SZEKANECZ Zoltán
2009. MÁRCIUS 20.
Magyar Immunológia - 2009;8(01)
A Magyar Immunológia eddigi történetét átszőtte az interdiszciplinaritás filozófiája. Az immunológia valóban egy olyan mindent átölelő, határterületi tudományág, amely a medicina legtöbb szakterületén megjelenik. Nem véletlen tehát, hogy érdekes párhuzamosságok fedezhetők fel folyóiratunk és a DROP-sorozat kapcsán.
Magyar Immunológia
CÉLKITŰZÉSEK - A szisztémás scletrosis (SSc) autoimmun betegség; érrendellenességek, fibrosis, gyulladás és obliteratív vasculopathiával járó késői atrophia jellemzi. Klinikailag két eltérő alcsoportját különböztetjük meg, a limitált és a diffúz (lcSSc) cutan szisztémás sclerosist (dcSSc). A karnitin eszszenciális metabolit, észterkötések kialakítására képes. Megvizsgáltuk a karnitin-anyagcsere és a szisztémás sclerosis lehetséges kapcsolatát a betegség alcsoportjai szerinti felosztásban. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Összehasonlító jelleggel vizsgáltuk 107 szisztémás slerosisos beteg (78 lcSSc és 29 dcSSc) és 47 egészséges kontroll karnitinprofilját ESI triple quadrupole tandem tömegspektrometria segítségével. EREDMÉNYEK - A C2-, C3-, C8-, C10:1- és C10- karnitinészter-szintek mérsékelten, de szignifikánsan csökkentek voltak a betegek szérumában, a C5 és C6 karnitinészter-koncentrációk pedig magasabbak mindkét betegcsoportban, az egészséges kontrollokkal összehasonlítva. Összességében ezek a változások az összészterszint csökkenését eredményezték. A szabad karnitin szintje megtartott volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Az eredmények azt mutatják, hogy a szisztémás sclerosis mérsékelten befolyásolja a rövid és közepes szénláncú észterek anyagcseréjét mindkét alcsoport esetén, de valószínűleg nem érinti a karnitinraktárak mennyiségét.
Magyar Immunológia
A Raynaud-szindróma a perifériás arteriolák rohamokban jelentkező reverzíbilis vasospasmusa. Különféle kiváltó tényezők hatására jöhet létre, leggyakrabban hideg vagy stresszhatás váltja ki.
Magyar Immunológia
Rauss Károly (született a Somogy megyei Mernyén, 1905. február 1-jén) 1929-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán szerzett diplomát. Minden kutató sorsának alakulásában - a genetikusan determinált egyéni tulajdonságok mellett - döntő szerepet játszanak az élete és tanulmányai alatt ért benyomások, a kutatói pályán való indulás és a kutatóvá érés során őt ért emberi hatások, az intézményi lehetőségek.
Magyar Immunológia
Hypertonia és Nephrologia
A Magyar Hypertonia Társaság életében a 2014-es év hagyományteremtőnek bizonyult. Több évtized után mind időpontjában, mind helyszínében meg - újult a társaság éves „téli” kongresszusa: a Balaton déli partján, Siófokon, a Hotel Azúrban debütált sikeresen az új koncepció szeptember végén. 2015-ben a hagyomány folytatódott, a sikeres első alkalom után ismét Siófokon és megint a Hotel Azúrban került megrendezésre a Magyar Hypertonia Társaság immáron XXIII. Kongresszusa, ok tó - ber 1-3. között.
Lege Artis Medicinae
Az ifjú Brahms itt következõ lelkendezõ jellemzése nem akárkitõl származik. Clara Schumann írta a következõ mondatokat naplójába, az ifjú komponista elsõ düsseldorfi látogatásakor. „Ez a hónap (1853 szeptembere) csodálatos jelenséget hozott el nekünk a húszéves hamburgi komponista, Brahms személyében. Megint valaki, aki úgy jön, mint Isten küldöttje!"
Lege Artis Medicinae
Elmúlt megint egy év, így ennek a LAM-nak a hasábjain Kiss István és szerzőtársai ismét beszámolnak nagy vonalakban a „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrő programja 2010-2020” tavalyi évben elért eredményeiről.
Magyar Orvos
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) némelyek idegi eredetű fejlődési rendellenességnek tekintik, mások egyszerű viselkedészavarként aposztrofálják, megint mások fogyatékosságként emlegetik. E különféle álláspontok egyben viszont megegyeznek: a betegség a gazdaságilag fejlett országokban mind gyakoribbá válik, és az általa generált kiadások is fokozatosan emelkednek. E növekedés magyarázatában persze ismét különböző vélemények látnak napvilágot.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt 20 évben az emlőrák diagnosztikája komplexebbé vált. Az intraoperatív kórismézés helyett a multidiszciplináris közegben megvalósuló preoperatív/nonoperatív diagnosztika került előtérbe. Mind a mell, mind pedig a hónalj sebészi kezelése előre tervezhető. A szelekció nélküli radikális műtétek helyébe a többnyire szűréssel felfedezett kisebb tumorokhoz mért, szelektíven alkalmazott, csökkentett radikalitású, konzervatív műtétek (szektorális vagy széles kimetszés, őrszemnyirokcsomó-biopszia) kerültek sok esetben. A patológiai leletben szereplő prognosztikai paraméterek (nyirokcsomóstátus, tumorméret, érinvázió, a reszekciós szélek épsége) mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a prediktív markerek (ösztrogénreceptor, progeszteronreceptor, HER-2, bazális és proliferációs markerek), amelyek alapján az emlőrákok molekuláris típusait igyekszünk leírni, és amelyek a szisztémás kezelést napjainkban leginkább befolyásolják. A kezelések hatékonyságát jósló eszközök tárháza bővülőben van, és ezek segíthetnek a tumorok neoadjuváns kezelésének indikálásában, ami megint csak az elmúlt 20 év vívmánya. A jelen közlemény e változások egy részébe ad szubjektív, a patológiai módszerekkel való kapcsolatuk alapján válogatott, rövid, tematikus betekintést.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás