Klinikum

A humán mikrobiom titokzatos arca

2015. MÁJUS 12.

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

A humán mikrobiom szerepéről egyre intenzívebben folynak a kutatások, mindezidáig sok tanulmány született a szerveztünk részét képző baktériumflóra egészségünkre gyakorolt hatásáról. Hétről hétre új kutatások eredményei látnak napvilágot, amelyek a bioflórát alkotó törzsek sokféleségét, a flóra egyensúlyának felborulását és a potenciálisan patogén baktériumok szerepét fejtegetik.

Azonban arról eddig nem állt rendelkezésünkre információ, hogyan befolyásolja a nyugati típusú életvitel a velünk élő baktériumflórát. Clement és társai Science Advences folyóiratban megjelent közleménye új megvilágításba helyezi a humán mikrobiomról alkotott elképzeléseinket. A szerzők a venezuelai Yanomami bennszülött indián törzset vizsgáltak, akik a nyugati civilizációtól elzárva félnomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak. A törzs az Amazonas-menti őserdő rezervátumában él, tagjai korábban semmilyen dokumentált gyógyszerkészítményt vagy szintetikus antibiotikum kezelést nem kaptak, így egyedülálló módon képviselik a pre-antibiotikus korszakot. A vizsgálatba a falu 54 őslakosa közül 34 főt vontak be, a résztvevők becsült életkora 4 és 50 év között volt. A kutatók a legyűjtött szájnyálkahártya (n=28), a homlokbőr (n=28) és széklet (n=12) mintákból A 16S rRNS V4 régióját szekvenálták és korábbi vizsgálatok eredményeivel hasonlították össze. A székletminták alapján a Yanomami indiántörzs mikrobiomja sokszínűbbnek bizonyult, mint a nyugati életvitelt folytató alanyok, valamint a fél-nomád életet élő guahibo és malawian törzs tagjainak bioflórája. A Yanomami baktréiumflóra összetételét illetően jelentős eltérés igazolódott az Egyesült Királyságbeli lakosságéhoz képest: a székletmintában magasabb volt a Prevotella és alacsonyabb volt a Bacteroides fajok aránya. Más természet-közeli népek bioflóráját elemezve korábban hasonló eredmények születtek.

A homlokbőr flórájának összetételét illetően az indián törzs sokkal sokszínűbbnek bizonyult, mint a nyugati lakosság: míg az angol populáció kültakaróját döntően Staphylococcus, Neisseria és Corynebacterium népesítette be, a Yanomiknál nem találtak kiemelkedően gyakori fajokat. Ezzel szemben a szájnyálkahártya-bioflóra hasonló diverzitást mutatott a Yanomamik között és a vizsgált angol populációban. A szájnyálkahártya összetételét mindkét populációban a Streptococcus fajok dominálták, azonban a Yanomamik között gyakoribbak volt a Prevotella, Fusobakterium és Gemella előfordulása, míg alacsonyabb számban fordultak elő Rothia, Strenotrophomonas, Acinetobacter és Pseudomonas fajok. A viszonylag alacsonyabb diverzitás hátterében az állhat, hogy bár a Yanomami indiánok szájhigiénéje a vízzel történő öblögetésre korlátozódik, a törzs tagjai között nagy népszerűségnek örvend és már fiatal életkortól elterjedt szokás a dohányrágás, ami hatással lehet a szájnyálkahártya baktériumflórájára.

A szerzők a Yanomami baktériumflóra antibiotikum érzékenységét is vizsgálta, és megdöbbentő eredményeket kaptak. Összesen tizenegy székletmintából 131 E. Coli törzs fenotípusos érzékenységét elemezték 23 antibiotikummal szemben. A tesztelt antibiotikumra vizsgált E. Coli törzsek érzékenynek voltak, azonban a funkcionális vizsgálatok során nyolc antibiotikummal szemben rezisztensnek bizonyultak. A kutatás során négy oralis nyálkahártya és székletminta metagenomicus elemzése történt multiple displacement amplification (MDA) módszerrel. Habár a vizsgált bennszülött populáció tagjai korábban nem érintkeztek semmilyen mesterséges antibiotikummal, baktériumflórájuk mégis 28 szintetikus vagy fél-szintetikus antibiotikum rezisztencia gént hordozott. A gének között megtalálható volt olyan széles-spektrumú béta-laktamáz, amely negyedik generációs cefalosporin és szintetikus monobaktám szembeni rezisztenciáért felelős, valamint olyan penicillin-kötő protein, amely harmadik generációs cefalosporinook közé tartozó ceftazidim rezisztenciát okoz. Bár a korábbi gyógyszer-expozíó merőben eltérő volt a vizsgált nyugati civilizációs és a nomád természet-közeli népcsoport tagjai között, a baktériumflóra rezisztencia-mintázata nagyon hasonlónak bizonyult.

Az egyedülálló kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a nyugati életmód döntően befolyásolja a velünk együtt élő baktériumflóra összetételét, csökkenti annak sokszínűségét. A mikrobiom genetikai vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a funkcionális antibiotikum rezisztencia gének jelenléte a korábbi antbiotikum-használattól függetlenül a humán flóra jellegzetessége. A vizsgálat számos kérdést vet fel a globalizáció és a nyugati életvitel baktérium flórára gyakorolt hatásáról, amelyek a jövőben még megválaszolásra várnak.


Eredeti közlemény: Clemente, Jose C., Erica C. Pehrsson, Martin J. Blaser, Kuldip Sandhu, Zhan Gao, Bin Wang, Magda Magris et al. "The microbiome of uncontacted Amerindians." Science Advances 1, no. 3 (2015): e1500183.
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna

eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.