betegünk bal szemének látása helyreállt. Elülső koponyagödri meningeoma endoszkópos transsphenoidalis eltávolításáról és nasoseptalis lebennyel végzett koponyabázis-plasztikáról elsőként közlünk esetet Magyarországon.
Ideggyógyászati Szemle
A chordoma ritka és egyedülálló viselkedésű rosszindulatú daganat, amely eredetét tekintve a notochord maradványaiból fejlődik ki, s rendszerint a negyedik-ötödik dekád folyamán manifesztálódik. A lokalizációt tekintve a test szimmetriatengelyében vagy ahhoz kapcsolódva helyezkedik el, s szövettani struktúrája inkább a benignus daganatokéra jellemző. Fájdalmatlan, de lokálisan könyörtelenül agresszív daganat, amely esetlegesen metasztázist is adhat, s hoszszabb túléléssel szövettani képe is változó lehet. Leggyakoribb megjelenési helye a sacrococcygealis régió (körülbelül 60%-ban) és a clivus. Spinalis (suprasacralis) manifesztációban a lumbalis régió érintett leginkább. A szerző munkacsoportja 1992 és 2002 között 37 beteget operált sacrococcygealis chordoma miatt. Valamennyi esetben széles reszekciót alkalmaztak, amely után négy betegnél összesen hét reoperáció történt. Közleményükben a betegcsoport részletes klinikai adatainak áttekintését adják és a széles reszekció technikai aspektusait tárgyalják.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás