Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 586

Járványügy

2020. MÁRCIUS 27.

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást.

Járványügy

2020. MÁRCIUS 25.

COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

A Nature szerkesztői cikke három pontban foglalja össze a tudományos tanácsadók feladatát: kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, vessenek véget a titkos döntéshozatalnak, és működjenek együtt globális szinten.

Járványügy

2020. MÁRCIUS 24.

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

Járványügy

2020. MÁRCIUS 23.

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is

Járványügy

2020. MÁRCIUS 23.

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Járványügy

2020. MÁRCIUS 21.

Lehetőségek a COVID-19-járvány mortalitásának és az egészségügyre nehezedő terhelésének csökkentésére

A COVID-19-világjárvány több mint száz éve nem látott kihívás elé állítja az emberiséget. Az az Imperial College COVID-19 munkacsoportja közleményében áttekinti, a reménybeli vakcina kifejlesztéséig milyen nem farmakológiai közegészségügyi intézkedésekkel vehetjük fel a küzdelmet a vírussal.

Járványügy

2020. MÁRCIUS 16.

Coronavirusok és CNS-betegségek

A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Amit eddig az új koronavírusról tudunk

VARGA János

2019 decemberében egy új típusú koronavírust fedeztek fel a kínai Hupej tartományban lévő Vuhan város egyik súlyos tüdőgyulladással küzdő betegében. A vírus jelenlegi hivatalos elnevezése: SARS-CoV-2. (Az egyértelműség kedvéért, SARS-nak a 2003-as járványt, illetve SARS-CoV-nek az azt okozó vírust nevezzük.) Az új koronavírus okozta járvány összesen 119279 embert fertőzött meg a világban (a betegek nagy többsége Kínában kapta el a fertőzést), és 4287 ember meg is halt a fertőzés következtében. Kínán kívül Dél-Koreában, Iránban és Olaszországban törtek ki tömegeket megfertőző helyi járványok, sok helyütt kellett karanténintézkedéseket életbe léptetni. Lapzártánkkor tizenhárom fertőzöttet fedeztek fel Magyarországon, de már a szomszédos országokban is megjelent a vírus, illetve több, főként Észak-Olaszországból hazatért személyt tartottak karantén alatt. Bár az új (kínai) koronavírusról összehasonlíthatatlanul többet tudunk alig néhány hónappal megjelenése után, mint az akár csak néhány évtizede is lehetséges lett volna (legfőképpen a génszekvenálás és a molekuláris biológia földindulásszerű fejlődésének köszönhetően), számos lényeges kérdés mindeddig tisztázatlan. A vírusról, illetve az általa okozott fertőzésről Müller Viktor biológust, az Eötvös Loránd Tudomány - egyetem Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének kutatóját kérdeztük, akinek fő kutatási területe a vírusfertőzésekhez kapcsolódó adatelemzés, klinikai adatok populációs szintű elemzése, genomelemzés, a virulencia evolúciója, az adaptív immunrendszer evolúciója.

Gondolat

2019. NOVEMBER 29.

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

Új kutatási eredményekről számoltak be az európai urológiai társaság idei kongresszusán

KUN J. Viktória

A húgyhólyagdaganatok immunterápiás kezelésének eredményeinek bemutatása volt az idei Európai Urológiai Társaság (EAU) Barcelonában rendezett konferenciájának csúcspontja. A SAUL vizsgálat különlegessége ugyanis az volt, hogy nem válogatott betegcsoporton vizsgálták a kezelést, hanem magas rizikójú, úgynevezett kockázatos, például HIV-pozitív betegeket is bevontak. Az eredmények azt igazolták, hogy a terápia hatékonysága ugyanúgy hatásos akár ECOG-2-es státuszú betegek esetében is. Dr. Lőcsei Zoltán egyetemi tanársegédet, a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének részlegvezetőjét kérdeztük a konferencia részleteiről.