Magyar Radiológia - 2005;79(04)

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Errare humanum est - Tévedni emberi dolog

LOMBAY Béla

Az utóbbi évtizedben, különösen az USA-ban, rendkívüli módon megszaporodtak a radiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos perek. Ezek tárgya az esetek egy részében valódi műhiba, más részükben egyszerű, figyelmetlenségen alapuló tévedés. Várható, hogy a hasonló perek hazánkban is egyre több érintettnek okoznak majd álmatlan éjszakákat. Nyár lévén, komolyabb szakmai fejtegetésre nem vállalkozhatunk a hibák okait illetően, viszont egy rövid, inkább filozófiai jellegű eszmefuttatásra igen, amely a tévedések magyarázatára próbál koncentrálni.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A polycystás ovarium szindróma etiopatogenezise és a polycystás ovarium képalkotó diagnosztikája

JAKAB Attila, MOLNÁR Zsuzsanna, TÓTH Zoltán

A polycystás ovarium szindróma heterogén tünetegyüttes, amely változatos endokrin és metabolikus eltérésekkel, valamint a tünetek széles skáláján mozgó klinikai megjelenéssel jellemezhető. A reproduktív korban lévő nők leggyakoribb endokrin megbetegedésének és az anovulációhoz társuló infertilitás fő okának tartjuk. Legjellemzőbb tünete a menstruációs ciklus zavara, a hyperandrogenismus és az elhízás. Számos extraovarialis vonatkozása mellett a szindróma középpontjában mindig megtalálható a petefészek diszfunkciója. Az ehhez társuló sajátos, a kórképre egyedülállóan jellemző morfológiai állapot adja a betegség ultrahang-diagnosztikai jelentőségét. Egy közelmúltban tartott konferencia alkalmával egyetértés született a polycystás ovarium szindróma új definícióját illetően, és egyidejűleg a polycystás ovarium ultrahang-morfológiájának szempontjait is meghatározták. A polycystás ovariumra utaló szubjektív megítélés nem helyettesítheti a definíció alkalmazását. Ha polycystás ovarium mellett nem áll fenn a menstruáció zavara vagy hyperandrogenismus, mindaddig nem állítható fel a polycystás ovarium szindróma diagnózisa, amíg ezt egyéb vizsgálatok is meg nem erősítik. Mivel a polycystás ovarium ultrahang-morfológiájának szerepe központi a polycystás ovarium szindróma diagnosztikájában, és kezelés nélkül az utóbbi egészségkárosító kockázatokkal jár hosszú távon, az ultrahangvizsgálatok alkalmával az ovariumok morfológiájára fordított fokozott figyelem hatékony eszköz a nők megbetegedéseinek csökkentésére. Összefoglaló közleményünkben ismertetjük az ovariumnak a polycystás ovarium szindrómában észlelhető morfológiáját és annak hátterét, valamint a polycystás ovarium ultrahangleírásának jelenleg elfogadott meghatározását.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A nem operatív patológiai emlődiagnosztika eredményei A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának egyéves tapasztalatai

CSERNI Gábor, AMBRÓZAY Éva, SERÉNYI Péter, BORI Rita, LŐRINCZ Margit, LÓRÁND Katalin

BEVEZETÉS - Az emlődiagnosztika nem operatív patológiai módszerei (citológia, szövethenger-biopszia) a hármas (fizikális, radiológiai, patológiai) emlődiagnosztika részeként lehetőséget adnak az emlőműtétek megfelelő tervezésére. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai; újabban többen úgy tartják, hogy a szöveti diagnózist adó hengerbiopszia eredményesebb lehet a diagnosztikus cél elérésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A Bács-Kiskun Megyei Kórház Patológiai Osztályán szöveti diagnózissal alátámasztott, egy év alatt diagnosztizált emlőelváltozások nem operatív patológiai vizsgálatai kerültek elemzésre a szokásos C1-5 és B1-5 diagnosztikus kategóriák gyakorisága szempontjából. EREDMÉNYEK - Összesen 295 citológiai és 130 hengerbiopsziás minta került elemzésre. A nem diagnosztikus (C1 és B1) minták aránya a citológiai vizsgálatoknál szignifikánsan magasabb volt (0,18 versus 0,08 általában; 0,09 versus 0,01 rosszindulatú daganatoknál), és ugyancsak szignifikánsan gyakoribbak voltak a bizonytalan, C3 és C4 kategóriájú diagnózisok, mint a B3 és B4 kategóriájúak (0,24 versus 0,07). A téves negatív, illetve téves pozitív leletek ritkán fordultak elő, de ezek szempontjából is előnyösebbnek tűnt a hengerbiopszia. KÖVETKEZTETÉS - Intézményünkben a hengerbiopszia, a nemzetközi tapasztalatnak megfelelően, eredményesebb volt a nem operatív diagnózisok felállításában, mint a vékonytű- aspirációs citológia. Ennek ellenére, viszonylagos olcsósága miatt továbbra is a citológia az elsődlegesen végzendő vizsgálat.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Bizonytalan kategóriájú emlőhengerbiopsziák és következményük A kecskeméti komplex mammográfiás központ tapasztalatai

