Részletes keresés

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

HUN

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2015;2

SZABÓ Brigitta

A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.

HUN

Hírvilág

2016. SZEPTEMBER 06.

Meghalt Roger Y. Tsien Nobel-díjas amerikai kémikus

Meghalt 64 éves korában Roger Y. Tsien, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i részlegének professzora, akinek 2008-ban harmadmagával együtt ítélték oda a kémiai Nobel-díjat - írta szerdai közleményében az egyetem.

HUN

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

A biológiai terápiás szerek immunogenitásának szerepe a gyakorlatban - A Figyelő 2015;1

SÜTŐ Gábor

A rheumatoid arthitis kezelésében a TNF-α-gátló biológiai terápia az egyik legjelentősebb gyógyszercsoport a hagyományos betegségmódosító szerekre nem megfelelően reagáló betegeknél. A biológiai szerek fehérjetermészetüknél fogva immunogének.

HUN

Lege Artis Medicinae

2015. DECEMBER 15.

A tartós alvadásgátló kezelés néhány aktuális kérdése

SAS Géza

Az utóbbi néhány évben bizonyos változások tanúi lehettünk a krónikus orális antikoaguláns kezelés területén. Az alvadásgátló gyógyszerek nómenklatúrája módosult, és aggodalmat váltott ki a tartós warfarinkezelés lehetséges érelmeszesedést kiváltó hatása.

HUN 2015;25(11-12)

Lege Artis Medicinae

2015. DECEMBER 15.

A rosuvastatin kedvező additív hatása a thrombocytaaggregációs paraméterekre cerebrovascularis betegek esetében

FEHÉR Gergely

Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen statinkezelés ajánlott cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, függetlenül a vérzsírszintektől. A rosuvastatin hatékonyságát és biztonságosságát számos multicentrikus vizsgálat igazolta, melynek antilipaemiás hatásin kívül egyéb antiinflammatoricus és thrombocytaaggregációt kedvezően befolyásoló tulajdonságaira is fény derült.

HUN 2015;25(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2015. NOVEMBER 20.

Ritka komplikáció ritka betegségben: stroke relapszusos polychondritis következtében

KILIC COBAN Eda, XANMEMMEDOV Elimir, COLAK Melek, SOYSAL Aysun

A polychondritis recidivans (PR) a porcszövetnek egy időnként fellángoló, progrediáló gyulladásos megbetegedése. Diagnosztikája elsősorban klinikai jellemzőkön alapul, úgymint laboratóriumi paraméterek és biopszia. Neurológiai szövődmények az esetek 3%-ában fordulnak elő, ugyanakkor az egyik legfőbb halálozási oka.

HUN 2015;68(11-12)

Hírvilág

2015. JÚNIUS 17.

Vérfehérje jelzi a dementálódás veszélyét

Vérfehérje jelezheti előre a szellemi hanyatlás veszélyét

HUN

Klinikum

2015. MÁJUS 12.

A humán mikrobiom titokzatos arca

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2015. MÁRCIUS 20.

Aktivált sejtek és a lokális gyulladásos mechanizmusok szerepe a hypertonia kialakulásában

LELBACH Ádám, KOLLER Ákos

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem fordult az im - mun rendszer esetleges szerepére a hypertonia kialakulásában. In vitro és in vivo ál - lat kísérletekben, valamint humán vizsgálatokban is kimutatták a veleszületett és a szerzett immunitás szerepét, különös tekintettel a perivascularis zsírszövet, a szív és a vese vonatkozásában. Gyulladásos mediátorok, citokinek, reaktív oxigénme ta - bolitok nemcsak lokálisan hatnak az erek falára, hanem számos más szabályozó me cha nizmuson, többek között a központi idegrendszeren keresztül, is elősegíthetik a hypertonia kialakulását. Ezek a felfedezések a hypertonia kialakulásának új ér tel me zé sét teszik lehetővé és új terápiás lehetőségeket rejtenek magukban.

HUN 2015;19(01)