Részletes keresés

Járványügy

2020. MÁRCIUS 28.

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - külföldi irányelvek

Az elmúlt napokban a kardiológiai betegek ellátásának az új-koronavírus okozta járvány idején javasolt speciális szempontjait tárgyaló 4 útmutató jelent meg az Egyesült Államokból, Kínából és Spanyolországból. Az amerikai irányelv a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer számára is útmutatást ad a járvány idejére. A kínai irányelv a COVID-19-ben szenvedő kardiológiai betegek intenzív ellátásának a speciális szempontjaival foglalkozik. A spanyol dokumentum a COVID-19-ben szenvedő koronáriabetegek invazív ellátásának az elveit tárgyalja. A három dokumentum mintegy egymásra épül, az általános elvektől a speciális elvek felé haladva ad útmutatást. A második US dokumentum pedig a szívritmuszavarban szenvedő betegek ellátásának - három neves amerikai testület által írt - közös irányelvét tarrtalmazza a COVID-19 pandémia idejére.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 27.

A SARS-CoV-2 stabilitása aeroszolban és szilárd felületeken a SARS-CoV-1-gyel összehasonlítva

A New England Journal of Medicine honlapján megjelent tudományos levél szerzői ötféle környezetben (aeroszolban, műanyagon, rozsdamentes acélon, rézen és kartonpapíron) hasonlították össze SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 stabilitását.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 27.

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 25.

COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

A Nature szerkesztői cikke három pontban foglalja össze a tudományos tanácsadók feladatát: kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, vessenek véget a titkos döntéshozatalnak, és működjenek együtt globális szinten.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 24.

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 23.

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 23.

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 21.

Lehetőségek a COVID-19-járvány mortalitásának és az egészségügyre nehezedő terhelésének csökkentésére

A COVID-19-világjárvány több mint száz éve nem látott kihívás elé állítja az emberiséget. Az az Imperial College COVID-19 munkacsoportja közleményében áttekinti, a reménybeli vakcina kifejlesztéséig milyen nem farmakológiai közegészségügyi intézkedésekkel vehetjük fel a küzdelmet a vírussal.

HUN

Járványügy

2020. MÁRCIUS 16.

Coronavirusok és CNS-betegségek

A respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában.

HUN

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Amit eddig az új koronavírusról tudunk

VARGA János

2019 decemberében egy új típusú koronavírust fedeztek fel a kínai Hupej tartományban lévő Vuhan város egyik súlyos tüdőgyulladással küzdő betegében. A vírus jelenlegi hivatalos elnevezése: SARS-CoV-2. (Az egyértelműség kedvéért, SARS-nak a 2003-as járványt, illetve SARS-CoV-nek az azt okozó vírust nevezzük.) Az új koronavírus okozta járvány összesen 119279 embert fertőzött meg a világban (a betegek nagy többsége Kínában kapta el a fertőzést), és 4287 ember meg is halt a fertőzés következtében. Kínán kívül Dél-Koreában, Iránban és Olaszországban törtek ki tömegeket megfertőző helyi járványok, sok helyütt kellett karanténintézkedéseket életbe léptetni. Lapzártánkkor tizenhárom fertőzöttet fedeztek fel Magyarországon, de már a szomszédos országokban is megjelent a vírus, illetve több, főként Észak-Olaszországból hazatért személyt tartottak karantén alatt. Bár az új (kínai) koronavírusról összehasonlíthatatlanul többet tudunk alig néhány hónappal megjelenése után, mint az akár csak néhány évtizede is lehetséges lett volna (legfőképpen a génszekvenálás és a molekuláris biológia földindulásszerű fejlődésének köszönhetően), számos lényeges kérdés mindeddig tisztázatlan. A vírusról, illetve az általa okozott fertőzésről Müller Viktor biológust, az Eötvös Loránd Tudomány - egyetem Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének kutatóját kérdeztük, akinek fő kutatási területe a vírusfertőzésekhez kapcsolódó adatelemzés, klinikai adatok populációs szintű elemzése, genomelemzés, a virulencia evolúciója, az adaptív immunrendszer evolúciója.

HUN 2020;30(03)