AMBRÓZAY Éva, BORI Rita, LŐRINCZ Margit, LÓRÁND Katalin, CSERNI Gábor

BEVEZETÉS - Az emlő hármas diagnosztikájában a szövethenger- biopsziák alkalmanként bizonytalan eredményt (B3 vagy B4) adnak. Ezekben az esetekben is előfordul, hogy a műtéti anyagban rosszindulatú folyamat igazolódik. Jelen közleményben intézményünk adatai alapján vizsgáljuk meg a B3 és B4 diagnózisok értékét és következményeit. ANYAG ÉS MÓDSZEREK - A hengerbiopsziás mintavételek automata pisztollyal, 14 G vastagságú tűkkel, általában képalkotó vezérléssel történtek. Értékelésüknél a nemzetközileg és hazánkban is alkalmazott B1-B5 kategóriákat alkalmaztuk. Az elemzés a 2000 és 2005 első negyedéve között értékelt szövettani minták eredményein alapult. EREDMÉNYEK - A 663 hengerbiopszia közül 31 esetben (4,7%) született B3 és 22 esetben (3,3%) B4 diagnózis. A minták az utóbbi esetben gyakrabban voltak fragmentáltak (0,64-os arány versus 0,26-os arány). A B3 diagnózisokat 23 esetben követte műtét, nyolc esetben malignus daganat igazolódott (0,35). B4 diagnózis után 21-szer történt műtét, amely 19 esetben (0,9) malignitást igazolt. A radiológiailag véleményezett malignitás (5-ös kategória ultrahanggal és/vagy mammográfiával) az utóbbi kategóriánál előre jelezte a malignitást minden esetben, de B3 kategória esetén csak 0,67-os arányban társult malignitás végleges szövettani diagnózisához. KÖVETKEZTETÉS - Mind a B4, mind a B3 kategóriák esetén műtéti megoldás indokolt. B4 esetén, ha a radiológiai vélemény is malignitás mellett szól, tapasztalatunk szerint definitív (terápiás célú, szervmegtartó) műtét is szóba jöhet, míg B3 esetén diagnosztikus kimetszés az indokolt.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Kesztyűujj-jelenség a mellkas röntgenfelvételén

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - A tüdő röntgenvizsgálata alkalmával észlelhető kesztyűujj-jelenséget csőszerű vagy kézujjhoz hasonló, a tüdő hilusától a periféria felé egyenesen haladó foltok jellemzik. Ezt a képet a hörgőnyák és a gyulladásos szövettörmelék felhalmozódása és besűrűsödése, továbbá a hörgők szűkülete és praestenoticus tágulata idézi elő. ESETISMERTETÉS - Az 51 éves férfi betegen asthma bronchiale és a bal második tüdőszegmentum microcellularis carcinomája együttesen okozott tubularis típusú kesztyűujjfenomént. A diagnózist a Tiffeneau-szám csökkenése, bronchoszkópia, bronchocitológia és hörgőbiopszia bizonyította. KÖVETKEZTETÉS - A kesztyűujjtünet posteroanterior mellkasfelvételen jól ábrázolódik. A tágult és nyákkal telt hörgőket akkor nem látjuk a felvételen, ha a szomszédos tüdőállomány atelectasiás. Mivel ez a tünet obstruktív és nem obstruktív hörgőbetegségekben egyaránt megjelenhet, definitív kórisme csak légzésmechanikai vizsgálatok, bronchoszkópia és citológia, továbbá hörgőbiopszia után állítható fel.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A PET-CT-készülékek, illetve a sugárterápiás szimulációs CT-készülékek üzemeltetése és finanszírozása A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása

PALKÓ András

1. A Radiológiai Szakmai Kollégium nagy örömmel üdvözli a nukleáris medicina, illetve a sugárterápia eszközparkjának tervezett, illetve már megvalósult bővülését. 2. Feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy új eljárások bevezetése, az ehhez szükséges berendezés megvásárlása, gyakorlatban való alkalmazása előtt megtegyük a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a tevékenység szakmai felügyelete, társadalombiztosítási finanszírozása tisztázott legyen.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Tudományos ülés a rádiófrekvenciás tumorablációról A MOTESZ Interdiszciplináris Fóruma Budapest, 2005. május 6.

ENGLONER László

A MOTESZ rendezvényei közül a legsikeresebbnek mondható az Interdiszciplináris Fórum. Kitűnő lehetőség aktuális és izgalmas szakmai kérdések megtárgyalására. Mi, radiológusok általában szeretünk a saját rendezvényeinkre összpontosítani, pedig így sokkal kevesebb lehetőségünk nyílik arra, hogy szakmai partnereink is megismerhessék eredményeinket, lehetőségeinket.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

A Szegedi Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának működése, 1996-2005

CSERNAY László

Az új akadémiai törvény életbelépését követően a tudományos fokozatok szerzésének rendszere alapvetően megváltozott. A kandidátusi fokozat helyébe lépett PhD-címet csupán az egyetemek MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) által elismert Doktori Bizottságai adhatnak, a felügyeletük alatt működő Doktori Programokon keresztül. A MAB az egyes főprogramok, illetve a hozzájuk integrált alprogramok létesítését és működését szigorú feltételekhez kötötte.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Európai Gyermekradiológiai Kongresszus és Továbbképző Tanfolyam Dublin, 2005. május 30-június 3.

KISS Regina Judit

Radiológus szakorvosjelöltként először vettem részt nagy nemzetközi gyermekradiológiai tudományos találkozón, így nehéz elfogultság nélkül beszámolnom a 42. kongresszusról és 28. továbbképzésről, amelyet az Európai Gyermekradiológus Társaság szervezett Dublinban. Csak felsőfokon és a legnagyobb elismeréssel lehet írni az ott látottakról és hallottakról.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Coronariabetegség kialakulása gyomorfekély besugárzása után

GYENES György

A dolgozat valójában inkább történelmi érdekességű, hiszen a röntgensugárzással végzett gyomorfekély-kezelés rég túlhaladott beavatkozás. A szerzők célja azt volt, hogy kiderítsék, milyen kockázattal járt a coronariákra és a cerebrovascularis megbetegedésekre a peptikus fekély sugárkezelése.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Kutyaharapás emlőrák miatt - Tréfa - vagy talán mégsem?

GÖBLYÖS Péter

Az Országos Gyógyintézeti Központ 40 éves mammográfiás anyagának feldolgozása során néhány - nem sok - beteg anamnézisének közös adata keltette fel figyelmemet: rövid idővel jelentkezésük előtt kedvenc házi kutyájuk beleharapott az emlőjükbe (tehát nem ismeretlen kutya támadta meg őket). Tulajdonképpen, „biztos, ami biztos” alapon kérték vizsgálatukat, és meglepő módon egy-két esetben a megharapott emlőkben kicsiny, tünetet és panaszt nem okozó, addig fel nem ismert emlőrákot fedeztünk fel.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Gondolatok a PET-CT-ről

LOMBAY Béla

Anapokban mint osztályvezető főorvos levelet kaptam az OITI PET-CT központtól. Utolsó mondatát idézem: „Reméljük, rövid tájékoztató levelünkkel sikerült felkeltünk érdeklődését. A mielőbbi eredményes együttműködés érdekében, tisztelettel: ...” Igen, sikerült felkelteni az érdeklődésemet s azt hiszem, az egész radiológus- (orvos-) társadalomét is.