Magyar Immunológia - 2009;8(01)

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasók!

SZEKANECZ Zoltán

Remélhetőleg mindenki kipihente magát az ünnepek alatt, és új tervekkel vág a 2009. évnek. Egy szakmai folyóirat előszavában nem illik gazdasági válságról és politikáról beszélni, így nem is fogok. Nem szabad, hogy mindez befolyásolja szenvedélyünket, az elméleti és gyakorlati immunológiát.

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

Megint DROP…

SZEKANECZ Zoltán

A Magyar Immunológia eddigi történetét átszőtte az interdiszciplinaritás filozófiája. Az immunológia valóban egy olyan mindent átölelő, határterületi tudományág, amely a medicina legtöbb szakterületén megjelenik. Nem véletlen tehát, hogy érdekes párhuzamosságok fedezhetők fel folyóiratunk és a DROP-sorozat kapcsán.

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

A Raynaud-szindróma diagnosztikája és kezelése

CSIKI Zoltán

A Raynaud-szindróma a perifériás arteriolák rohamokban jelentkező reverzíbilis vasospasmusa. Különféle kiváltó tényezők hatására jöhet létre, leggyakrabban hideg vagy stresszhatás váltja ki.

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

Szérumkarnitinészter-profil szisztémás sclerosisban

TALIÁN Csaba Gábor, KISS György Csaba, MELEGH Béla, CZIRJÁK László

A szisztémás scletrosis (SSc) autoimmun betegség; érrendellenességek, fibrosis, gyulladás és obliteratív vasculopathiával járó késői atrophia jellemzi. Klinikailag két eltérő alcsoportját különböztetjük meg, a limitált és a diffúz (lcSSc) cutan szisztémás sclerosist (dcSSc).

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

TALLÓZÓ

VÁNCSA Andrea

A szerzők Raynaud-szindrómás betegeken kerestek olyan független markereket, amelyek prediktív értékűek a definitív szisztémás sclerosisba való átmenetre. A szerzők a microvascularis károsodás típusát és sorrendjét, illetve a sclerodermaspecifikus autoantitestekkel való kapcsolatát is meg kívánták határozni.

Magyar Immunológia

2009. MÁRCIUS 20.

Rauss Károly, az immunológus

RALOVICH Béla

Rauss Károly (született a Somogy megyei Mernyén, 1905. február 1-jén) 1929-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán szerzett diplomát. Minden kutató sorsának alakulásában - a genetikusan determinált egyéni tulajdonságok mellett - döntő szerepet játszanak az élete és tanulmányai alatt ért benyomások, a kutatói pályán való indulás és a kutatóvá érés során őt ért emberi hatások, az intézményi lehetőségek.