Az elmúlt 20 évben az emlőrák diagnosztikája komplexebbé vált. Az intraoperatív kórismézés helyett a multidiszciplináris közegben megvalósuló preoperatív/nonoperatív diagnosztika került előtérbe. Mind a mell, mind pedig a hónalj sebészi kezelése előre tervezhető. A szelekció nélküli radikális műtétek helyébe a többnyire szűréssel felfedezett kisebb tumorokhoz mért, szelektíven alkalmazott, csökkentett radikalitású, konzervatív műtétek (szektorális vagy széles kimetszés, őrszemnyirokcsomó-biopszia) kerültek sok esetben. A patológiai leletben szereplő prognosztikai paraméterek (nyirokcsomóstátus, tumorméret, érinvázió, a reszekciós szélek épsége) mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a prediktív markerek (ösztrogénreceptor, progeszteronreceptor, HER-2, bazális és proliferációs markerek), amelyek alapján az emlőrákok molekuláris típusait igyekszünk leírni, és amelyek a szisztémás kezelést napjainkban leginkább befolyásolják. A kezelések hatékonyságát jósló eszközök tárháza bővülőben van, és ezek segíthetnek a tumorok neoadjuváns kezelésének indikálásában, ami megint csak az elmúlt 20 év vívmánya. A jelen közlemény e változások egy részébe ad szubjektív, a patológiai módszerekkel való kapcsolatuk alapján válogatott, rövid, tematikus betekintést.

Szeptember 22-25. között a Hűség Városa adott otthont az MRE éves vándorgyűlésének. A csodálatos nyárutót idéző napos időjárás megint komoly konkurenciát jelentett a színvonalas programnak, de az első nap kivételével az előadások, poszterek mégis a Liszt Ferenc Konferenciaközpont előadójába vonzotta a hallgatóság nagy részét.

A Magyar Hypertonia Társaság életében a 2014-es év hagyományteremtőnek bizonyult. Több évtized után mind időpontjában, mind helyszínében meg - újult a társaság éves „téli” kongresszusa: a Balaton déli partján, Siófokon, a Hotel Azúrban debütált sikeresen az új koncepció szeptember végén. 2015-ben a hagyomány folytatódott, a sikeres első alkalom után ismét Siófokon és megint a Hotel Azúrban került megrendezésre a Magyar Hypertonia Társaság immáron XXIII. Kongresszusa, ok tó - ber 1-3. között.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) némelyek idegi eredetű fejlődési rendellenességnek tekintik, mások egyszerű viselkedészavarként aposztrofálják, megint mások fogyatékosságként emlegetik. E különféle álláspontok egyben viszont megegyeznek: a betegség a gazdaságilag fejlett országokban mind gyakoribbá válik, és az általa generált kiadások is fokozatosan emelkednek. E növekedés magyarázatában persze ismét különböző vélemények látnak napvilágot.

Magyarországon újabb lépés történt a betegjogok érvényesülése érdekében. Ezt a lépést megint a jogalkotó tette, mi fog azonban történni 2001 februárjától? Az egészségügyi közvetítői eljárásról mint újabb mediációs lehetőségről, a törvény megszületése körüli „bonyodalmakról” és a várható hatásairól próbálunk most áttekintést adni, egyben összefoglalva más mediációs érdekérvényesítési területek tapasztalatait.